Benyomások, ​gondolatok, vallomások 0 csillagozás

Hermann Gmeiner ötéves volt, amikor meghalt az édesanyja. Ő maga is átélte azt a katasztrófát, ahogy egy gyermeknek a világa összeomlik, aki elveszti édesanyját. De azt is látta, ahogy a vég valaminek a kezdetévé válik. A házban, az udvarban, a faluban volt az a kimeríthetetlen erő, amely a gyermek széttört világát újra tudta teremteni. A gyermekként átélt súlyos lelki megrázkódtatás és annak fokozatos leküzdése képezik a hátteret, amelyre ettől kezdve minden gondolatnak, érzésnek és cselekvésnek egyéni, személyes jelleget ad. Ez meghatározó az egész életére, számára csak annak az alkotó tevékenységnek van értelme, amely az otthonteremtést szolgálja. Otthonteremtés azoknak a gyermekeknek, akik azt elvesztették, lelki otthont az emberek milliói számára, akik nem hagyják megfosztani magukat egy szebb, rendezettebb, értelmesebb világ reményétől.