Forrongó ​világ (Háború és emlékezés 1.) 20 csillagozás

Herman Wouk: Forrongó világ

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​világhírű amerikai írót már nem kell bemutatni az olvasónak, hiszen a közelmúltban megjelent Háború és Végső győzelem című regényei nagy sikert arattak.

A világtörténelem egy amerikai család életébe ágyazva: ez Herman Wouk műveinek jellemzője. a Forrongó világ is egyszerre családregény és izgalmas kalandregény.
A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban, a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból, az amerikaiak hitetlenkedése, hogy úgysem igazak az Európából érkező szörnyű hírek. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készülődnek a háborúra.
Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de világháborúra még csak most… (tovább)

A háború szele címen is megjelent.

Eredeti cím: The Winds of War

Eredeti megjelenés éve: 1971

>!
Victoria, Budapest, 1991
866 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637660046 · Fordította: Csordás Gábor

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Byron Henry · Victor "Pug" Henry

Helyszínek népszerűség szerint

Lisszabon


Kedvencelte 4

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Bibliotekarius
Herman Wouk: Forrongó világ

A három (angolul és új kiadásában) kettő kötetről egyben írnék…

Forrongó világ * Háború * Végső győzelem

Herman Wouk az ötvenes évek elején híresedett el, övé az egyik WW2 klasszikus a „Zendülés a Caine hadihajón”, amiért egyébként 1951-ben Pulitzer-díjat is kapott (a Most és mindörökké is ebből az évből való amúgy.)
Tehát ez a könyv a nálunk is népszerű Meztelen és holtak, Most és mindörökké, Oroszlánkölykök, A 22-es csapdája stb. korszak egyik első „gyermeke”.
Aztán húsz év múlva, amikor a neves író – valjuk be – sok tekintetben aprópénzre váltotta zsenialitását, megírta az amerikai szempontú második világháborús teljes eposzt is. Két vastag kötetben.
Mivel sokan kutyulják a magyar kiadás szerencsétlen kötetbontása miatt: a Forrongó világ az a The Winds of War (1971) a Háború és Végső győzelem az két kötetben a War and Remembrance (1978) fordítása. Az első kötet 1939-től Pearl Harbour-ig tart, a második (magyarul a 2. és 3.) az meg 45-ig. (Az 1983-as és 88-as nagyszabású sorozatok ezt követik 7 ill. 12 epizódban.) Magyarul ez azt hiszem egy kék, aztán sárga és piros, elég csúnya kötet.
Wouk nevéből az amerikai kritikai irodalomban egy kétes értékű szakszó is lett, a woukism, ami a jó regény és irodalmi alapanyag felhígítását és popularizálását akarta jelenteni. Egyébként a Zendülés feszességéhez, drámaiságához képest ez valóban így van, de azért nem mondanám hogy Wouk teljes egészében ponyva lenne. vagy ha az inkább színvonalas lektűr.

Háborús regény?
Igen, de nem katonai történet vagy nem a harci cselekedetek krónikája. Inkább egy kiterjedt családregény, ami 1939-45 közt játszódik és elvisz minket a háborús hadszíntér minden területére. Kb. olyan viszonya van a történetvezetésnek az echte háborús regényhez, mint Follett Évszázad trilógiájának második kötetében, ami háborús regény, meg hát valójában nem is az.
Nyilván az különlegessége, ami a az amerikai háborús irodalomban azért nem páratlan (Heller vagy Shaw stb.), hogy a szerző zsidó származású, ezért a háború bizonyos vonatkozásaira érzékenyebb. De ez szerintem rendjén van. Úgy értem arányait illetően.
Szerintem jó szórakozás, nem túl nehéz olvasmány, de tanulságos így is. Talán némi jellegzetes wouki erotika sem rontja nagyon el…

>!
shadowhunter1975 P
Herman Wouk: Forrongó világ

Szintén örök kedvenc, annyira imádtam Byron Henry karakterét, hogy még a kutyámat is róla neveztem el Byronnak :) Ahogy meghódítja Natalie-t, az a konok akarat, makacsul megy előre és soha nem adja fel :) :) :) na és Pug aki Hitlerrel, Sztálinnal, Roosevelttel diskurál, akit a lángoló London felett ér utol a szerelem Felejthetetlen, évente újraolvasom.


Népszerű idézetek

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Az atlanti egyezmény olyan volt, mint az elefánt: hol falra, hol kígyóra, hol fára, hol kötélre hasonlított, attól függően, hol fogta meg a vak ember.

664. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A feltekert vászon mögül Európa zöldbarna térképe bukkant elő, rajta nagy vörös betűkkel felírva: JOBB HA BEFOGOD A SZÁD ÉS HÜLYÉNEK TARTANAK, MINT HA KINYITOD ÉS MINDEN KÉTSÉGET ELOSZLATSZ.

433. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Az ön Jézusának nem sok köze van mindehhez, igaz? – mutatott körbe a katedrálisban.
– Ő Jézus, a zsidó – mondta Jastrow. – Ebből a szemszögből néztem.
– Akkor egyvalamit áruljon el – mondta Rabinovitz. – Ezek az európaiak istenítenek egy szegény meggyilkolt zsidót, egy fiatal talmudistát, akit ön olyan pompásan leírt. Számukra Ő az Úristen, mégis fogják és legyilkolják a zsidókat.

802. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Az olaszok félnek a németektől és gyűlölik őket. Hallottam itt egy mondást Mussoliniról. Ő az a majom, amelyik kinyitotta a tigris ketrecét.

330. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mussolini
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Én utálom Lisszabont, Briny. Mindig is utáltam. Isten a tanúm, bármi jön ezután, a halálom napjáig bánni fogom, hogy itt házasodtunk össze, és itt töltöttük a nászéjszakánkat. Szomorú, siralmas város. Tudom, te más szemmel nézed. Mindig azt mondod, olyan mint San Francisco. Csak San Francisco nincs tele a németek elől menekülő zsidókkal. San Franciscóban nem keresztelt zsidókat erőszakkal az inkvizíció, nem égette meg azokat, akik ellenálltak, és nem vette el a gyerekeiket, hogy keresztényt neveljen belőlük. Ismered ezt a remek kis történelmi epizódot? Itt esett meg.

518. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lisszabon
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A májusban és júniusban terjengő inváziós híresztelésekkel együtt egy fanyar anekdota járta be Európát, a megszállt és a szabad területeket elválasztó határvonalon is áthatolva. A berlini színésznő, így a történet, szeretkezés után egy Wehrmachttábornokot faggat, mondjon neki valamit Oroszország közelgő megtámadásáról. Az készségesen fogja a világtérképet és elkezd magyarázni, de a nő hamarosan félbeszakítja: „Liebchen, mi ez a nagy zöld folt itt végig az egész térképen?” – „Ugyan Liebchen, most mondtam, az a Szovjetunió.” – Ach so! És mit is mondtál, melyik volt Németország?" – A tábornok megmutatja neki a keskeny, fekete kis foltot Európa közepén. – „Liebchen – mondja erre tűnődve a színésznő –, a Führer látta már ezt a térképet?”

625. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Szovjetunió · térkép
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A kopasz tiszt a bejárattól kiáltott és intett az SS-nek, aki durván Slote kezébe lökte a névsort. – Nagyon jó! Imádják a zsidóikat. Miért nem fogadják be a mieinket is? Rengeteg van.
– Byronhoz fordult. – Maga egy tengerésztiszt fia, mégis hazudik egy zsidó kedvéért! Ez az alak itt zsidó.
– Becsületszavamra nem az – mondta Byron. – Mark szerintem inkább Goebbels doktorra hasonlít. Tudja: alacsony, sötéthajú, nagyorrú.

215. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Byron Henry · zsidók, zsidóság
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Ne akard azt mondani Slote, hogy a németek nem furcsák.
– Persze, a németek furcsák.
– Nahát, ezért olvasom ezt a könyvet, megpróbálok eligazodni rajtuk. A vezérük írta. Na már most kiderül, hogy egy tökéletes idióta műve. Azt mondja, a világot titokban a zsidók kormányozzák. Ennyi az egész mondanivalója. A zsidók kapitalisták, ugyanakkor bolsevikok is, és összeesküdtek hogy elpusztítsák a német népet, amelyik valóban joggal kormányozhatná a világot. Na már most, diktátor lesz belőle, kisöpri a zsidókat, szétveri Franciaországot, és a bolsevik Oroszország felét megkaparintja élettérnek a németek számára. Eddig jól mondom?
– Kissé leegyszerűsíted, de nagyjából így van – mondta Slote derűsen, bár kissé feszengve, a szomszéd asztalok felé sandítva.
– Oké. Na már most, ezek a kedves berliniek mind kedvelik ezt az alakot. Így van? Rá szavaztak. Követik. Tisztelegnek neki. Kényeztetik. Vagy nem? Hogy van ez? Nem furcsa ez egy kicsit? Hogy lett a vezérük? Elolvasták a könyvét? Miért nem dugták be a gumiszobába? Nincs itt bolondokháza? És ha van, kit zárnak be oda, ha nem ezt az alakot?

226. oldal

Kapcsolódó szócikkek: német
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

– Gondolom, látta már Hitlert. Mi a véleménye róla?
– Nagyon ügyes, sajnos.
– Rettentően komisz ember. A németeknek égetően szükségük van tradícióra és tekintélyre, különben kibújik belőlük a vadember. Ha 1919-ben restauráljuk a Hohenzollerneket, Hitler még ma is csak egy rongyos csavargó volna, aki magában motyog egy nyomorúságos bécsi menedékhelyen. Most viszont, sajnos, sokat bajlódhatunk, amíg végzünk vele. De meglesz. – Churchill kezet rázott vele az íróasztala mellett.

412. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Hogy a háborús kabinet miért bízott rá mégis halálosan komoly ügyeket, az ugyanúgy örök rejtély marad, mint az, miért követték olyan készségesen a németek Hitlert, akit írásai és beszédei alapján más nemzetek fiai mindig is nyilvánvalóan őrültnek tartották. Nem világos, mennyire volt őrült ugyanebben az időben Sztálin, bár a legtöbb történész egyetért abban, hogy az utóbbi a szó szoros értelmében megtébolyodott.

624. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Sztálin

A sorozat következő kötete

Háború és emlékezés sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Leo Kessler: Nyugati Tűz Hadművelet
Jack Higgins: A róka éjszakája
Jack Higgins: Vihar-fok
James Follett: U-700
James Follett: Kémcsapda
Nemere István: Acélcápa
Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre
Clive Cussler – Paul Kemprecos: Tűzjég
Jules Verne: Nemo kapitány
Jules Verne: Utazás a tenger alatt