A ​madarak hasznáról és káráról 3 csillagozás

Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról

„Biz sok megeshet egy ornitológussal, ha férfi s ember is (hívják bár Hermannak)…” Herman Ottó a francia becsületrend kitüntetettje, korának legnagyobb természettudósa volt, akinek tollából 1901-ben látott napvilágot ez a lexikonjellegű, Magyarország madarait bemutató könyv, amelyet Csörgey Titusz látott el képekkel. Részletes, jól használható leírásokat tartalmaz Magyarország számos madárfajáról.

Eredeti megjelenés éve: 1901

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nemzeti Könyvtár

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2012
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155269059 · Illusztrálta: Csörgey Titusz
>!
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638545283 · Illusztrálta: Csörgey Titusz
>!
Gondolat, Budapest, 1960
376 oldal · keménytáblás

1 további kiadás


Enciklopédia 8


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Goofry >!
Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról

Csak szuperlatívuszokban adhatnék számot az élményeimről, de ma elhagyom a felsőfokon terjengő ódákat. Ha objektív értékelést szeretnél Herman Ottó madaras munkájáról, libbenj által márisaszomszéd-ba. Én tök-elfogult vagyok, bocs!

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_madarak_haszn%C3%A1r%C3%…

26 hozzászólás

Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

A MADÁR CSALÁDI ÉLETE.

Mikor a madár már meg van érve, mi két, néha három éves korában következik be, fiasításhoz lát. Kiválasztja párját – tyúkféléknél bizony törökösen: egynél több jérczét, tojókát is – és aztán első gondja a fészek. Hajh, de az a fészek nem egyforma ám és van is erről a magyarságnak egy kedves, nagyon tanúságos meséje, mely röviden szólva, igy hangzik:
Nagyon röstelte a vadgalamb, hogy csak olyan ágból tákolt, silány fészket tud rakni, holott a szarka nagyon rangos, fedeles fészket épít; megkérte tehát a szarkát, tanítaná meg. A szarka jókedvében vállalkozott is. Imhol nekiálltak, szedtek ágat, ágacskát, selymes füvet, mohát és egyebet, a mi egy czímeres fészekhez szükséges. Azután pedig hozzálátott a szarka a fundámentom lerakásához; a mint pedig ehhez a vastag galyat szedte és rakta, folyvást azt hajtogatta:
Csak így, csak úgy!
A galamb tudákos volt, a vastag galyhoz ő is csak értett valahogyan; azért folyton azt felelgette:
Túdom, túdom!
Erre a szarka méregbe jött, odavágta a galyat, mondván:
Ha tudod, csináld!
Evvel elröpült, ott hagyta a tudákos galambot a faképnél és azért nem tud a galamb mai napság sem becsületes fészket rakni.

13. oldal

vargarockzsolt>!

A MAGYAR NÉP ÉS A MADÁR.

A példabeszéd tanúságtételei

Nem igen van a földkerekségnek oly népe, a mely a madár életének megvigyázásában és magyarázásában vetekedhetnék a magyarral.

Nagy mondás; de be is bizonyítjuk.

A nép tudása és bölcsesége őseredetű példabeszédben nyitja legszebb virágát; a példabeszéd pedig nemzedékek tapasztalásának világos tanúságtétele.

Ezért intés a nagyralátó, de dologtalan, lusta embernek ez a mondás:

«Senkinek sem röpül a szájába a sült galamb.»

No nem! Meg kell a falatot munkával, szorgalommal keresni; meg kell szolgálni!

És milyen mélyre vág a példaszó:

«Szegény úrnak galambdúcz a mészárszéke.»

Bizony, ha elprédálta örökét, ha kerüli a munkát, még ezen alúl is sülyedhet; de bezzeg nemcsak az úr, hanem a legkisebb gazda is, ha préda és czéda!

«Holló hollónak nem vájja ki a szömit.»

Nem bizony, mert dögön felébe, fiúmadár pusztításban maga is űzi a holló-gonoszságot.

Kapcsolódó szócikkek: holló
Ninácska P>!

Élete módja. Nagyon eleven, ügyes és mindég mozgó madárka, mely igen szépen lépeget, szaladgál és hogy gyors mozgásában biztos is legyen, erre való a hosszú farka, a melylyel úgy billeget, mint a kötéltánczos hosszú rúdjával. Vizek lengjében, szélein ügyesen lépeget át kőről-kőre és még ügyesebben szedegeti a nyugvó, kapkodja a felröppenő rovarságot. Fenyéreken, kerítő falakon ehhez képest iramodik, néha felröppenve, mintha czigánykereket hányna a repülő préda után; de farkával mindig úgy billen, hogy talpra kerül. A barázdabillegető hasznos madár, mely kizárólagosan rovarokkal él. Elfogja a kis bogarakat, a szunyogot, az apró szitakötőfélét és minden álczáját; de ott, a hol vizek táján nagy legelők vannak, nagy barátja mindenféle legelő jószágnak is, a mely körűl, de néha rajta is ugyancsak szedegeti a sok legyet és mindazt, a mi a szegény állatnak terhére van.

37. A barázdabillegető.

Kapcsolódó szócikkek: barázdabillegető
4 hozzászólás
Ninácska P>!

A nagyságát hasonlítgatni nem kell, mert úgy is mindég szemünk előtt van; […]

32. A veréb.

Ninácska P>!

Buzgó madártudósok, különösen a németek, le is jegyezték emberi szótagokkal a fülemüle dalát és felvitték akár huszonöt versig is.

51. A fülemüle.

Kapcsolódó szócikkek: fülemüle
Ninácska P>!

Olyan madár ez, hogy fogságban úgyszólván az első órában megszelidül; szereti a szobában a szabadon való járást-kelést és szegény embernél nagyon kapdossa a legyet, zúgban a pókot, az ágyban mindent, akár mozog, akár ugrik. Szegény munkások ezért tartogatják is.

54. A vörösbegy.

1 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Azt mondja a magyar példabeszéd:
Ezer varjú ellen elég egy kő.
Tiszta igazság. Egy kőhajintástól felriad a fekete sereg és tova száll. Ha a madár kártételben van, ha megszállotta a zsenge kukoriczát, bizony tíz követ sem sajnál az ember tőle; riasztja, a mint birja. De megváltozik ám a sor, mihelyt a szántás ideje elkövetkezett. Ekkor ugyanaz a varjúmadár másokkal is kedves társa a szántóvető embernek, mert hasznos munkát végez oly szorgalommal, a minő éppen csak madártól telik.
Úgy, a mint az eke vasa belehasít az anyaföldbe és szép sorban fordítja a rögöt, a varjú, a csóka, de még a tolvaj szarka is az eke nyomán halad; okosságtól fénylő szemmel kilesik ezek a csimazt, a kukaczot; nincs az a pajod, a mely kikerűlné a madár figyelmét; ide is vág, oda is vág és megszedi a begyét a szántóvető legnagyobb ellenségeivel: a bogársággal, mely csimaz, pajod, kukacz alakjában vájkál, de nyugszik is a földben, hogy a mikor ideje megjött, kibujjék s folytassa életének pályáját, melynek javarésze kártétel.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: varjú
4 hozzászólás
Ninácska P>!

Minden védelmet érdemlő szép és jó madárka.

38. A szénczinke.

Kapcsolódó szócikkek: madár
Ninácska P>!

Rendkívül okos, ravasz és számító madár, mely noha sokszorosan az emberrel tart, mégsem válik bizalmassá; de már szemtelenné igen, mert kilesve az alkalmat, egyszerre csak leszáll, pelyhest lop és: vesd el magad! Disznóöléskor ugyancsak körülüli a többi varjúfélével a pörkölő- és bontó-helyet, órán át lesve és a mint kileste a pillanatot, leszáll, elkapja a prédát és már ismét ott van a ház, a kazal tetejében.

17. A szarka.


Hasonló könyvek címkék alapján

Orbán Zoltán: Madárbarátok nagykönyve
Schmidt Egon – Bécsy László: A kertek lakói
Schmidt Egon – Bécsy László: Tavasztól tavaszig
Schmidt Egon: Madárlexikon
Tóthárpád Ferenc: Kútkávára magot teszek
Haraszthy László: Sasok Magyarországon és a világban
Schmidt Egon: Miért énekel a fülemüle?
Schmidt Egon – Bécsy László: Magyarország legszebb madarai
Jim Robbins: Azok a csodálatos madarak
Demeter László: Madarak