Moby ​Dick (angol) 18 csillagozás

or The Whale
Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol) Herman Melville: Moby Dick (angol)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Moby-Dick, ​written in 1851, recounts the adventures of the narrator Ishmael as he sails on the whaling ship Pequod under the command of Captain Ahab.
Ishmael believes he has signed onto a routine commission aboard a normal whaling vessel, but he soon learns that Captain Ahab is not guiding the Pequod in the simple pursuit of commerce but is seeking one specific whale, Moby-Dick, a great while whale infamous for his giant proportions and his ability to destroy the whalers that seek him. Captain Ahab's wooden leg is the result of his first encounter with the whale, when he lost both leg and ship. But Captain Ahab is bent on revenge and he intends to get Moby-Dick.

Ahab demonstrates erratic behavior from the very beginning and his eccentricities magnify as the voyage progresses. As the novel draws to a conclusion, the Pequod encounters the whaling ship Rachel. The Rachel's captain asks Ahab to help him in a search and rescue effort for his whaling-crew that went missing… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1851

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Macmillan Collector's Library angol · Penguin Drop Caps Penguin angol · Penguin Popular Classics angol · Penguin English Library Penguin angol · Vintage Classics Vintage · Penguin's Clothbound Classics Penguin

>!
Macmillan, London, 2016
768 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781509826643
>!
HarperCollins, London, 2016
590 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780008182205
>!
Booklassic, 2015
ISBN: 9789635257263

14 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 7

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

NannyOgg P>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Életem egyik aha-élményén* vagyok túl, amikor is a „Könyvek, amiket NannyOgg sosem olvasott, de határozott elképzelése van róluk” lista újabb eleme esett áldozatául a rideg tényeknek**. Az a kép élt bennem, ugye, hogy a Moby Dick az valami tengernyi*** oldalon keresztül bálnát üldöző, heroikus nagyeposz regény formában, főszerepben a cserzett arcú, komor Ahabbal; grandiózus, epikus, amolyan öreghalászos, csak Roland Emmerich rendezésében.

Az első aha-pillanat: a könyv elején szétröhögtem a fejem, annyira vicces. Ezt őszinte csodálkozással fogadtam. Néha már-már átcsap Rejtőbe!

A második aha-pillanat: nem is Ahab a főszereplő – vagy legalább is az elbeszélő; most ilyen „ki az igazi főszereplője a történetnek” mélységekbe ne menjünk bele –, sőt, csak nem akaródzott neki felbukkanni, amikor meg felbukkant, kiderült, hogy totál elmebeteg.

A harmadik aha-pillanat: a bálnatani ismeretek. Mindent, amit tudni akartam a bálnákról, megtanultam a Moby Dickből. Tekintve, hogy engem tulajdonképpen vajmi kevéssé érdekelnek a bálnák, ez egy életre kielégíti a tudásszomjamat, különösen, hogy feltehetőleg nem profitálnék a regényre alapozott cetológiai ismereteimből egy, teszem azt, általános biológiai vizsgán, ahol úgy kellene kezdenem a mondandómat, hogy „a bálna az egy olyan hal, ami…”. Pedig ha nem vágnának ki azonnal – de, kivágnának –, akkor értekezhetnék a cetek életmódjáról, csontozatáról, történelméről, olajának minőségéről, vadászásának körülményeiről, aztán átcsattoghatnék a geológiai tanszékre, és villogtathatnám 19. század közepi cetrétegtani**** tudásomat, ami, teszem hozzá, meglepően pontos ahhoz képest. Annak ellenére, hogy tényleg nem szomjazom az effajta tudást, baromira élveztem ezeket a részeket főleg tudománytörténeti szempontból. Ami szerencse, mert Melville nagyon szereti ezt a témát, olyannyira, hogy a bálnányi kötet jórészét ezek teszik ki. Ilyenformán: https://moly.hu/karcok/1247510

A negyedik aha-pillanat az volt, hogy a címszereplő felbukkanása és a nemfőszereplővel való konfrontációja kb. egy novellányi kis szösszenet a könyv végén. (És a terjedelembeli azonosságban kb. ki is merül minden, Az öreg halászhoz való hasonlóság, teszem hozzá.) Ha valakit konkrétan az érdekel, akkor végig kell lapozni hozzá kb. 700 oldalnyi kalandregénnyel vegyített enciklopédiát és a központozásnak használt drámabetéteket – na, azok speciel nem tetszettek –, és oda ugrani, ahol a megkattant Ahab elkezdi püfölni a naaaagy, gonosz cetet, amely bálnához képest roppant furcsa viselkedésével nem csodálkoznék, ha alapul szolgált volna a Cápa-sorozat, a Deep Blue Sea és kb. a Cujo megteremtéséhez. Aztán spoiler a könyv véget ér, az olvasó meg áll, kicsit zavartan, mint egy hosszú előjáték utáni aránytalanul rövid aktus után: nem bírtam volna, ha tovább nyúlik a felvezetés, de már le is játszódott a katarzis…?

Hosszúra nyújtott rétestészta ez, de izgalmas töltelékkel, megéri. Hangoskönyvben pl. abszolút emészthető, de azért a távoli jövőben el fogom olvasni a maga bálnányi papírvalóságában is, mert a nagy számok törvénye alapján meg vagyok győződve, hogy néha átsiklottam némi cetológiai részleteken. Azok nélkül pedig nem élhetek.

*És köszönjétek meg, hogy nem aha(b)-élményt írtam, nagyon csábított pedig.
**Nem mintha lett volna egy is ezek között, ami olyannak bizonyult, mint amilyennek hittem.
***Vannak dolgok, amit nem lehet kihagyni.
****Ezt a szót most találtam ki. Nincs ilyen molyos címke.

>!
LibriVox, 2007
Felolvasta: Stewart Willis
6 hozzászólás
kaporszakall>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Én a Végzet helytartója vagyok: parancsra cselekszem. Így szól Ahab a vadászat második napján, mikor a Fehér Bálna már két csónakját törte ripityára, és a legénységéből is odaveszett egy embere. Ez a regény utolsó előtti, százharmincnegyedik fejezetében hangzik el, s tekinthetjük a regény egymondatos summázatának is. Csak egyben téved a kapitány, bosszútól szomjas, kétségbeesett gőgjében: hogy nem ő helytartó, hanem az ellenfele. Bár Moby Dick képviseli a természet zabolátlan erejét, és az ösztönök világát, mégis az ő viselkedése tűnik racionálisnak, Ahabot pedig a józan ész helyett az indulatai vezérlik.

A regény váza így egy Greenpeace-aktivista igényeit is kielégítené, ám mire felépült, annyi rétege támadt, hogy nem győzünk közöttük kapálózni. S a rétegek egyike-másika sajnos meg is kopott: ilyenkor az ember szomorúan megcsóválja a fejét… De lássuk előbb, hányféle elemből gyúrta egybe szerzőnk ezt a munkát.

Először is adott a misztikummal és sejtelmes analógiákkal jócskán megspékelt romantikus bosszútörténet. Ebben fellehető Coleridge Vén tengerészének hangulata ugyanúgy, mint Poe Arthur Gordon Pymének atmoszférája, de – szenvedélyessége okán – akár Emily Brontë Üvöltő szelekje is beugorhat a rokonlelkű művek lajstromába. Másodszor – írónk pedagógiai szenvedélyének jóvoltából – megkapjuk A bálnavadászat kézikönyvét is, a XIX. század közepi technikák részletes ismertetésével. Ez ízig-vérig realista réteg, mégha helyenként némi pátosszal mutat is be Melville némely munkafázist, pl. a szigonyosok tevékenységét.* Ez a réteg meg van tűzdelve kisebb betétnovellákkal is, melyeket írónk tengeri kóborlásai során gyűjtött. A harmadik réteg filozófiai, történelmi és mitológiai elmélkedések egyvelege, melyekkel az Ishmael bőrébe bújt szerző traktál bennünket, a Biblia történetein túl a középkori angol kódexek s viking hagyományok anyagára hivatkozva – no, ez már helyenként kicsit zavaros, s valamelyest emlékezteti az olvasót a bevezetőben feltálalt idézetek gyűjteményére, melyet a kellő öngúnnyal emlegetett Al-Segéd-Könyvtáros állított össze. De legavultabb, s leginkább átugrásra ingerlő a negyedik réteg – szerencsére kevés fejezettel – melyben az író a cetek biológiáját kívánja – a kor színvonalán – ismertetni. Ez – Darwin műve előtt nyolc évvel – fájdalmasan megkopott, s leginkább a középkori bestiáriumok naiv bugyutaságára hasonlít.

Ugyanakkor a regény műfaji sokoldalúságát tekintve – nem csupán próza, hanem helyenként színpadi munka is – már-már a shakespeare-i kor stiláris zabolátlanságát mutatja, fittyet hányva a klasszikus sablonokra. Ez egyszerre ingerlő és kockázatos – Melville-nek, azt hiszem, ebben az írásában sikerült formabontása erényeivel lenyomni a hibáit, más regényeiben – az irodalomtörténet vélekedése szerint – ez kevésbé jött be.**

Egészében véve mégis a furcsa, nyugtalanító zsenialitás marad meg az emberben a befejezés után, nem pedig a hellyel-közzel avult tudálékosság. Szabálytalansága révén ma is kihívásként hat az olvasóra; nem csodálom, hogy Krasznahorkai külön kötetet – ha mégoly karcsút is – szentelt az írónak.

Néhány szót a fordításról: először – a magyar példány nem lévén kéznél – a Gutenberg angol eredetijét kezdtem el. Rögtön érződött, hogy – mind a romantika burjánzó nyelvezete, mind a tengerészeti és bálnavadász szakzsargon miatt – jóval nehezebb dolgom lesz vele, mint Upton Sinclairrel vagy Kate Chopinnnel. Idővel át is nyergeltem a magyar verzióra, de továbbra is visszanéztem az angol eredetiben az érdekesebb részeket (na, nem a cetológiát…). S azt mondhatom, érzésem szerint Szász Imre jó munkát végzett. A regény atmoszférája, a biblikus pátosz jól átjön a magyar fordításban. Kifogásom csupán a földrajzi nevek ’vernegyulás’ megmagyarítása ellen van: Nantucket szigete szerencsére – tán indián eredete miatt – ezt megúszta, de a Cape Codról származó tengerészből tőkehalfoki, Martha’s Vineyard szigetének szülöttéből pedig szőlőskerti lett – azt hittem, hogy a hatvanas-hetvenes évek fordítói gyakorlatából ez a rossz beidegződés már kipusztult… Ettől eltekintve a magyar fordítás szerintem friss és eleven; no jó, az ámbrás cet szalonnájából kiolvasztott spermacetolaj szíven ütött, de a magyar bálnavadászok még nem találtak hozzá megfelelő saját kifejezést.

Nyugtalanító, túlzásaival együtt is izgalmas regény, szabálytalansága – akárcsak Dosztojevszkij írásainak – jól áll neki. Érdemes próbát tenni vele.

* pontosan ábrázolja persze a vadászat menetét, a megszigonyozott áldozat vergődését is, amikor a kifúvó nyílásán az állat már alvadt vért köp. A regény hangja – tárgyilagos pontossága mellett – nem az állatokkal együttérző, hanem, az azokat zsákmánynak tekintő vadász hangja.
** Nem említendő ezek között a szerző némelyik remekmívű novellája, amelyek – terjedelmük okán – jóval egységesebbek.

4 hozzászólás
blackett>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Ez egy nagyon furcsa könyv. Direkt nem írom, hogy regény, mert nem regény, vagy legalábbis nem tisztán regény: jellegét tekintve van benne enciklopédia, vallásfilozófiai esszé, Erzsébet-korabeli dráma szerzői utasításokkal, útleírás, önéletrajz, kalandregény, meg amit akartok. A szerkezete teljesen érthetetlen: Ishmael, a narrátor az izgalmas pontokon időnként megszakítja az elbeszélést azzal, hogy „és akkor most jöjjön két fejezet a bálna fejének a szerkezetéről” (vagy egy fejezet Jónásról és a cethalról, történelmi távlatokban, esetleg egy fejezet a bálnákról a képző- és iparművészetben; mindezt elég ötletszerű sorrendben). Maga Ishmael egyébként egy abszolút talányos figura: nem derül ki, honnan származik vagy mivel foglalkozik, csak annyit tudunk róla, hogy időnként rájön a hajózhatnék, és ilyenkor elszegődik egy-egy kereskedelmi hajóra. Ugyanakkor egészen nyilvánvaló, hogy művelt, olvasott ember (többek közt a fejében van a bálnák teljes természetrajza).

Mindezek ellenére, bár nagyon nehéz szöveg, mégis érdemes elolvasni, az olyan részekért például, mint amikor Ishmaelék csónakja az egyik hajsza alkalmával a bálnacsorda középső, védett részébe keveredik, ahol a tehenek és a borjak rejtőzködnek, vagy a tájfun leírása, Ahab ámokfutásával a fedélzeten – Melville-nek hihetetlen tehetsége van a pontos, erőteljes leírásokhoz, legyen szó akár egy helyről, egy emberről, vagy akár a bálnák szexuális életéről. Ráadásul remek, fanyar humora van – nem véletlenül olyan szórakoztató elbeszélő Ishmael.

Roppant módon lelombozó viszont, hogy a már a kötet elején beharangozott fő konfliktust (Ahab vs. Moby) egyfelől 132 fejezeten keresztül késlelteti, aztán pedig lezavarja két oldalban. Az igen olcsó trükkről, amivel a elbeszélő túlélését biztosítja, már nem is beszélve. Ejnye, Mr. Melville.

9 hozzászólás
graphoman IP>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Huhh. Azt hiszem, ezt a könyvet sosem olvastam volna el hallgatom végig a Great American Novel-kihívás nélkül spoiler. Most azért örülök, hogy találkoztam vele, de be kell vallanom, hogy a spoiler bálnológiai eszmefuttatások (rendszertan, fajták, anatómia, életmód, mitológia, vadászat, feldolgozás… etc.) nem sokat segítettek az élvezetben. A történet maga azért lekötött valamennyire.
Talán azért lett ilyen, mert efféle lehetett egy ilyen sokezer mérföldes tengeri út is: jó hosszú, és a nagy részében nem történik semmi…?

>!
LibriVox, 2007
Felolvasta: Stewart Willis
2 hozzászólás
SignorFormica>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Az egyik legnagyobb 19. századi regény! Melville megírta a tökéletes pokolraszállást, a tökéletes danse macabre-t. A fausti lélek reménytelen vágyát, hogy legyőzze a gonoszt, miközben tehetlenül megadja magát neki, mert álhatatosssága mániává dagad, és ezzel őt magát veszi birtokba a Gonosz.

Rona_Kokkonen>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Azt hiszem, ha korábban olvastam volna a könyvet, akkor nem hatott volna rám ilyen sokkolóan. Ugyanis, a Chris Hemsworth-szel készített film baromi izgalmas volt, a lényeget fogta meg,ember és szörnyeteg küzdelmét.
A könyv azonban semmi ilyesmiről nem szól, csupán egy unatkozó, félnótás matróz bejegyzései a különféle bálnákról. Inkább biológia tankönyv, mint regény.
Nagyon rossz volt átverekedni magam több száz oldalon, hogy aztán kb. az utolsó 20 oldalon összecsapja az egész történet lényegét, Ahab kapitány és a bálna harcát.
Brrrrrr, remélem soha többet nem kell a kezembe vennem.

spinakker>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Nagyon hosszú, és elég nehezen lehet olvasni. Érdekes módon azonban nem Ishmael monológjaira gondolok – azok tetszettek a legjobban. Inkább a bálnavadászat szakmájának aprólékos leírása az, amit kivennék belőle. Egyébként pedig egy grandiózus mű, rengeteg minden van benne, és persze egy epikus csata a végén egy megszállott alak és egy mítikus bálna között – ez az ok, amiért tovább olvastam.

dencsbalint>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Ishmahel remekül írta le az egész történetet, állítólag igaz történet, így még nagyobb ember a szememben. Örülök, h megosztotta velünk a kalandját!

KillerCat>!
Herman Melville: Moby Dick (angol)

Úgy látom,hogy egyedül vagyok a 3 csillagommal. Valószínűleg nem jókor talált meg a könyv.


Népszerű idézetek

Archibald_Tatum>!

Queequeg was a native of Kokovoko, an island far away to the West and South. It is not down in any map; true places never are.

70. oldal, 12. fejezet - Biographical (Penguin, 1994)

blackett>!

Nor were the oarsmen quite idle, though their wonted duty was now altogether dispensed with. They chiefly attended to the shouting part of the business.

87. fejezet - The Grand Armada

blackett>!

Top-heavy was the ship as a dinnerless student with all Aristotle in his head.

110. fejezet - Queequeg in His Coffin

blackett>!

Some years ago – never mind how long precisely – having little or no money in my purse, and nothing particular to interest me on shore, I thought I would sail about a little and see the watery part of the world. It is a way I have of driving off the spleen and regulating the circulation. Whenever I find myself growing grim about the mouth; whenever it is a damp, drizzly November in my soul; whenever I find myself involuntarily pausing before coffin warehouses, and bringing up the rear of every funeral I meet; and especially whenever my hypos get such an upper hand of me, that it requires a strong moral principle to prevent me from deliberately stepping into the street, and methodically knocking people's hats off – then, I account it high time to get to sea as soon as I can. This is my substitute for pistol and ball. With a philosophical flourish Cato throws himself upon his sword; I quietly take to the ship. There is nothing surprising in this.

1. fejezet - Loomings

blackett>!

There was a fishy flavor to the milk, too, which I could not at all account for, till one morning happening to take a stroll along the beach among some fishermen's boats, I saw Hosea's brindled cow feeding on fish remnants, and marching along the sand with each foot in a cod's decapitated head, looking very slip-shod, I assure ye.

15. fejezet - Chowder

Kapcsolódó szócikkek: tehén · tej
visouver>!

there is all the difference in the world between paying and being paid. The act of paying is perhaps the most uncomfortable infliction that the two orchard thieves entailed upon us, But being paid, – what will compare with it?

visouver>!

In judging of that tempestuous wind called Euroclydon," says an old writer – of whose works I possess the only copy extant – „it maketh a marvelous difference, whether thou lookest out at it from a glass window where the frost is all on the outside, or whether thou observest it from that sashless window, where the frost is on both sides, and of which the wight Death is the only glazier.”… Euroclydon, nevertheless, is a mighty pleasant zephyr to any one in-doors, with his feet on the hob quietly toasting for bed

András_Kalinics>!

Loveliness unfathomable, as ever lover saw in his young bride's eye!—Tell me not of thy teeth-tiered sharks, and thy kidnapping cannibal ways. Let faith oust fact; let fancy oust memory; I look deep down and do believe.

András_Kalinics>!

So ignorant are most landsmen of some of the plainest and most palpable wonders of the world, that without some hints touching the plain facts, historical and otherwise, of the fishery, they might scout at Moby Dick as a monstrous fable, or still worse and more detestable, a hideous and intolerable allegory.


Hasonló könyvek címkék alapján

Jules Verne: 20.000 Leagues Under the Sea
Jules Verne: Nemo kapitány / 20 000 Leagues Under the Sea
Jules Verne: The Mysterious Island
Jules Verne: Captain Grant's Children
Jules Verne: In Search of the Castaways; or the Children of Captain Grant
Jules Verne: The Secret of the Island
Jules Verne: In Search of the Castaways
J. R. R. Tolkien: The Hobbit
Stendhal: The Charterhouse of Parma
Jules Verne: Journey to the Centre of the Earth