Pogányok 56 csillagozás

Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok Herczeg Ferenc: Pogányok

Herczeg Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: „Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa.”

Eredeti megjelenés éve: 1902

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Történelmi regények Kriterion · Millenniumi Könyvtár Osiris · A magyar próza klasszikusai Unikornis

>!
Arión, Budapest, 2004
640 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639375713
>!
Osiris, Budapest, 2000
204 oldal · ISBN: 9633799422
>!
Unikornis, 1999
202 oldal · ISBN: 9789634273295

8 további kiadás


Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 55

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kozmikus_Tahó>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Kellemes meglepetés volt számomra mind a regény, mind Herczeg Ferenc stílusa.
Már – már vontatott, lassan hömpölygő leírásokra számítottam, vérgőzös jelenetekre, fullasztó légkörre. Ehhez képest rengeteg párbeszédet olvashattam (itt – ott még fel is nevettem rajtuk, fergeteges ennek a könyvnek a humora), pörgött a cselekmény. Amiért pedig igazán úgy gondolom, megérte kézbe venni ezt a művet, a gyönyörű szókapcsolatai…! Na meg a hangulata!
Éreztem magamon a puszta mindent elsöprő erejét. Alpárral együtt égett a szemem és forrt a vérem, majd vele együtt hidegültem el, keményedtem meg én is.

Igazán köszönöm az olvasási élményt, már csak azért is, mert a középkort, mint történelmi korszakot – személyes okok miatt – nem igazán kedvelem, ez a könyv mégis el tudta érni, hogy az undoromat félrerakva mást is képes legyek látni a nekem nem szimpatikus dolgokon kívül.
Jólesett.

balagesh I>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

A kedvenc történelmi regényem. Meg fogom filmesíteni. Szólok Pálfi Gyurinak, hogy a Toldi helyett ezzel menjünk a rendszer elébe.
Bár igazából annyira személyközi, párbeszédes jelenetekkel halad előre a cselekmény, hogy még akár a színházi rendezést is elvállalnám. Egy-két nagytotált kellene csak megfesteni.

ppeva P>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Nagyon jó kis történelmi regény. Első ismerkedésre Herczeg Ferenccel igazán kiváló bevezetés.

2 hozzászólás
pwz I>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Azért le a kalappal a verseci német családból származó Franz Herzog – és családja – előtt, hogy a 20. század egyik legnépszerűbb magyar írója vált belőle, de mindezt már mint Herczeg Ferenc érte el.
Ez a regénye is a szülőföldre, a délvidékre kalauzol el, igaz, a 11. század elejének Magyar Királyságába. Ez az a kor, amikor még Bizánccal voltunk határosak és a besenyők sok problémát okoztak (Vata-lázadás, 11. század) az éppen regnáló magyar főuraknak. Érdekes korrajz. Lehet játszani a „mi lett volna, ha…” kezdetű mondatokkal, bár ahogy utánanéztem, elég jól fűzte össze a meglévő, ténynek vehető dolgokat (Marosvár, Csanád püspök, Gellért püspök, a besenyők kivonulása délre) az írói fantáziával. Szépen ír, nem hiába volt a korszak kedvelt írója. Ezt a könyvét is azért vettem elő, mert a Duna World-ön láttam egy műsort róla. Kedvet „csináltak” hozzá, mármint az olvasásához! :D Nem bántam meg! :)
U.i.: Itt még Csongorád-ra mentek az emberek! :D

>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1907
336 oldal
6 hozzászólás
alaurent P>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Olvasmányos, cselekményes a regény, a Vata-féle pogánylázadás korabeli országot mutatja be. Mint minden sorsfordító kor, van benne fekete, van fehér, és sok, nagyon sok szürke. A történelmi hűség szemre megvan a regény fő vonalaiban, az aprólékos részletek, a párbeszédek, a kor divatja, viselkedésmintái pedig a romantikus képzelet által létrehozott megszemélyesítés. Érdekes, fordulatos olvasmány, kiváló stílusban megírva, kamaszkoromban is jó lett volna kézbe venni.

Vivarumba >!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Kellemes meglepetés volt, olvasmányos történelmi – ifjúsági regény. Ha kiskamaszként kerül a kezem közé, ugyanúgy kedvenc lett volna, mint (Gárdonyi: Láthatatlan embere, vagy Szántó: Az alapiak kincse c. műve). A besenyő „amazon” alakja pedig különösen emlékezetes.

Uhtred>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Lebilincselő nyelvezet, izgalmas történet és meglehetős történelem hűség jellemzi a könyvet. Nagyon pörgős, fordulatos a cselekmény és már az elején elindul, nincsenek unalmas tíz oldalak. Ez volt az első Herczeg Ferenc könyv amit olvastam, de úgy gondolom, hogy nem az utolsó. Ajánlom minden történelmi regény kedvelőnek.

terembura>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Általában nem rajongok a történelmi regényekért, főként azért, mert nem bízom meg azokban, akik a történelmet lejegyzik. :)
Ez a könyv sem azért tetszik, mert történelmi, hanem mert olvasmányos, pörgős, eseménydús, és nem utolsó sorban egy nagyon tetszetős nyelvezettel megírt történet.

lakatoszoltan>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Ezt a regényt valamiért nagyon szeretem. Tetszik, hogy van benne egy különleges fordulat, a lelki vívódás és a szenvedélyes írás. Gimnazistaként olvastam, majd pár év múlva tervezem ismételni.

Elithia>!
Herczeg Ferenc: Pogányok

Nagyon erdekes volt, jo volt egy kis tortenelmi regenyt olvasni. Nem tul hosszu sem.


Népszerű idézetek

balagesh I>!

Jó dolgod lehet a benczéseknél. Azt mondják, hogy borral mosdanak és kolbászszal törülköznek?

48. oldal, I/VII. fejezet

Tompetyo>!

És meghalt az ősi magyarság is. Sohasem lesz többet szabad a magyar, mert sorsát nem a tulajdon akaratával fogja intézni, hanem oltárok előtt térdepelve és a népek tanácsában furfangoskodva fogja kikönyörögni. Véget ért a külön magyar isten, a külön magyar világ pompás álma; a magyar most már együtt legel és együtt tülekedik a népnyájak közös legelőjén.

163. oldal

Creusa>!

Perzsa nők szőtték bele hallgatag lelkük lázas álmait.

80. oldal

2 hozzászólás
balagesh I>!

A puszta fia lenézi a városi embert, de bűnös vágyakozást érez a város iránt. Minden város egy körülfalazott rejtély neki; nincs nyugta tőle, míg vérpatakok és hullahegyek árán meg nem oldotta.

137. oldal, II/VII. fejezet

Tompetyo>!

Amint Alpár elgondolkozva nézte a máglya tüzét, egyszerre különös világosság támadt a lelkében. És ekkor megértette, hogy az ő háborújok elejétől fogva reménytelen volt. A pogányság elvesztette csatáját már akkor, mikor még csak kantározott. Mert ők azért fegyverkeztek, hogy testeket öljenek; a hatalmas ellenség azonban nem a testekben, hanem a lelkekben lakozik. Az erős hit ellen nem lehet kopjával harcolni, csak még erősebb hittel. Nekik pedig nincsen hitük. Ő maga is, de bizonyára Vata is régen nem tudtak már hinni a táltosok és javasemberek együgyű babonáiban; tettették magukat, mintha hinnének, erőlködtek is, hogy higgyenek, de hinni nem tudtak. Ó, a fekete papok jó munkát végeztek! Ha nem is tudtak új hitet önteni minden szívbe, a régit ki tudták ölni mindenkiből.

163. oldal

Creusa>!

A hajnali pára szürke kárpitként borult a Maros partjára. A kárpit mögött bent a besenyő pusztába, jávorszarvas bőgött hörögve… Majd megeredt a szél. A fúvástól kigyulladt az égboltozat alja, és kékes vörös fényben izzott, mint a vassalak.
A felhők óriási kapuívet formáltak a puszta fölött, a kapuból fehér sugárküllőket eresztett ki a még láthatatlan nap.

71. oldal

Creusa>!

… holdfény, amely hízelegve végig folyik nemes tagjaidon…

96. oldal

>!

És a fiatal kanonokok közül, akik mind magyarok voltak, nem egynek, haj, nem egynek a szívét összeszorította a bús honvágy a puszta után. Úgy állottak a bástyán, mint a csonka szárnyú madarak, amelyek a verőfényes levegőben úszó társaikat nézik.

120. oldal

Tompetyo>!

Mikor a kürt visszakerült Seruzád kezébe, panaszos hangon megszólalt az ajtó mellett ülő Omodé:
– Seruzád főasszony, vendégszerető leánya a hadverő Kean királynak, tetszenél feledékeny leányodat megkorholni: mert ha szolga vagyok is, azért vendégszámba megyek, és tetemes folt esnék hírneveden, ha vízzel kellene oltanom a szomjúságomat.

62-63. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Az ajtó
Kodolányi János: Julianus barát
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Ken Follett: A katedrális
Örkény István: Tóték
Jókai Anna: Ne féljetek
Umberto Eco: A rózsa neve
Joseph Bédier: Trisztán és Izolda regéje
Kodolányi János: Az égő csipkebokor