Herczeg ​Ferenc emlékezései 5 csillagozás

A várhegy / A gótikus ház
Herczeg Ferenc: Herczeg Ferenc emlékezései Herczeg Ferenc: Herczeg Ferenc emlékezései

Emlékezéseinek ​első része, A Várhegy (1933) gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről – iskoláiról, bálokról, párbajokról – és fontos szereplőiről – családjáról, tanárairól, barátairól – eleven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek. Emlékezései második része, 1890 és 1914 közötti pályafutását beszéli el.
A… (tovább)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1985
484 oldal · ISBN: 9631528561
>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1933
264 oldal

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 2


Kiemelt értékelések

Adriaticum>!
Herczeg Ferenc: Herczeg Ferenc emlékezései

Meglehetősen felzaklatott ez a könyv. Egy gyönyörűen megírt történet az egykori bánáti svábok békebeli világáról, amelynek szülötte lelkesen toppan a monarchiás asszimiláció trikolor színpadára. Magyarrá válik, a zsidó Singer és Wolfner cég adja ki könyveit és lapját, becsületpárbajozik, jachtot vesz, szeli az Adria habjait és megidézi Velence lagúnáit. A svábok, miképp a zsidók is, tudják, hogy jólétük a birodalom stabilitásától függ, a lojalitás a boldogság záloga. Az idilli kötetet azonban a történelmi kontextus mégis vérbe áztatja. Ahogy az 1985-ös kiadás gondozója írja, „nyíltan vállalja a keresztény, magyar úri középosztály valamennyi téveszméjét” (bár akkor a szerkesztők a nemzetiségekre és zsidókra tett durvább megjegyzéseit kihagyták, kár, vajon az új NAT-os kiadásba már visszakerülnek?). Mert a szalon-antiszemitizmus, a kapás tótok, Tisza apoteózisa, a természetesnek tekintett szavazatvásárlások, a szemellenzős polgári jólét kavalkádja rosszra fordult. A Wolfnerből lett Farkas Istvánt Auschwitzba vitték, a Horthy-kor nagy irredenta Herczege vénségére pedig már nem tudott segíteni munkaadóján, és még azt is megérte, amikor víg verseci svábjait kíméletlenül tüntették el a föld színéről. Vajon mire gondolt akkor a Várhegyről letekintve?

Atestan>!
Herczeg Ferenc: Herczeg Ferenc emlékezései

Rengeteg mozaik a századfordulóról, s főleg az azt megelőző időszakról. Herczeg Ferenc igényes, szellemes író és pozíciójának köszönhetően számtalan politikussal, művésszel (Tisza István, Mikszáth Kálmán, Mednyánszky László, Csontváry-Kosztka Tivadar stb.) került valamilyen kapcsolatba; és ezekről mindig van valamilyen anekdotája, ami többnyire érdekes is. Néha kicsit feszélyez ugyan a személyisége, ez a pont csak az elfogadott mértékig frivol gentleman, aki álszerénykedve dicsekszik saját eredményeivel: de a bácskai sváb élet leírása (a Délvidék egykori gazdasági ereje mindig megdöbbent), a helyi politikai választások visszásságainak bemutatása, a kor művészeiről szóló apró történetek mind-mind izgalmas olvasmánnyá teszik a művét. Van abban is valami abszurd, ahogy végóráit éli a Monarchia, Herczeg meg békésen vitorlázgat az Adrián; de őszintén, még ehhez is meghozta a kedvem, ezért semmiképp nem tudom rovására írni. Ráadásul külön öröm volt a Herczeg-villát tervező Zrumeczky Dezsőről is olvasni, akinek a neve, talán korai halála miatt szinte teljesen feledésbe merült, holott néhány megmaradt önálló épületéről nem is szólva Kós Károly mellett neki is köszönhetjük az Állatkert épületeit és a Wekerle-telep központját.

vincent_vega>!
Herczeg Ferenc: Herczeg Ferenc emlékezései

Nagyon szerettem olvasni ezt a kötetet. Nagyszerű, színes-szagos, mozgalmas leírása egy letűnt világnak – a századfordulónak, illetve a 20. század elejének, igazi békebeli hangulattal, cseppet sem nehézkes, inkább könnyed stílussal. Nagyon érdekes volt az első rész 'A várhegy' ami a monarchiabeli bánáti svábok életébe enged bepillantást, talán nem sok hasonló témájú történet létezik. Nemkevésbé érdekes a már felnőtt Herczeg élete Budapesten, melyet 'A gótikus házban' ír meg.


Népszerű idézetek

Magical_Reaper>!

Egy ízben D. Vilmos nyerte meg a síkfutást, és mikor Edelsheim-Gyulai báró, a budapesti híres hadtestparancsnok, aki szintén megjelent az Orczy-kertben, megtudta, hogy D. Vilmos most szolgálja önkéntesi évét, maga elé hívatta, és megdicsérte, mint aki becsületet szerzett a hadseregnek. D., aki nem bírta tökéletesen a hadsereg nyelvét, valami szépet akart mondani, és olyasmit szerkesztett, hogy ő csak a császári királyi hadsereg hagyományaihoz hű, mikor gyakorolja magát a szaladásban.

Creusa>!

..leküzdhetetlen ellenszenv él bennem ifjúkori értetlenségem dokumentumaival szemben

80. oldal 3.fejezet szépirodalmi könyvkiadó Bp.

Magical_Reaper>!

A nevető ember kiszabadul a földi élet rabságából, föléje emelkedik a gondnak, betegségnek, föléje még a halálnak is.

Adriaticum>!

Mind a két város népe bortermelő volt, a verseciek azonban csak azt itták meg maguk, amit eladni nem tudtak, a fehértemplomiak pedig azt adták el, amit meginni nem tudtak.

123

Adriaticum>!

Legfőbb ideje volt már, hogy megtanuljak tisztességesen táncolni, mert mikor elmúlt nyáron a verseci dalosestén táncba vittem egy hölgyet, úgy rátapostam a lábára, hogy faképnél hagyott a tánchely közepén. A verseci barátaim akkor arról biztosítottak, hogy egész életemre blamáltam magamat, és én azt a tervet forgattam a fejemben, hogy meg kellene szöknöm, esetleg beállnom a francia idegenlégióba.

131

Adriaticum>!

Otthon az enyéimek arról ábrándoztak, hogy én egyszer majd a verseci takarékpénztár ügyésze leszek. Ezt a jól fizetett állást azért teremtette Jehova, hogy példát adjon, milyen jó dolga lehetne az emberiségnek, ha Éva nem harapott volna bele az almába.

157

Adriaticum>!

Nekem különben az a meggyőződésem, hogy a kapás ember lehet sváb vagy tót, kultúrember azonban Magyarországon csak magyar lehet.

226


Hasonló könyvek címkék alapján

Kaffka Margit: Színek és évek
Rákosi Jenő: Emlékezések I-III.
Szedő Szeverin: Egy boldog élettörténet
Reinaldo Arenas: Mielőtt leszáll az éj
Nicolas Roth: Tizenhat évesen Auschwitzban
George Hannmer: Fáj-dalom
Fekete István: Tojáshéjdarabkák
Cséri Lili: Elhallgatott éveink
Gerő János: Fekete föld
Randolph L. Braham – Kovács András (szerk.): A holokauszt Magyarországon hetven év múltán