Az ​élet kapuja 32 csillagozás

Herczeg Ferenc: Az élet kapuja Herczeg Ferenc: Az élet kapuja Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

A regény, melyet háromszor jelöltek Nobel-díjra! A történelmi regény nem véletlenül aratott sikert Európában, már Herczeg életében is tananyag volt mint stílusbravúr. Az írónak talán legjobb történelmi regénye, II.Gyula és X.Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését a magyarságnak a töröktől való megmentését. Ezért akarja megszerezni a pápai trónt, s vele a hatalmat. Kísérlete gyászos kudarcba fullad, s a magára hagyott magyarság látomásával zárul a roppant olvasmányos, kitűnő tollal megírt regény.

Eredeti megjelenés éve: 1919

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szent István Társulat – Szépirodalom, Aranyrög könyvtár

>!
Kráter, Pomáz, 2010
keménytáblás
>!
Kráter, Pomáz, 2010
108 oldal · ISBN: 9789632980317
>!
Szent István Társulat, Budapest, 2007
162 oldal · ISBN: 9789633619094

2 további kiadás


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Leonardo da Vinci · Raffaello Sanzio


Kedvencelte 1

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
Roszka 
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Bakócz Tamás története, aki szeretett volna pápa lenni, amire nagy esélye is volt, csak a törökök ne lettek volna, illetve a közelgő veszedelem. Ezért is lett volna jó, egy pápa, aki magyar, biztosan Európa nem hagyta volna veszni a pápai országot. De az ármány és a szerelem közbe lépett. Az ármány főleg a még haldokló pápától érkezett, a szerelem egy olasz nőtől, aki a cselszövés aktív részese volt. A magyar kíséret fiatal tagját hálózta be a nő, kicsalva belőle a magyarok terveit. Jó kis történet, talán kevésbé ismert történelem.

>!
balagesh IP
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Könnyű ezt a könyvet úgy olvasni, hogy jaj, mi, magyarok állandóan csak szívunk, és a magyarok fátuma a pusztulás. Pláne, hogy a kudarcot a szereplők is így élik meg. De látni kellene, hogy Bakócz nem csak így éli meg. Világos számára, hogy a világot nem a sors mozgatja. (Akkor már inkább az önérdek.) Ahogy az olaszoknak súlytalan Magyarország sorsa, úgy az ő számára is az az olaszoké. És az olaszok is kritizálják a feudális magyar berendezkedést, vagyis ránk tekintve reális okokat látnak, nem sorsot vagy eszméket. De persze ezt a nehezebb észrevenni: a mindenkiben benne lévő irracionális mögött létező reális helyzetértékelést.
Herczeg nem idealizál semmit és senkit. A pápajelöltek nem papként, hanem főúrként állnak ellőttünk. Az olaszok szemében a spanyol egykutya a magyarral. Vagyis a szememben nem tud ez a könyv a nagy magyar sorstragédia kifejezője lenni, hanem éppenséggel azt látom benne, hogy rezignáltan próbálja értelmezni a felszínen a magyar sorsnak tulajdonított bukás konkrét okait. Többek között azt, hogy sorsként éljük meg a dolgokat, mikor van mögöttük egyéb is…
Az olvasást kissé nehezítette számomra a római diplomáciához nagyon is illő nyelvi galantéria, ez a Corneille-féle udvari klasszicizmusra meg a szentimentális regényekre emlékeztető stílus. De mondom, abszolút helyénvalónak találtam, annál is inkább, mivel a nagy történet egy fiú és egy lány kapcsolata mögé kerül. Ezen áll (bukik) minden. Közben pedig sodor a cselekmény.

>!
DaTa P
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

A 15. század zavaros idejébe repít Herczeg írása, mikor az épp regnáló, idős pápa helyére sorra jelentkeznek be különböző népek legkülönfélébb jelöltjei, köztük a magyar Bakócz Tamás, esztergomi érsek is. A magyar hont a török veszedelem fenyegeti, Bakócz nagy terve Szent Péter trónusának megszerzésével egy keresztény liga létrehozása lenne, mellyel a „pogány veszedelmet” feltartóztathatják. Terve persze elbukik, van itt árulás, szerelem, kurtizánok, cselszövés, a konklávét át meg átszövő politikai intrika. Mindez pedig egy elég nyálas, hazafias pátosszal van nyakon öntve. Ettől feltétlenül érdemes elvonatkoztatni, tudjuk, hogy Herczeg a Horthy-korszak ünnepelt írója, a Magyar Revíziós Liga elnöke volt, ennek jegyei bizony ott vannak ezen a művön is, de az vitathatatlan erénye, hogy nagyon szépen, valóban érzékletesen jeleníti meg a történelem eme zavaros korszakát. A pápaválasztások körüli cselszövések témáját mindig is érdekesnek találtam, így összességében ezt a történetet is kedveltem. 4 csillag. Jóindulattal.

>!
BakosJuci MP
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Röviden:
spoiler

Hosszan:
Nagyon szép, finom mondatai vannak. Olyan csipkefinomságú vékony gondolatok, amik messze-messze tovább hatnak, mint ahol a végüket lezárja a pont.
Szerelmes regény is (bár a hölgytől nekem felállt a szőr a hátamon – és pont ez miatt a szerelmi szál miatt vontam le egy csillagot), történelmi regény is spoiler, politikai regény is spoiler. Szépségéve érdemel Nóbel-díjat, de a mondandója csak nekünk, magyaroknak „igaz”.
Különleges élmény volt olvasni úgy, hogy épp nemrég jártam be Róma utcáit, így rá-ráismertem egy-egy helyszínre. :)

>!
Citadella
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Azt mondják, Herczeg Ferenc talán legjobb történelmi regénye. El kell olvasnom a többit is, mert nekem ez nem volt annyira átütő. Nemrég olvastam egy novellát Bakóczról, folyton az járt közben a fejemben.
Mindenesetre örülök, hogy elolvastam a könyvet, mert így jobban látom/értem az összefüggéseket. Hogy kit mi motivált, azt soha nem fogjuk megtudni.

>!
Poccahontas
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Az elején döcögősen tudtam ráhangolódni, aztán amikor már ez nem volt gond, akkor meg másfél nap alatt vége lett. Ebből adódóan egyetlen gondom volt vele, hogy túl rövid. Hiányérzetem nem maradt, kerek volt a történet, csak olvastam volna még.
A magyar történelemnek egy valóban izgalmas fordulópontját mutatja be méghozzá úgy, hogy ezúttal ne csak a magyar szemszög legyen ismeretes.
Többen írtak már erről a korszakról, de valahogy ez a „részlet” sosem lett kifejtve közelről vagy nem ilyen megvilágításban, nem tudom valahogy az az érzésem, hogy más, különleges ez a történet.
Talán azért is élveztem annyira, mert a politika is le van fordítva benne köznyelvre és közérdekre, mert amúgy én viszolygok a politikától.
Nem tudtam a könyvről semmit, más fajta történetet vártam, de mégis örültem, hogy ezt kaptam.

>!
Youditta
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Nehéz könyv, sokszor kellett figyelnem, főleg az elején, hogy el tudjam helyezni a szereplőket a képzeletemben. Szomorú történet, hisz a könyv végére becsukja az író a kapukat a Bakócz Tamás, Vértesi Tamás és a magyarság előtt is. Jól megìrt történet, nagyon szép magyart használva, ami azért is érdekes mert az író csak gimnáziumban tanult meg magyarul, de ott nagyon. Rómában játszódó történet,tele magyarsággal, magyar mentalitással, magyar problémával. Érdemes az olvasásra!

>!
Creusa
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Elvesztettük a háborút de még nincsen Trianon vagyis kérdések sokasága tornyosul a magyarság előtt. Minden szereplő valamilyen kapuban áll.
A magyarok az élet kapujában
II Gyula pápa a halál kapujában
Bakócz Tamás a pápai főhatalom kapujában
Fiametta megtisztulás lehetőségének kapujában
Vértes Tamás felemelkedés kapujában
A regény végére Herczeg Ferenc minden kaput becsuk.

>!
Niki4
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Nagy kár, hogy nem kapta meg a Nobel-díjat. Egy remekmű!

>!
Uhtred
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja

Nincs száz oldal ez a könyv, de mégis lenyűgöző. Történelem, intrika, szerelem, politika. És a csodálatos nyelvezetet még nem is említettem. Lehetne kötelező.


Népszerű idézetek

>!
mosolytó

Azoknál a népeknél, amelyeket barbároknak szoktunk nevezni, csak egyes kivételes férfiak lelkében él az isteni szikra, a polgárok tömegében azonban nincs meg a közhasznú alkotások vágya. Egy-egy nagy uralkodó vagy államférfi ott meg tudja adni országának a műveltség kellő mázát, de ha meghal a nagy ember, akkor lepattan a máz, és megint előbukkan az ősi barbárság. Ezért van, hogy az ilyen népek történetében ismeretlen fogalom az állandó haladás, amely például az itáliai városokban véres polgárháborúk és ellenséges dúlások idejében sem akad meg teljesen, és ezért van, hogy barbár népeknél a nagyszerű fellendülés egy-egy rövid korszakára mindig a mélységes hanyatlás korszaka következik.

>!
balagesh IP

Az ember mindent okosan kiszámít, előrelátással elvégez, de a siker nem ezen fordul, hanem a titokzatos véletlenek láncolatán. Nevezheted jó szerencsének vagy sorsnak, de legegyszerűbb lesz, ha isteni gondviselésnek nevezed…

19. fejezet

>!
balagesh IP

De már kezd öregedni, láz emészti; gyöngesége nem ijeszti meg, csak felháborítja.

6. fejezet

>!
Cicu

– Kérdezek tőled valamit, Leonardo. Hiszen ismered a Pantheon kupoláját. Mondd meg nekem, ismersz egyet is a természet alkotásai közül, amely annyira tökéletes volna?
– Ismerek sokat – szólt Leonardo csendesen.
– Mondj csak egyet!
– Nézze meg főtisztelendőséged a koldust, aki az ön Madama-palotájának kapuja előtt ül, az ő koponyacsontja művészileg szebb és tökéletesebb építmény, mint a Pantheon. Ahhoz képest minden templomkupola csak gyerekes próbálkozás, nyers kontármunka. És ezért az istenség gondolatának legméltóbb temploma az emberi koponya marad.
– Te tehát szívesebben töretnéd össze a Pantheon kupoláját, mint a koldus koponyáját?
– Szívesebben.

78. oldal (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2007)

>!
Cicu

De Tamás ama Leonardo mesterre gondolt, aki azt mondta: a koldus koponyája drágább a legszebb kupolánál. San Pietro kupolája meglesz, de mennyi nemes, szép koponyát fognak ezért betörni a török csákányok!
Magyar ifjak koponyáit.

111. oldal (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2007)

>!
Szelén

Azt lehetne mondani: a magyarok ma az Élet Kapujában ülnek. A kapun túl van az ő nemzeti jövendőjük, a kapun innen a pogány rabság, a nyomorúság, a pusztulás. Ezt a kaput csak Szent Péter kulcsaival lehet megnyitni. Ezért fog Bakócz Tamás mindent elkövetni, hogy kezébe kapja a szent kulcsokat.

>!
Szelén

Amit parasztfiú elérhet Magyarországon, azt mind elérte, prímás, pátriárka, az ország kancellárja lett, mérhetetlen gazdagság ura. A király vakon engedelmeskedik neki, a mágnások földig hajolnak előtte.
És miután már mindennel betelt és jóllakott, tekintete ráesett arra a gigantikus romboló erőre, amely évtizedek óta lassan hömpölyög Magyarország felé, halálos következetességgel, egy vándorló hegylánc, útjában minden életet összemorzsolva.
Annyit beszéltek a török veszedelemről, hogy már meg is szokták, talán komolyan sem vették, de Bakócz most egyszerre megértette benne egy természeti törvény irgalmatlan logikáját. De minek dolgozott, minek harcolt és élt, ha maholnap mindent elnyel a pogány éjszaka?
Most egyszerre a maga és családja hatalmával együtt félteni kezdte a hazáját. És szívébe nyílalt a forró szánalom és az ő szegény, nyomorult, szép és szent országának szerelme.
Miután egy életen át a féktelen önzésével maga is segített a nemzetet az örvény felé vonszolni, most élete árán is megmentette volna a bukástól. Ez őszinte érzés volt. És elhatározta, hogy megnyitja a haldokló Magyarország előtt az Élet Kapuját. És Rómába jött, hogy megszerezze a kulcsokat.

>!
Szelén

Tamás visszanézett, kereste a leány arcán Fiametta vonásait, de nem találta. Az imént lepattogott róla a művészi máz, ennek a nőnek nem volt semmi köze az ő álmaihoz, ez csak egy nőstény volt.

>!
BakosJuci MP

Tamás felismerte a társaságban az urbinói Rafaelt.
– A legszerencsésebb ember, aki valaha született – mondta Hannibal. – Alig harminc esztendős és már világhírű mester. A maga palotájában lakik, és Róma hercegnői büszkék rá, ha hírbe keverednek vele… És megfoghatatlan, hogy nincs egy ellensége, még a festők sem irigykednek rá… A szentatya is, a zord Rovere Julius, úgy beszél vele, mint a legkedvesebbik fiával… Kell valami talizmánjának lennie, amely feléje vonzza az emberek szeretetét.
A „legszerencsésebb ember” egy férfival beszélgetett, akinek olyan gyönyörű feje volt, mint egy szelíd és kissé mélabús oroszlánnak.
– Lionardo da Vinci – magyarázta Hannibal. – Olyan festő, akit Rafael nagyobbnak tart magánál is. De nehezen dolgozik, keveset fest…
– És Michelangelo… ő nincs itt? – kérdezte Tamás.
Hannibal a fejét rázta.
– Nem társas ember. Rafael ellentétje: őt senki sem szereti, tőle inkább félnek. Most biztosan a műtermében van, és a homlokára erősített gyertya fénye mellett faragja a követ…
Vico Hannibal még néhány nevet említett: Sangallo, Peruzzi, Sansovino, Piombo, Bramante – nevek, amelyeket ötszáz év múlva is ismerni fognak.

Kapcsolódó szócikkek: Leonardo da Vinci · Michelangelo · Raffaello Sanzio

Hasonló könyvek címkék alapján

Jankovich Ferenc: Hulló csillagok
Horváth Viktor: Török tükör
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Gyócsi László: Üzen a hold
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Elek Ottó: Miles adolescens
Fehér Tibor: A félhold árnyékában
Gulácsy Irén: A kállói kapitány