Az ​ókori Egyiptom titkos története – Hogyan tűnt el egy fejlett civilizáció? 15 csillagozás

Herbie Brennan: Az ókori Egyiptom titkos története – Hogyan tűnt el egy fejlett civilizáció?

Hogyan voltak képesek az egyiptomiak többtonnás gránittömböket emelgetni?
Valóban ismerték a tengeralattjárók és helikopterek működési elvét?
Mágia vagy tudomány állt elképesztő technikai megoldásaik háttérében?

Herbie Brennan új könyvében választ kaphatunk a fenti, és sok más, hasonlóan izgalmas kérdésre.
Az ókori Egyiptom titkos története lendületes, bámulatos kutatásokra épülő mű. Az új régészeti felfedezések és tudományos kormeghatározási módszerek teljesen megváltoztatják a történelem előtti korokról alkotott eddigi nézeteinket. Herbie Brennan ezen információk felhasználásával nyújt lenyűgöző betekintést a világ legelképesztőbb kultúrájának rejtelmeibe. A szerző bebizonyítja, hogy a technikailag fejlett egyiptomi kultúra a történészek által megadott időpontokhoz képest évezredekkel korábban virágzott.

>!
Alexandra, Pécs, 2000
238 oldal · ISBN: 9633678919 · Fordította: Mácsainé Merényi Adrienn

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Chris_Land I>!
Herbie Brennan: Az ókori Egyiptom titkos története – Hogyan tűnt el egy fejlett civilizáció?

A vélemények kedvezőtlen statisztikájára nemigen adok, hisz’ sokaknak pont ez hívja fel a figyelmét egy-egy jó kis olvasmányra. Szerintem egy jól megírt, érdekfeszítő könyvet vehettem a kezembe, s az is biztos, hogy megtudtam egyet s mást belőle. Még Egely doktor diákokkal végzett kísérletei is szerepelnek az oldalakon. Igaz, belebotlottam jó pár témába, amit a szerző másoktól vett át, de ettől függetlenül is csak ajánlani tudom az olvasóknak a könyvet.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Robert Bauval Orion-rejtélye (Orion Mystery) szerint a gízai piramisokat úgy építették, hogy tükrözzék az Orion csillagkép csillagainak helyzetét.

Lunemorte P>!

Egyiptom piramisai közül a leghatalmasabb a gízai Nagy Piramis. Az Eiffel-torony felépítéséig a Nagy Piramis volt a Föld legmagasabb építménye; s ez a mérnöki remekmű méreteiben is páratlannak bizonyult a coloradói Boulder-gát (Hoover-gát) megépítéséig. A gízai piramis a világ hét csodájának legfontosabbikaként vált ismertté.

Lunemorte P>!

A csekély bizonyítékok ellenére az egyiptológusok továbbra is a sírkamra elnevezést használják minden olyan építményre, amelynek semmilyen nyilvánvaló célja sincs, beleértve a szakkarai és dahshuri kamrákat is, amelyek nyilvánvalóan túl kicsik ahhoz, hogy egy emberi test elférjen bennük.

Kapcsolódó szócikkek: sírkamra
Lunemorte P>!

Hérodotosz arról számolt be, hogy az építmény alatt földalatti kamrákat találtak, amelyeket Kheopsz fáraó saját használatú pincének szánt. Ezeket a kamrákat „egy kis szigetre” építették, amelyet a Nílusból csatornán keresztül ide vezetett vízzel vettek körül. Láthatjuk, hogy az ókori egyiptomiak tartós, földalatti alagutakat és kamrákat tudtak építeni; ha azonban Hérodotosznak igaza volt, vajon miért nem találták meg eddig a kamrákat?

Lunemorte P>!

Thoth az írás és a varázslás egyiptomi istene, akit a modern tudósok mitikusnak tekintenek a Vízözönnel együtt.

2 hozzászólás
Lunemorte P>!

Hérodotosz – akit gyakran a történelem atyjaként emlegetnek -valamikor az V. században ellátogatott Egyiptomba. Látta a piramisokat, így természetesen kíváncsi volt. Kíváncsisága az egyiptomi papokhoz vezette, mivel ők az ország történelmi emlékeinek tradicionális őrei. A papok elmondták neki, hogy a Nagy Piramist egy különösen gonosz fáraó építtette, akit a görögül író Hérodotosz Kheopsznak nevezett.

Lunemorte P>!

Kheopsz fáraó gonoszsága állítólag odáig fajult, hogy pénz szűkében arra kényszerítette lányát, csatlakozzon az örömlányokhoz, és pénzt kérjen a látogatóktól (nem mondták meg pontosan, mennyit); a királylány pedig nem csak az apja által meghatározott összeget kérte el a vendégeitől, hanem mindegyiknek egy követ is kellett hoznia, mivel a lány elhatározta, hogy neki is lesz egy saját piramisa. Azt beszélik, ezekből a kövekből épült a Nagy Piramis előtt található – vagyis a három piramis közül a középső – 45,72 m oldalhosszúságú piramis.

Bár Hérodotosz időnként naivnak bizonyult a saját forrásait illetően, mégis nehéz elhinni, hogy túlzások nélkül írta le ezt a kis történetet. Hérodotosz azonban hitelesnek tűnt, amikor azt írta, hogy csak az út megépítése 10 évet vett igénybe, a piramis befejezéséhez pedig még további húsz évre volt szükség. Hérodotosz azt is megemlíti, hogy az egyiptomiak állítása szerint Kheopsz fáraó 50 évig uralkodott.

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

A cnidusi Agatharchides írásai mellett – ő Kr.e. a II. században élt, – Hérodotosz írásait tekintjük olyan eredeti forrásműveknek, amelyek az ókori Egyiptomról és annak piramisairól nyújtanak hasznos információkat.


Hasonló könyvek címkék alapján

Otto English: Hamisított történelem
Sudár Balázs – Petkes Zsolt (szerk.): A honfoglalók viselete
Hilary Wilson: Egyiptomi asszony
Yuval Noah Harari – David Vandermeulen – Daniel Casanave: Sapiens: Rajzolt történelem – Az emberiség születése
Edith Eva Eger: Az ajándék
Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 3.
Budai Lotti – Zubor Rozi: Micsoda „szajhák” voltak
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák