Az ​elveszett Evangélium 4 csillagozás

Iskarióti Júdás története új megvilágításban
Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium

Jézus ​azt mondta Júdásnak:" Te azonban mindegyiküknél nagyobb leszel. Te fogod ugyanis feláldozni az embert, aki magában hord engem." (Júdás evangéliuma) „A kódex – a zsidó-keresztény régészet egyik egyik legnagyobb felfedezése – nem került egyenest a múzeumba, de még csak egy gazdag műgyűjtő könyvtárába se. Rejtekhelyéről való elszállítása, csupán különösen kalandos hányattatásainak kezdetét jelentette. A következő huszonöt évben a Júdás-evangéliumot áruként adták-vették három földrészen át, miközben tartalmára csak szórványosan, hosszú szünetekkel irányult figyelem, magát a papiruszt pedig távolról sem ideális körülmények között tárolták. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum állapota napról napra romlott, mígnem egy része papiruszrostok töredékeire esett szét.” (Részlet a könyvből) A különálló tényeket kiváló érzékkel összefüggő képbe rendezve egy sor olyan részlettre derített fényt, amelyeket kutatómunkája nélkül mindörökre homály fedne. Könyve lényegesen több információval… (tovább)

>!
316 oldal · ISBN: 9789639547674

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Lali P
Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium

Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium Iskarióti Júdás története új megvilágításban

Igazából nem olvastam el, mert a rengeteg műkincskereskedelmi, fél-alvilági történet az irat előkerülése utáni sorsáról nem igazán érdekelt – de ez nem minősítés, csak a személyes nem érdeklődésem.
Ami érdekelt belőle (kb. 20%-a), azok a tudományos jellegű részek voltak, illetve konkrétan maga szöveg. Miután ez (a szöveg maga) nem része a könyvnek (bár bőven van idézve belőle), így még inkább az lett az érzésem, hogy kissé (vagy nagyon) felfújt dolog lett ebből.
Ezt a felfújás érzetet aztán persze több minden is erősíti.
Csak naiv emberek hihetik azt, hogy ennek az ókori kéziratnak bármiféle kézzelfogható hatása lenne a mai kereszténységre, illetve az antiszemitizmusra.
Persze ahány ember és ahány érdek van, annyiféle olvasata lesz ennek az iratnak is, ahogy az már szokott lenni. (A neten is találkoztam már ilyenekkel – mindkét oldalról.)
Engem ennek kapcsán nem annyira a történet, hanem az a közösség, az a kor érdekel, ahol ez megfogalmazódott, használtatott. Erről – a gnosztikusokról – viszont az eszmerendszerükön kívül szinte semmit nem tudunk. Csak a gondolkozásuk, a hitük különböztette meg őket a többi embertől? Ami persze náluk sem volt egységes.
Júdásról eddig sem gondoltam semmi különöset, de leginkább azt, hogy Jézus rámutatott, hogy márpedig ezt a szerepet te fogod eljátszani. Kiválasztotta.
Meg kell, hogy mondjam, ez így számomra nagyobb ívet kölcsönöz a már ismert – vagy ismerni vélt – történetnek.
Erről persze már kétezer év óta sok vita volt, úgyhogy most is az lenne, ha belemennénk, de minek? A vita úgysem Júdásról és Jézusról szólna, hanem magunkról.
Igaz, valahol minden vita rólunk vagy rólunk is szól. Az embert meg örökké vitathatjuk. És talán dolgunk is.

18 hozzászólás
>!
Manawydan
Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium

Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium Iskarióti Júdás története új megvilágításban

Az elveszett evangélium a National Geographic gondozásában megjelent dokumentum könyv. Érdekes megközelítésben ismerhetjük meg, és gondolhatjuk át Iskarioti Júdás karakterét, és Jézus életében betöltött szerepét. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján Júdás nélkül nincs Golgota, de ezzel együtt nincs megváltás és hovatovább kereszténység sincs. Elgondolkodtató és egyszersmind tanulságos is. A Júdás története mellett, a közel-keleti és egyiptomi kincskeresés- és vadászat mikéntjébe és a műkincspiac helyzetébe is betekintést nyerhetünk.
Ismerjük meg a világot, amelyben élünk. Ez a dokumentum mindenképpen a része. Ajánlom.


Népszerű idézetek

>!
Lali P

A gnoszticizmus egyik figyelemre méltó vonása egyfajta feminizmus. A korai kereszténység időszakában a nők fontos szerepet játszottak a gnosztikusok között. Pagels szerint Fülöp evangéliuma „olyan tetteket és mondásokat tulajdonít Jézusnak, amelyek merőben különböznek az Újszövetségben találhatóktól”. Egy helyen úgy utalnak Mária Magdolnára, mint a Megváltó társára, akit Krisztus valamennyi „tanítványánál jobban” szeretett, „és gyakran szájon csókolt”. Pagels rámutat arra is, hogy Mária evangéliuma (amely nem a Nag Hammadi-könyvtár része, hanem a 85502-es számú berlini gnosztikus kódexben található) „azt a Márknál és Jánosnál is feljegyzett hagyományt idézi, miszerint Mária Magdolna látta először a feltámadt Krisztust. János azt írja, hogy Mária a feltámadás reggelén találkozott Jézussal, aki csak később, aznap délután jelent meg tanítványai előtt.”
A gnoszticizmus egyik rendkívüli szellemi nagysága Szophia volt, egy női istenség, Jézus, a férfi istenség női párja. Meyer így ír róla:
„Az isteni aiónok és manifesztációik között gyakran feltűnik egy égi fénnyel alászálló, mégis jelen lévő alak, amiképpen az isteni fény is velünk és bennünk van. Számos gnosztikus szövegben ez Szophia vagy a bölcsesség alakja.”
Szophiának mint a bölcsesség elveszett istennőjének az alakja a görög filozófusoktól származik, akiknek egyaránt voltak női és férfi isteneik. A filozófia szó, amelyet először Püthagorasz használt, szó szerint azt jelenti, „Szophia szerelme”.

155-156. oldal, Nag Hammadi dicsősége (National Geographic, 2006)

Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium Iskarióti Júdás története új megvilágításban

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Umberto Eco: A Foucault-inga
Berta Tibor: Az időkód II. – Jézuspasszport
Mineke Schipper: Kezdetben nem volt senki
Johann Jakob Bachofen: A mítosz és az ősi társadalom
Adalbert-G. Hamman: Hogyan olvassuk az egyházatyákat?
Joseph Ratzinger (XVI. Benedek): A Názáreti Jézus II.
Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története
Edmond Bordeaux Székely: Esszénus Jézus
Karácsony Sándor: Utazás a Biblia mélységei felé
Bernard Lewis: Iszlám – Nép és vallás