Válogatott ​elbeszélések 7 csillagozás

Henryk Sienkiewicz: Válogatott elbeszélések Henryk Sienkiewicz: Válogatott elbeszélések

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A világirodalom klasszikusai

>!
Európa, Budapest, 1956
410 oldal · Fordította: Mészáros István

Enciklopédia 12

Helyszínek népszerűség szerint

Róma · Hellász


Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Henryk Sienkiewicz: Válogatott elbeszélések

Kezdjük az előszóval, amit szerintem az alábbi párbeszéd előzött meg a kiadóban (1956!): „Endrém, holnap megy a kiadóba a Sienkiewicz-kötet, kéne az elejére valamit írni.” „Sienkiewicz? De hát a múlt héten még úgy volt, hogy reakciós.” „Reakciós vagy sem, az elvtársak úgy döntöttek, hogy egy ilyen népszerű szerzőt muszáj lesz integrálni a szocreálba. Így is, úgy is ezt fogják olvasni a népek, nem a mieinket. Úgyhogy feküdj neki annak az előszónak, és találd meg a csávóban a látens marxistát. Biztos írt olyan novellát életében, amiben egy paraszt nyomorgott.”

És tényleg, írt olyat. (Mondjuk gyanítom, nem olyan arányban, ahogy azt ez a válogatás sugallja, de mindegy.) Aminek magyarázata, hogy Sienkiewicz számára az írás, úgymond, szolgálat, az írói pálya pedig felelősség – feladata lépten-nyomon felhívni a figyelmet a megalázottak és megszomorítottak sorsára. Ha ezek a megszomorítottak ágrólszakadt parasztok, akiket lengyel uraik nyomnak el, akkor prózája vád a kasztrendszer ellen, és mint ilyen, valóban felsejlik benne az osztályharc ígérete. Ugyanakkor ha az áldozat-tettes viszonyrendszer nem írható le olyan egyenlettel, hogy a halmazok a lengyelségen belül maradjanak (ezt jó körmönfontan írtam le… magyarán: ha nem lengyel nyom el lengyelt, hanem a poroszok nyomják el a megszállt Lengyelország lakosait), akkor máris a hazaszeretet és a nacionalizmus hangja erősödik fel az elbeszélésekben. Hiába, lengyelnek lenni abban a korban számos lehetőséget biztosított egy írónak arra, hogy haragudjon valakire.

Szóval Sienkiewicz bátran tekinthető didaktikusnak – de jól csinálja. Ha van előtte terület, bámulatos a technikája – a programot szépen, simulékonyan rejti el a drámai gépezet, a humor és lendületes cselekményszövés alá, így az inkább erősíti, mint gyengíti az összhatást. Ennél fogva ebben a kötetben úgy általában minél hosszabb egy szöveg, annál jobb, mert annál több ideje van az írónak eldolgozni a mondanivalót – a rövidebb írások ezzel szemben néha elég terhesek voltak nekem. (Pl. az Egy poznani tanító naplójából kiváló példa erre. Nyilván értem, hogy szegény jótét szláv gyereket a sváb pedagógusok tönkreteszik, és ez mennyire szomorú – de hát ez ettől még nem irodalom, csak protestálás.) spoiler Bár nem minden elbeszélés ragadott meg egyformán (ez csak természetes), de a kötet összességében mégis jól illusztrálja Sienkiewicz pazar képességeit – hogy ő nem pusztán a lengyel, de a világirodalomnak is kiemelkedő mesélője.

4 hozzászólás
fióka P>!
Henryk Sienkiewicz: Válogatott elbeszélések

A legelbűvölőbb A harmadik volt az elbeszélések közül. Csak azért nem kapta meg a maximális pontszámot, mert becsúszott egy-két gyengébb alkotás is, de összességében kár volna kihagyni ezt az élményt. Nagyszerű társadalomszatírák lapulnak itt, amik szépen számba veszik a lengyel paraszt tanulatlanságát és ebből kifolyólag elkövetett sorozatos baklövéseit és hülyeségeit, valamint a sokkal inkább megbocsáthatatlan (mert lehetősége lett volna változtatni rajta) műveletlenségét és idiótaságát a lengyel kisnemességnek. A séma ismert.
Kivándorlás, nyomor, háború, magány, sikkasztás, gonoszság, van itt minden, mi kell. És mi főleg nem kell(ene). Na de az első! Üdítően nevetős a bohém lököttek története, már csak ezért is érdemes, ha az ember épp ott tart, hogy a szatírába öltöztetett régmúlt valóságát épp nem bírja bevenni a gyomra – amin nem csodálkoznék, mert van baj elég. Például az, hogy én nem tudok értékelést írni :D. A Quo vadis Sienkiewicze mellett öröm volt felfedezni ezt az oldalát is. Ajánlom szeretettel.


Népszerű idézetek

fióka P>!

Csak nézem és nézem… Egyedül megy – ej, dehogyis! Vele megy a költészet, a zene, a tavasz, a gyönyör és a szerelem.

A harmadik

Kapcsolódó szócikkek: gyönyör
fióka P>!

A valóban tehetséges emberek gyakran ügyetlenek, bátortalanok, s éppen az a pillanatnyi talpraesettség és szellemi kiegyensúlyozottság nincs meg bennük… De ha az igazi tehetség egyedül marad, s csak önmagával áll szemben, egyszerre szárnyai nőnek. Ostrzynski pedig ilyenkor alighanem lefekszik aludni, mert önmaga számára semmi mondanivalója nincs.

A harmadik

Kapcsolódó szócikkek: alkotás · tehetség
fióka P>!

Swiatecki idétlennek tartja Franeket, először azért, mert elöl egyenesre nyírt hajat és ék alakú szakállt visel, másodszor, mert a legújabb divat szerint öltözik, harmadszor pedig azért, mert rettenetesen jól nevelt, szertartásos s elég gyakran hivatkozik előkelő rokonságára.
De Swiatecki téved…
A tehetség olyan madár, amely ott rak fészket, ahol neki tetszik, egyszer a vad őserdőben, máskor meg a parkok nyesett lombjain.

A harmadik

Kapcsolódó szócikkek: előítélet · tehetség
Jesper_Olsen P>!

a legnyomorúságosabb tehetség többet ér, mint a legnagyszerűbb elmélet, s a legkitűnőbb elmélet nem érdemes arra, hogy a szabadság cipőjét tisztítsa.

32. oldal

fióka P>!

Hiszen minden bölcs és mértékletes ember – mindenki, aki számára drága a béke és a rend, jól tudja, milyen hálával tartozunk Rómának, nemcsak azért, mert annak idején felszabadított a makedón hatalom alól, hanem azért is, mert az egész Hellászt szárnyai alá gyűjtve, a későbbi esztendőkre megszabadított fölösleges függetlenségünk nyűgétől s véget vetett belső villongásainknak.

Lakodalom

Kapcsolódó szócikkek: Hellász · Róma · szatíra
fióka P>!

Magam is pedagógus vagyok, bár magántanító, s nem tudom, mit művelnék a világon, ha a tudomány értékébe és hasznosságába vetett hitemet is elveszteném. Én azonban azt hiszem, hogy a tudomány nem lehet tragédia a gyermekek számára, hogy a latin nem helyettesíti a levegőt és az egészséget, s hogy a jó vagy rossz kiejtés nem döntheti el ezeknek az apró teremtéseknek a sorsát és életét.

Egy poznańi tanító naplójából

Kapcsolódó szócikkek: gyermek · hit · kiejtés · pedagógia
fióka P>!

Mert hogy Zolzikiewicz írnok úr művelt ember volt, azt mindenki tudta, s csak a rosszhiszemű és rosszindulatú, gonosz emberek kételkedhettek benne, akiket nem hagy aludni a sárga irigység, ha valaki fejjel kimagaslik a többi közül.

Szénrajz, első fejezet

1 hozzászólás
Dénes_Gabriella P>!

A köny­ve­ket olya­nok­nak kel­le­ne ír­ni­ok, akik is­me­rik ol­va­só­ik szük­ség­le­tét.

Senki sem próféta a maga hazájában

8 hozzászólás
arnold86>!

Egyszerre világosság támadt az agyamban: ez az én képem!
Nálam volt a festékesládikám, mert ezt mindig magammal hordom, azonnal hozzáláttam hát a vázlat elkészítéséhez, de még előbb odaszólok a zsidóknak:
– Maradjatok így, meg ne mozduljatok! Egy-egy rubelt kap mindegyikőtök, mielőtt besötétedik.

Ellenben az én csoportom egyszerre igen jó hangulatba derült.
– Hé, zsidók! – kiáltom. – Szomorkodjatok!
A vénasszony azonban visszafelel:
– Bocsánat, festő uraság! Miért szomorkodjunk mi, amikor a festő úr egy-egy rubelt ígért nekünk. Búsuljon az, akinek nincs keresete!
Meg kellett fenyegetnem, hogy ha nem szomorkodnak, nem kapnak semmit.

12. oldal, A harmadik


Hasonló könyvek címkék alapján

Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Borbás Mária (szerk.): Halhatatlan szerelmesek I–II.
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
Bársony István: A kaméleon-leány
Ábrányi Emil: Lábán úr könnyei és egyéb történetek
Bársony István: Tréfás történetek
Isaac Bashevis Singer: A lublini mágus
Joseph Conrad: A sötétség mélyén
Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló