Sivatagon ​és vadonban 143 csillagozás

Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Hőse, Stas, példaképe lehet minden fiatal fiúnak. Jól tanul, jól sportol, figyelő szemmel jár-kel a világban, ismeri és szereti a természetet, lovagias bátorsággal vigyáz védencére, Nelre. A két gyerek viszontagságai bővelkednek izgalmas fordulatokban, s miközben sorsukért aggódunk, kitárul előttünk a csodás afrikai táj, és megismerkedhetünk a fekete földrész bennszülötteinek életével. A Sivatagon és vadonban az ifjúsági irodalom örökbecsű nagy értékei között foglal helyet.

Sivatagban, őserdőben címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1912

Kiadói ajánlás: 12 éves kortól · Tagok ajánlása: 11 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jonatán Könyvmolyképző Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
344 oldal · ISBN: 9789633733271 · Fordította: Mészáros István
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
344 oldal · ISBN: 9789633733288 · Fordította: Mészáros István
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2013
338 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632450070 · Fordította: Mészáros István

8 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 29

Most olvassa 2

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Roszka>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Annyira akartam már ezt olvasni, de mindig megelőzte valami másik történet. Ahogy elkezdtem, azonnal be is előzte a Mestert is! Egyszerűen letehetetlen.Biztosan azért mert két gyerekről szól, akiket elrabolnak, majd a biztos halálba küldenek, de útközben megszöknek.
Nagyon bátor és talpraesett a kisfiú, mindvégig kitart kis-pajtása mellett.
Szóval van benne gyerek, Afrika, vadon, szavanna, természetesen vadállatok és sok-sok kaland.
Több mint 100 éve íródott, de a története lebilincselő még ma is.

Gregöria_Hill >!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Klasszikus egyenes vonalú kalandregény, ami szerintem felnőttek számára is élvezhető, mert izgalmas és ismeretterjesztő is, én is kedveltem – nem olvastam gyerekkoromban. Ugyanakkor nem adok rá ötöst, egyrészt mert szerintem -különösen az első harmada- nagyon-nagyon túl van írva (persze, lehetséges, hogy ez szükséges a fiatal célközönség miatt, bevezetőnek), meg nekem hiányzott az üldözős rész (az apáké mármint), de értem a konkrét írói szándékot is ebben, szóval ez csak egyéni probléma. Nem tudom, volt-e még valaki, akinek Stas az elején inkább kis pökhendi, kioktató, koravén alaknak tűnt, de innen volt szép megnyerni a szimpatikus főszereplő státuszát. A regény második felét kifejezetten élveztem.

Bár valóban pár évtized különbség van a cselekményidőben, mégis érdekes volt Karen Blixen regénye után olvasni.

5 hozzászólás
anesz P>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Egyszerűen lenyűgöz, ahogyan Sienkiewicz mesél! Egy kalandregény, ami jóval több annál: barátság és a hősiesség, a túlélés feledhetetlen története. Közben ott érezzük magunkat Afrikában, izgulunk a két gyermekért. Nem utolsó sorban pedig a szemünk előtt nő fel Stas, simán elmenne fejlődésregénynek is a kötet (nem beszélve arról, hogy sokkal izgalmasabb, mint azok és nem olyan szájbarágós). Ez egy olyan ifjúsági regény, ami a felnőtteket is ugyanúgy elbűvöli és magával ragadja, mint a fiatalokat. Továbbá még nem is áradoztam az erkölcsi mondanivalóról, az őslakókkal való kapcsolatok sokszínű bemutatásáról, az állatvilágban és az ismeretlen terepen való kalandozásról.
Nem gondoltam volna, amikor belekezdtem a könyvbe, hogy kedvenc lesz! Megemelem minden kalapomat a lengyel szerző előtt!

Arturo>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Sienkiewicz mindig is úgy élt bennem, mint aki nagy történelmi regényeket írt, így aztán meglepődve vettem kézbe ezt az ifjúsági kalandregényt, amely az író saját korában játszódik. A regényhez az élményeket kiterjedt utazásai során gyűjtötte – többek között Egyiptomban is járt, ahol a történet nagy része játszódik. Afrika északi részén harcok folytak ekkoriban, az 1880-as években: a Mahdi-felkelés, amely Szudánt akarta felszabadítani az egyiptomi és brit uralom alól. A 14 éves Staś és a nyolcéves Nel ennek a sűrűjébe kerül: elrabolják és túszként tartják őket fogva Mahdi hívei. Innen kiszabadulni nehéz feladat, mert nem csak a dzsihádistákat kell lerázniuk, de a veszélyes, szinte érintetlen afrikai dzsungelen is át kell verekedniük magukat, hogy visszatérhessenek szüleikhez. Olvasás közben önkéntelenül is eszembe jutott Verne Kétévi vakációja: itt is, ott is a vad természetet kell legyőzniük a felnőttek nélkül maradt gyerekeknek.
A történet izgalmas, olvastatja magát. Néhol ugyan „deus ex machina” megoldást alkalmazott a szerző, de egy ifjúsági regénynél, azt hiszem, ez megengedhető.

>!
Móra, Budapest, 1984
382 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631135942 · Fordította: Mészáros István · Illusztrálta: Kondor Lajos
3 hozzászólás
tide P>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Jó kis kalandkönyv. Ez volt Sienkiewicz utolsó munkája. Sajnos, közelébe sem ér a Kereszteslovagoknak, legyen mentségére, hogy ez ifjúsági könyv. Persze ez is történelmi téma: a Mahdi-felkelés 1882–1898. A könyv érdekessége – nekem –, hogy Sienkiewicz az angol gyarmatosítók mellett áll. Persze nem könnyű hová tenni le a voksot, hiszen a mohamedánok itt u.n.: "szent háborút hirdettek. És, mint minden vallásháború, részben elképesztően fanatikus, s ugyanazon részben ugyanannyira elképesztően brutális (volt?)

2 hozzászólás
Szimirza P>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Nagyon jó kis kalandregény, izgalmas, leköti az ember figyelmét.

Coffee I>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Ismét imádtam. Nagyon régen olvastam már, nem igazán emlékeztem mindenre, éppen ezért végigizgultam kedvenceimmel a nagy utazásukat.
Nagyon szerettem, szeretem és szeretni fogom. Tökéletes.

pwz IP>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Ezt a történetet én a TV-ből ismerem, amit természetesen még a lengyelek dolgoztak föl és amit nálunk „Sivatagban, őserdőben” címmel vetítettek a nyári szünetekben. Imádtam, többek között ez a mű indított el arra, hogy utazni, kóborolni jó, de csak akkor, ha megvan hozzá a felkészültségünk. Más kérdés, hogy a főszereplő gyerkőcök – Sztás és Nel – nem „jószántukból” utazták be Észak-Kelet Afrika nagy részét, hanem mert elrabolták őket. Való igaz, az író nem is kicsit keverte a dolgokat a különböző állatok élőhelyeit illetően, de a szudáni Mahdi-féle felkelést egészen jól visszaadta – ennek utánaolvastam még külön is :)! Néha az önfeláldozás és annak írói megjelenítése lehet, hogy túl sziruposra sikeredett, de nem baj, belefér :D!

>!
Móra / Państwowy Instytut Wydawniczy, Warszawa - Budapest, 1965
376 oldal · Fordította: Mészáros István · Illusztrálta: Benkő Sándor, K. Bócz István
Cseti>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Különös kapcsolatom van ezzel a könyvvel. Gyerekként kaptam meg és már azóta rajta van a listámon, de valahogy mindig másba kezdtem bele. Most, pár évtized után, egy kihívás kapcsán került megint látókörömbe és elhatároztam: nincs több halogatás, most elolvasom! Nem bántam meg. Jó kis könnyed kalandregény, eléggé életszerű, hihető történetvezetéssel, útleírásokkal, helyismerettel, ami felveti a kérdést, honnan ismer egy lengyel író egy afrikai vidéket ilyen jól? Ennek még utána kell néznem.. :)
Persze, mivel ifjúsági mű, vannak benne néhol „gyerekes” megoldások, illetve elég részrehajló a szerző bizonyos szereplőivel kapcsolatban, így – hogy is fogalmazzak finoman – mondjuk politikailag nem annyira korrekt a lengyel, mint a teljes nép egyben, egekig magasztalása, vagy a kis finom beszólás araboknak, négereknek (igen, akkoriban csak így le lehetett írni, akár be is szólni és irodalmi nobel-díj is járt érte: 1905-ben „kiemelkedő epikai munkásságáért”).
Biztos, hogy sokkal jobban élveztem volna, ha gyerekként olvasom és töpörödött korom első három kalandregényébe belefért volna, de így sem bántam meg elolvasását, így – főleg a kisebbeknek – csak ajánlani tudom.

Baba082>!
Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Valahogy engem nem ragadott magával, jobbra, kellemesebbre számítottam. Nem tartom valószínűnek, hogy élvezetes olvasmány ez napjainkban is.


Népszerű idézetek

marschlako P>!

     – Mondd meg nekem – kérdezte Staś –, mi a rossz cselekedet.
     – Ha valaki Kalinak ellopni tehenét, az rossz cselekedet! – felelte rövid gondolkozás után.
     – Nagyszerű! – dicsérte meg Staś. – Hát mi a jó cselekedet?
    Kali most már gondolkozás nélkül vágta rá:
     – Jó cselekedet az, ha Kali lopni el más tehenét.
    Staś sokkal fiatalabb volt, semhogy megérthette volna, hogy a jó és rossz cselekedetek ilyetén értelmezését Európában is nemcsak egyes politikusok, de egész nemzetek is hirdetik.

XXXV. fejezet

loz>!

A Jó és Rossz felől szintén fölöttébb afrikai fogalma volt, miért is tanító és tanítvány között egyszer a következő érdekes párbeszéd folyt le:
– Mondd meg nekem – kérdezte Sztás –, mi a rossz cselekedet?
– Ha valaki Kalinak ellopni a tehenét, az rossz cselekedet! – felelte rövid gondolkozás után.
– Nagyszerű! – dicsérte meg Sztás. – Hát mi a jó cselekedet?
Kali most már gondolkozás nélkül vágta rá:
– Jó cselekedet az, ha Kali lopni el más tehenét.
Sztás sokkal fiatalabb volt, semhogy megérthette volna, hogy a jó és rossz cselekedetek ilyetén értelmezését Európában is nemcsak egyes politikusok, de egész nemzetek is hirdetik.

278. oldal, XXXV. fejezet (Móra / Państwowy Instytut Wydawniczy, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: · rossz
Gregöria_Hill >!

A varázslók Mzimut megbűvölni, aztán járni házról házra és mondani, hogy Mzimu haragszik, s akkor mi összehordani neki banánt, mézet, pombét*, tojást, húst, hogy engeszteljék ki Mzimut.

* Pombé – a bennszülöttek söre

223. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sör
2 hozzászólás
lamucat>!

– Kali férfi, Kali szeretni lustálkodni, mert dolgozni csak nőnek való.

179. oldal

lamucat>!

…komolyan hozzáfogtak Kali, Mea és Nasibu megtérítéséhez. Ez azonban nehezebben ment, mintsem gondolták volna. A három fekete szívesen hallgatta a tanítást, de mindent a maguk felfogása szerint értelmeztek. Mikor Stas a világ teremtéséről, a paradicsomról és a kígyóról beszélt, az még csak ment valahogy, de mikor azt magyarázta, hogy Káin megölte Ábelt, Kali szokása szerint megsimogatta a gyomrát, s megkérdezte:
– És aztán megette?

A Jó és Rossz felől szintén fölöttébb afrikai fogalma volt, miért is tanító és tanítvány között egyszer a következő érdekes párbeszéd folyt le:
– Mondd meg nekem – kérdezte Stas –, mi a rossz cselekedet?
– Ha valaki Kalinak ellopni a tehenét, az rossz cselekedet! – felelte rövid gondolkodás után.
– Nagyszerű! – dicsérte meg Stas. – Hát mi a jó cselekedet?
Kali most már gondolkozás nélkül vágta rá:
– Jó cselekedet az, ha Kali lopni el más tehenét.

224. oldal

alterna>!

Láttak európai asszonyokat és gyermekeket, kik eddig nyilván bőségben éltek, s most az utcasarkokon koldultak egy marék durráért vagy egy darabka szárított húsért, csontvázzá soványodva, rongyokba burkolva, a nyomorúságtól megfeketedett arccal, üveges szemmel, melybe beledermedt az irtózat és a kétségbeesés.

124. oldal

alterna>!

Stas maga is érezte lelkén a lidércnyomást. Más volt Port Said-ban olvasni az amerikai trapperekről, kik a messze nyugaton tucatszámra gyilkolták a vörös bőrű indiánokat, s más volt személyesen elkövetni ugyanazt, látni„ hogy az imént még élő, beszélgető embereke hörögve rángatóznak a vértócsában. Igen, Nel szíve bizonyosan tele van félelemmel, iszonyattal, ami örökre megmarad benne. „Félni fog tőlem – gondolta Stas – és szíve mélyén mindig neheztel majd rám. Ez lesz a jutalmam, mindazért, amit érte tettem.”

167. oldal

alterna>!

Az éjszaka csendjében, ott, ahol a hullák feküdtek, ijesztő kacagás hangzott fel, valami nem emberi, irtózatos nevetés, tele kétségbeeséssel, örömmel, borzalommal, fájdalommal, sóhajjal és gúnnyal, fülhasogató, görcsös nevetés, mint a tébolyultak vagy az elkárhozottak kacagása.

170. oldal

Baki P>!

– Hallottad, Nel – szólt Stas Tarkowski barátnőjéhez, a kis angol leánykához –, tegnap zabtjék (rendőrök) jöttek, s letartóztatták Smain felügyelő feleségét és három gyermekét.

(első mondat)

Nyiri_Anita>!

– Ha nagy úr és „bibi” fában fognak lakni – szólt csípőre tett kézzel –, akkor nem kell minden este nagy kerítést építeni és Kali minden este lustálkodni.
– Hát szeretsz lustálkodni? – kérdezte Stas.
– Kali férfi, Kali szeretni lustálkodni, mert dolgozni csak nőnek való.
– Látod, én mégis mennyit dolgozom a „bibiért”.
– Igen, de ha „bibi” megnő, akkor neki kell nagy úrra dolgozni, mert ha nem, akkor nagy úr biztosan megverni.

209. oldal (Magyar Könyvklub, 1997)


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Defoe: Robinson Crusoe
Jules Verne: Dél csillaga
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
Jules Verne: Utazás a Föld körül
Michael Ende: A Végtelen Történet
J. M. Barrie: Pán Péter
Mark Twain: Huckleberry Finn
Erich Kästner: Emil és a detektívek / A két Lotti
Bogáti Péter: Az ágasvári csata