Coco ​Chanel 79 csillagozás

Henry Gidel: Coco Chanel Henry Gidel: Coco Chanel Henry Gidel: Coco Chanel

Coco ​Chanel neve fogalom a divat világában. Alighanem ő volt a divat világtörténelmének első s talán mindmáig legnagyobb diktátora. Az elegancia és sikk netovábbjának számító szegélydíszes kosztümjeit és „kis fekete ruháit” ma is nők milliói hordják, királyok és trónörökösök hitvesei éppúgy, mint egyszerű háziasszonyok. Chanel forradalmat csinált a maga szakmájában. Nem csoda hát, hogy nem mindennapi, sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedő, hol csupa ragyogás, hol árnyékba borult élete sokakat megihletett, köztük a francia Henry Gidelt is.Az egyházi árvaházban, jótékonyságból felnevelt Gabrielle Chanel igazi self-made lady volt s rendkívüli egyéniség. Hamar megunta, hogy egy gazdag aranyifjú kitartottja legyen, és Párizsba ment, hogy maga keresse meg a kenyerét. Az első években kalaposként dolgozott, csak az I. világháború alatt kezdett ruhákkal foglalkozni, de akkor rögtön fenekestül felforgatta a divatszakmát: felszabadította a nőt a fullasztó fűzők, a szűk… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2000

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2015
430 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630796910 · Fordította: Balla Katalin
>!
Európa, Budapest, 2014
430 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630796910 · Fordította: Balla Katalin
>!
Európa, Budapest, 2013
432 oldal · ISBN: 9630796307

5 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 10

Most olvassa 14

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 100

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Mariann_ P>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Coco Chanel eredeti nevén , Gabrielle-ként szerepel a könyvben.
Gyerekkora nyomorúságos, talán restelli is, hiszen idős korában, amikor életrajzi könyvet akart írni, a valósággal éppen ellenkezőt fogalmazott meg. Méltatlan gyerekkor egy ilyen nőnek. Persze, lehet, hogy ez tette olyanná, amilyen lett.
Apja árvaházba adta nővérével együtt.
Amint onnan kikerültek, már a varrással kezdtek el foglalkozni.
Forradalmasította a nők öltözködését, levágatta derékig érő gyönyörű haját, aztán elkezdődött a rövid haj viselése a hölgyeknek.
Mindig nagy társaság vette körül, de ahogy megjelent egy-egy új ember a regényben, az író bemutatta honnan származik, így mindenkiről tudhattunk mindent, sőt még a felmenőikről is. Egy idő után hozzászoktam, de eleinte zavart.
Átélt két háborút, hosszú évekre bezárta a varróműhelyeit, csak a parfümmel foglalkozott, majd idős korában újraindította.
Amint volt mit a tejbe aprítania, sok-sok embert segített, testvéreit is, vagy az érdekesség kedvéért Sztravinszkijt hosszú éveken át eltartotta.
Amikor kevés pénze volt ismét, a támogatásokat megvonta , szűkösen élt.
Volt fenn és lenn.
Nem akart a férfiaktól függeni.
Zsarnoki természete alakult ki idős korára, de inkább elfogadták, mintsem ellenkeztek volna vele.
Ha egy manökennek hosszú haja volt, el tudta érni, hogy vágassa le, mert mindenki nála akart dolgozni, cserébe „bókolt ”, hogy nehogy a legszebb testrészét, a tarkóját takarja már el a hajával.
A modelljei fiatalsága, vidámsága idős korában is jó hatással voltak rá, szinte átmelengették a szívét, úgy tekintett rájuk, mintha a gyerekei lennének, ami egyébként sosem adatott meg neki.
A magány fájt neki a legjobban, amikor már legtöbb barátja halott volt.
A rengeteg ismert ember, akikkel találkozott élete során felsorolhatatlan, csak pár nevet említek : Gréta Garbo, Picasso, Marlene Dietrich, Marilyn Monroe…
Szép kort élt meg, de én úgy vettem ki ebből a könyvből, hogy a boldogság nem igazán adatott meg neki.

Arabella>!
Henry Gidel: Coco Chanel

A lányom kérte születésnapjára, meg is kapta tőlem. Mégis én olvastam el először. Nagyon érdekes volt, nagyon tetszett. Elgondolkodtam rajta. Igazán megérte elolvasni. CSak ajánlani tudom mindenkinek.

2 hozzászólás
postmodjane>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Kortörténetből jeles.
Coco jellemzéséből szintén.
Apró dolgokról derül ki ismét, hogy azok egyáltalán nem apró események.
A kitartása, akarata, hite, munkabírása egyaránt csodálatos. Állhatatosságának eredménye pedig egy olyan brand name, ami míg a világ világ a luxuscikkek egyik prominense marad.
Az persze már egy másik része az életének, hogyan, miként és miként nem részesül a boldogságból.

somogyiréka >!
Henry Gidel: Coco Chanel

Mielőtt elkezdtem írni fújtam egy kis Mademoiselle-t a csuklóm belsejére, és hosszasan szagolgattam. Merthogy úgy kezdődött a Coco-szerelmem, hogy kaptam ajándékba egy háromnegyed üvegnyi Mademoiselle parfümöt. Ebből az illatból próbálom meg pontosabban visszafejteni Coco Chanelt. Na jó, ez a könyv is közelebb hozta, de azért a titok az titok marad. A sokat várt Coco-önéletrajz ugye nem készült el, ugyanis Gabriella (így hívták mielőtt Coco lett) kétszer is nekiugrott, de mindkétszer egy olyan mesét írt, amely szerette volna, hogy legyen az élete. Magyarul meghazudta az eredeti történetet. Egy kívülálló, jelen esetben Henri Gidel még ha pompás körülíró is, mégsem az asszony legbelsejéből ír. Így marad nekem ez a roppant rafinált illat, mely egyszerre nőiesen finom és kecses, ugyanakkor férfiasan intelligens, illékony, áttetsző, ám abszolút eltökélt is. Egy olyan lény illata, aki zsigeri pontossággal, abszolút ártatlan őszinteséggel dönt és választ. Ez az, amit nem lehet tanulni, maximum elfelejteni. Coco Chanel nem felejtette el.
A könyv feléig tiszta izgalomban olvastam, habár a sztorink teljesen más, mintha a hajtóerőnk ugyanaz lenne, és az ember csak megörül, de nagyon a hasonlóságnak. Minden allűr, akarás nélkül Coco csak dolgozni akart. Hogy miért? Mert egyszerűen nem volt más választása. Egyetlen egy vékonyka ösvény adatott neki. Egy előre megírt forgatókönyvet kellett lejátszania. Sok beleszólása nem volt, de engedelmeskedett, és hatalmas akarással csinálta. Végrehajtotta azt, amit az élet feladatként kiírt rá. Ezt sokszor én is érzem festés közben. Csinálnom kell, nincs más választásom..csinálni, amíg van mit.
Aztán egyszer nem lesz mit..na és itt nem kicsit de megijedtem, sőt elszomorodtam Coco évtizedik elnyúló tétlensége, unalma okán..Nem tudom, ha ő írja az életrajzot, akkor is így mesélte volna el, mert Gidel tollából árad az apátia, az unalom.
Mintha egy élet csak félig lett volna megírva, mintha „aki” írta elfeledkezett volna végigfuttatni a filmet, cserben hagyta Cocot félúton..(na jó, jön itt még a cirkusz a nemzetiszocialistákkal, meg a csakazértis visszatornázom magam az élmezőnybe 70 felett..) De itt már valami másról kellett volna szólni az életének..Nekem ez már inkább kétségbeesett kapálódzás. Jó lenne ebből a rossz példából okulnom..
Persze ez csak az én olvasatom, hisz az életből nézve micsoda szenzáció, hogy 70 felett újra bemutatókat tart, ruhákat tervez..Ja, az életből nézve..Ám figyelve ezt a erőt, mely Cocot hajtotta, ezt a tüzet lehetett volna egy ponton túl valami másra is használni, nem ugyanarra, amire használta már..Igazán irányt váltani. Tudom, mindig csak magamból indulok ki, de honnan máshonnan..Ezzel a tűzzel talán vissza lehetett volna jutni minden jelenség forrásáig, ha időben jó irányba fordítja. Önmaga abszolút valódi lénye felé. Ilyen masinája, mint neki keveseknek van.

szegedimese P>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Nagyon szeretem a Chanel diivathazat es persze Coco Chanelt is bar eletenek egyes mozzanataira, donteseivel nem ertek egyet, talan o sem volt buszke azokra. Maradandot alkotott. Nok millioit teszi a mai napig boldogga.
Henry Gidel konyve jol foglalja ossze Coco elettortenetet. Olvastam mar Chanelrol konyvet es csak azert adok erre 4 csillagot mert nehol hianyos.
Az ebook mindossze 166 oldal, 1-2 napra kellemes kikapcsolodas.

Kissiv>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Jaj, nagyon hosszú volt. Mégis végigolvastam, mert érdekel Coco élete és nem volt unalmas a könyv, csak nagyon alapos. Olyan érzés volt olvasni, mint mikor sálat kötök: a közepén már várom a végét, de meg kell dolgoznom azért, hogy egyben lássam és ez nem baj.

1 hozzászólás
MissWenut P>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Nekem ez hihetetlenül unalmas volt. Lassan is haladtam vele. Csapongó és érdektelen. Csak azért rágtam át magam rajta, mert egy kedves ismerősömtől kaptam kölcsön, és majd biztos véleményt kell róla írnom neki. Amúgy magamtól aligha jutottam volna akár a feléig is. A legeleje izgalmas, de aztán… nagyon utáltam, hogy ha bejön egy új szereplő, vagy megemlítődik egy név, akkor mindjárt annak az életrajzát is leírja. Persze azt értékelem hogy bele lehet látni kicsit az akkori korba, meg a gazdagok világába. De igazából engem ez egyáltalán nem érdekelt. Nagyon hosszú is volt. Még egyszer biztos nem kezdenék bele.

Light P>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Végre egy életrajzi mű, ami nem laposodik el a közepére. Azért vontam le egy csillagot, mert sokszor nagyobb hangsúlyt fektet az adott év történelmi eseményeire mint Coco életére. Remek korrajz, de nekem néha hiányzott belőle Coco.

Sisyll>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Henry Gidel Chanel könyve akár egy remekbe szabott történelemkönyv. Jól írja le Coco életét, s mutatja be azon keresztül a francia történelmet, illetve divattörténelmet.
A könyv azért vesztett egy csillagot nálam, mert néha túlságosan elmélyül a történelmi dolgokban és számomra érdektelen dolgokat mesél, illetve jár egy fél mínusz a kiadónak a szövegben ejtett hibákért.
Maga Coco Chanel pedig kétség kívül öt csillag. Még akkor is, ha önéletrajzaiban a gyermekkori valóságot mindig fordítani akarta volna. Érthető… egy ilyen csodálatra méltó nőnek egy ilyen gyermekkor. S mégis ez tette Chanelt azzá, ami. Egy ikonná. Legendává a divattörténelemben, mely a mai napig egy óriási név, s úgy egyébként is a nők közt is követendő példává.
Nem, nem a magány miatt, ami egész életében övezte… nem hiába, aki a munkában szerencsés, az a szerelemben… nos ezt mind tudjuk.
Kitartása, ambiciózus jelleme, egyszerűsége, műveltsége, mértékletessége viszont nálam a lenyűgöző kategóriába sorolandó. Igazi erős nő, akit olykor a férfiak iránti vonzalma tántorított meg. Tudta honnan jött, nem felejtette el, de azon volt, hogy soha ne keljen oda visszajutnia. Sikerült is. Kivívta az emberek szeretetét, még akkor is, ha olykor mogorvának tűnt, csípős nyelve miatt. Viszont volt benne valami varázslatos, ami magával ragadta az embereket. Úgy gondolom ez a varázslat valahol a mai napig él a világban. A fenn maradt ruhákban, divatházakban, a Chanel parfümökben, aforizmákban. Bennünk, akik példaképként tekintünk rá.

Anibell P>!
Henry Gidel: Coco Chanel

Korrekt, alapos munka. Divatszakosoknak kötelező, Franciaország XX. századi története, kulturális élete iránt érdekelődőknek ajánlott, de az sem csalódik, aki – mint én is – ajándékba kapja, vagy spontán veszi kézbe.
Lendületes, érdekes (a temérdek sejtelmes, összekacsintós pont-pont-pont, és a költői kérdések ellenére is). A könyvbe négy fekete-fehér kép került, de mintha többre hivatkozott volna a szöveg. A szerző minden leírt pénzösszeget feltüntetett a mű keletkezésekori, ’99-es áron frankban, ez sokat nem mond a magyar olvasóknak 2010-ben. Sajnálatosan a kiadó munkatársai erre nem gondoltak.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Cheril>!

A gyenge ember jellemzője, hogy olyan előnyökkel dicsekszik, melyeket egyedül a véletlennek köszönhet.

275. oldal

rebarbarafagyi>!

Az építészet a városok csontváza. A csontvázban, kisasszony, minden benne van: egy csont nélküli arc semeddig sem tart. Magából például, kisasszony, nagyon szép halott lenne.

183. oldal

Cheril>!

A csúnyasághoz hozzá lehet szokni, az elhanyagoltsághoz sosem.

275. oldal

Cheril>!

Az igazi nagylelkűség a hálátlanság elfogadása.

275. oldal

rosa_canina>!

A természet adja húszéves arcunkat, az élet formálja a harmincévest; az ötvenévest azonban magunknak kell kiérdemelnünk.

275. oldal

saribo>!

Joseph maga eszkábálta a ládát, melyben a felesége a ruhákat és a fehérneműket tartotta. Ahogyan a hosszú asztalt és a székeket is, amelyeken a vendégek ültek. Naív büszkeséggel töltötte el asztalostudománya, amely persze igencsak viszonylagos volt, és az előző évszázad híres bútorkészítőinek mintájára ő is ellátta nevével szerény műveit. Mivel nevének kezdőbetűit, J.C. nem véshette a fába, hisz ez egy olyan jó katolikus szemében, mint amilyen ő volt, szentségtörés lett volna, beérte annyival, hogy megkettőzte a vezetékneve kezdőbetűjét, és két nagy C betűt vésett a fába… nem is sejtve, hogy ez a jel egyszer világhírű lesz.

10. oldal, Európa 2013

Kriszti68>!

Telnek a hetek, hónapok. Hamarosan kialakul a mindennapi rutin: a tanórák, melyeket általában az apácák tartanak, sok hittan egy kevés történelem, földrajz és matematika. Azonban az árva lányokat a jövőre is fel kell készíteni: megtanítják őket főzni, és főként varrni… Ez utóbbiban eleinte Julia és Antoniette boldogul jobban, Gabrielle ímmel-ámmal dolgozik, kiváltva az apácák felháborodását:
– Csúnya az öltésed, kicsim! Csináld újra!
– És ez? Szerinted ez szegés?
Ráadásul a kislány ügyetlen: megszúrja az ujját, elejti a tűt, és több időt tölt a keresésével az asztal alatt, mint a varrással… A sors iróniája!

1 hozzászólás
pelika_Bp>!

„Két tökéletesen felesleges dolog van: a prosztata és a köztársasági elnök.”

146. oldal

rebarbarafagyi>!

Egy 1916-os interjúban Feydeau örömmel üdvözli a „bukj-el-szoknyák” eltűnését: „A régi divatnál képtelenség volt követni egy nőt az utcán. Három lépés után leelőztük, míg ma…”

135. oldal

Varró_Zoltánné_Bogi>!

Manapság a fiatal nők vagy bohócnak öltöznek, vagy kislánynak… Rosszul teszik. A férfiak nem szeretik a tízéves kislányokat, akik pedig mégis szeretik, utána meg szokták fojtani őket…

419. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Laura Ingalls Wilder: A Szilva-patak partján
Anne Berest – Audrey Diwan – Caroline de Maigret – Sophie Mas: Legyél te is párizsi nő
Claire de Castelbajac: Istenben élni öröm!
Antonia Fraser: Mária, a skótok királynője
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Françoise Gilot – Carlton Lake: Életem Picassóval
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Juliette Greco: Jujube – Önéletrajz
Adolf Galland: 104 légigyőzelmem
Stephen Davis: Jim Morrison élete, halála, legendája