A ​nemzetközi zsidó I-IV. 4 csillagozás

A világ legfőbb problémája
Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV.

Üzleti pályafutásának csúcspontján Henry Ford, az ipari szellemóriás megérezte, hogy vállalkozását minden erõvel el akarják venni tõle, és a pénzváltók kezére akarják játszani. Fordnak az a benyomása támadt, hogy e műveletek mögött hatalmas zsidó pénzmágnások állnak.

A legkiválóbb kutatókat hívta az irodájába, akiket csak ismert, és azzal bízta meg õket, hogy alapos vizsgálatot végezzenek a nemzetközi zsidóról, és annak eredményeit jelentessék meg a Dearborn Independent című lapban, amely akkoriban a Ford Motor Company hivatalos kiadványa volt. Ford nem sajnálta a költségeket, hiszen ez a kutatómunka a becslések szerint több millió dollárba került. A cikkek eredetileg a fent említett lapban, majd késõbb könyv formájában jelentek meg négy kötetben. Ezúttal két kötetben jelent meg új, kitűnő magyar fordításban.

>!
848 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639298781
>!
Stádium, Budapest, 2004
452 oldal · puhatáblás
>!
Új Kékszalag, Békéscsaba, 2000
574 oldal · ISBN: 963038986X · Fordította: Kiss P. Zoltán

3 további kiadás


Enciklopédia 13


Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Tutajos >!
Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV.

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Meglepődtem, amikor láttam, hogy csak egy értékelés van erről a könyvről a Molyon. Híressége-hirhedtsége okán ennél jóval többre számítottam. Az enyémmel együtt így most kettő lesz…, de ha a potenciális utánam jövők elolvassák ezt, akkor lehet, hogy sokkal több értékelés nem lesz később sem. Három okát is mondhatnám ennek, de előtte nagyon röviden arról, hogy mit érdemes tudni a könyvről.

– Nem Ford írta…, hanem egy William J. Cameron nevű újságíró, aki a Ford tulajdonában lévő Dearborn Independent-nél dolgozott. Ebben az újságban jelentek meg heti rendszerességgel azok a cikkek (1920. májusától 1922. januárjáig), melyeket a közlésekkel szinte párhuzamosan könyv formában is megjelentettek (eredetileg négy kötetben, 1920-22).

– Ford (az autógyáros Fordról van szó) a cikkek segítségével az ún. nemzetközi zsidóságnak az amerikai egyesült államokbeli jelenlétére, illetve ennek a jelenlétnek a káros hatásaira akarta felhívni a figyelmet – ezzel együtt azért kitekintést nyújt a kérdés nemzetközi – pl. oroszországi, németországi – helyzetére vonatkozóan is.

– Mivel akkoriban még nem létezett önálló zsidó állam (csupán 2-3 évvel vagyunk a Balfour-nyilatkozat után), így az itt nemzetközi zsidókként megnevezett népcsoport lényegében az egész akkori zsidóságot jelentette, akik hagyományos összetartásukat és határokon átívelő nemzetközi kapcsolatrendszereiket kihasználván számukra előnyös pozíciókat harcolnak ki maguknak szerte a világban – ez a könyv egyik alaptézise. A másik alaptézis szerint ez a nemzetközi zsidóság, saját érdekei érvényesítéséből következően bomlasztó hatást fejt ki az őket befogadó társadalmakban. Ez a bomlasztás megfigyelhető, sőt egyre erősebben érezhető az Amerikai Egyesült Államokban, átjárva annak minden szegmensét, az államigazgatástól a pénzvilágig, a szórakoztatóipartól a mezőgazdaságig.

– A könyv végső célja a megoldáskeresés, egyszerre szólítva meg mind a nem zsidókat, mind a zsidókat. Mint többször hangoztatják, a zsidókérdés reflektorfénybe helyezésével a témával kapcsolatos társadalmi diskurzus kialakulását szeretnék ösztönözni, egy egyfajta nyitást, mert, mint sugallják, nem a problémák szőnyeg alá seprése, hanem csak ez vezethet el valamiféle megoldáshoz. Megoldásra, rendezésre pedig szükség van.

És most az okok, amelyek esetleg a teljes könyv elolvasása ellen szólhatnak:

Az egyik a nem túl jó fordítás. Voltak olyan terjedelmes részek, főleg a könyv közepén, ahol a szöveg egyszerű tükörfordítása volt az eredeti mondatoknak, mindenféle magyarítás nélkül, így ilyen mondatok születtek: „Meglehetősen hízelgő kritikája a helyzettel való szembesülés képtelenségének, bár nem igaz.” Érdekes, hogy a könyv eleje viszont egészen olvashatónak tűnt. (Az Új Kékszalag kiadásában olvastam; lehet, hogy a Gedéék kiadásának más a fordítója.)
Egy másik ok lehet az, hogy elég nagy terjedelemben foglalkozik a könyv olyan jelenségekkel, melyek az átlag magyart nem igazán érdekelhetik. Ilyen pl. a zsidók és a baseball kapcsolatának az elemzése (két fejezet terjedelemben), vagy egy Benedict Arnold nevű tábornok – aki a függetlenségi háborúban, elárulván az amerikaiakat, átállt az angolokhoz – bizonyos zsidó körök általi befolyásoltságának a taglalása (három fejezet terjedelemben).
És végül, ennek a könyvnek a szövege száz évvel ezelőtt íródott, így, bár a benne tárgyalt jelenségek ma éppúgy aktuálisak, de a történelmi távlat nyilván tompít a mondanivaló erősségén.

Ez a könyv egy látlelet, egy jelenségről készült pillanatfelvétel száz évvel ezelőttről; elsősorban az amerikai egyesült államokbelieknek készült; a zsidókérdés irodalmának egyik klasszikusa.
Mindezek figyelembevételével érdemes viszonyulni hozzá.

Azoknak, akik szeretnék jobban megérteni azt, hogy milyen, napjainkban is megfigyelhető jelenségek vezetnek ahhoz a problémakörhöz, melyet ún. zsidókérdésnek hívnak a világban, ajánlom Csonthegyi Szilárd rendkívül alapos, forrásmegjelölésekkel megtámogatott tanulmányait (lásd lentebb, a „Hozzászólások”-nál). A magyar nyelvű interneten szerintem az ő írásai a legösszeszedettebbek, leglényegremutatóbbak e témakörben. Érdemes egy kis időt szánni rájuk.

1 hozzászólás
Kilencz>!
Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV.

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Eldöntheti mindenki hogy elhiszi-e a leírtakat. Egy biztos. A valóság alátámasztja a könyvet.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Ennek a toleranciáért való könyörgésnek van egy komoly buktatója. A tolerancia először is azt követeli, hogy az igazságot toleráljuk. Ma a tolerancia nevében az igazság elnyomását követelik. Addig nem beszélhetünk toleranciáról, amíg először teljesen meg nem értjük, hogy mi az, amit tolerálunk. Tudatlanság, elnyomás, csend, összejátszás: ez egyik sem tolerancia.

59. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: igazság · tolerancia
Anton_Gorogyeckij P>!

Ha a zsidókérdéssel foglalkozik az ember, a legnagyobb nehézség abban van, hogy zsidók és nem-zsidók egyformán túlságosan érzékenyek ennél a témakörnél. Valami bizonytalan érzés azt mondatja, hogy már ezt a szót, hogy „zsidó” sem illik nyilvánosan kimondani, vagy kinyomtatni. Megkísérlik helyette udvariasan a „héber” vagy „szemita” szót használni, pedig mindkettő pontatlan. Az egész dolgot olyan félénken kezelik, mintha ez a téma tabu lenne, míg végre jön egy bátor zsidó ember és kimondja egyenesen a szót, hogy „zsidó”. Akkor aztán megtörik a varázs és a levegő kitisztul. Ez a szó, hogy „zsidó”, nem pejoratív értelmű; ennek az ősi névnek megvan a saját jelentősége a múlt, a jelen és a jövő világtörténelmében.

38. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
Anton_Gorogyeckij P>!

A zsidókérdésben a nem-zsidók csak két csoportra oszlanak. Az egyik ki nem állhatja a zsidót, de nem tudja megmondani, hogy miért. A másik csoport tisztázni akarja a dolgot, akár együtt érez a zsidókkal, akár nem, és a zsidókérdést elismeri problémának. Mindkét csoport hozzáállását antiszemitizmussal vádolják.

44. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: antiszemitizmus · zsidók
Tutajos >!

Amerikában minden fontosabb hírügynökség zsidó irányítás alatt van.

273. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Tutajos >!

Theodor Herzl szerint a zsidókérdés azért van, mert a zsidók magukkal viszik, bárhová mennek.

461. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: Herzl Tivadar · zsidók
Tutajos >!

A zsidó lobbizók megkapták, amit akartak: az Egyesült Államokban nincsen statisztika a zsidókról. Pedig 46 féle besorolás van, de a zsidóról semmi. A kimutatások különbséget tesznek észak-olaszok és dél-olaszok között, a morvák és a csehek között, a skótok és az angolok között, az amerikai-spanyol és az európai-spanyol között, a nyugat-indiaiak és a mexikóiak között de a zsidók semmilyen formában nincsenek megjelölve.
Egy faj sem tiltakozott. Erre vonatkozóan a bizottsági jegyzőkönyv ezt írja:

„A bizottság megállapította: a külföldi születésűek nem születési hely szerint, hanem faji vagy népi hovatartozása alapján történő besorolásának gyakorlata elfogadható az Egyesült Államok számára, egy kivétellel.”

Azok a tisztviselők, akik arra törekedtek, hogy legyen tudományos pontossággal meghatározott, a valóságnak megfelelő faji összetétel meghatározása a népszámlálási jelentésben, most kényszeredetten látják, amint javaslatuk a süllyesztőbe kerül.
És ennek mi lett az eredménye? Ha megkérdezzük az Egyesült Államok kormányát, hogy hány francia él az országban, meg tudják mondani a választ. Ha megkérdezzük a lengyelek számát, megvan a válasz. Ha megkérdezzük az afrikaiak számát, a válasz tudott. Vagy bármi másról lehet listát kérni, és kiderül, hogy a kormány tudja.
De kérdezzük meg az Egyesült Államok kormányát, hogy hány zsidó él az országban, és nem tudja megmondani. Erre vonatkozóan nincsenek adatok.

162-163. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · zsidók
Tutajos >!

[…] bármi történjék valamelyik társukkal, a faji és nemzeti szolidaritásukkal azonnal védelmére kelnek. Bármikor ezek a cikkek bírálják a nemzetközi zsidó pénzembereket, alacsonyabb származású zsidók százai kelnek védelmükre. Ha egy Rothschildot bírálunk, a forradalmi zsidó azonnal tiltakozni kezd a gettóban, és a megjegyzéseket személyesen veszi. Ha bírálunk egy megszokott, régi divatú zsidó politikust, aki a kormányhivatalt kizárólag csak zsidó társainak előnyére, s ezzel a nemzet legjobb érdekei ellen használja, a szocialista és a kormányellenes zsidó a védelmére kel. Mondhatnánk, hogy a legtöbb ilyen zsidó elveszítette vallása hagyományait és tanításait, de él bennük igazi vallásuk, a nemzeti szolidaritás.

170. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: szolidaritás · zsidók
Tutajos >!

Ha bármit is meg kell tenni, akkor a B’nai B’rith az a szervezet, amely vezető szerephez jut a végrehajtásban. Úgy lehetne jellemezni, mint egyfajta szabadkőművességet, amely kizárólag a zsidóké. Ez felszínre hoz egy másik jellemvonást is, amire az emberek felfigyeltek, és beszéltek is róla: a zsidó jogot követel, hogy más rendekbe is beléphessen; a sajátjába viszont csak zsidó léphet be. Ezt az egyoldalú politikát mindenütt megtaláljuk.

253-254. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Tutajos >!

Úgy nyolc hónappal ezelőtt a DEARBORN INDEPENDENT tanulmánysorozatot kezdett a zsidókérdésről. Azokat a tényeket próbáltuk megállapítani, amik a zsidókérdés alapjait képezik. Sem kezdetben, sem azóta nem támadjuk a zsidókat, mint zsidókat. A cél a felvilágosítás volt, és titokban ezt a reményt fűztük hozzá: ha az amerikai zsidóság vezetői belátják, hogy rájuk nézve itt a helye és ideje, hogy a bizalmatlanság és ellenszenv zűrzavarából eljussanak nemcsak a megtűrtség, hanem a nyíltszívű és becsületes együttélés, valamint az egy célért való együttműködés állapotába.
Hogy ezek a cikkek tényeket és semmi mást, mint tényeket foglalnak magukban, annak az a bizonyítéka, hogy a zsidó szónokoknak egyiket sem sikerült úgy beállítani, mint hamis vádat. Ebben áll az írások hitelessége: nincs egyetlen cáfolat sem.

294. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
3 hozzászólás
Tutajos >!

A különbség a zsidóbarát politikus, aki nem-zsidó és a zsidó politikus között az, hogy az előbbi messzebb tud jutni anélkül, hogy bárki gyanút fogna.

378. oldal (Új Kékszalag, 2000)

Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV. A világ legfőbb problémája

Kapcsolódó szócikkek: zsidók

Hasonló könyvek címkék alapján

Art Spiegelman: A teljes Maus
Drábik János: A kiválasztottak
Philip Roth: A szellem árnyékában
Diane Ackerman: Menedék
Kristin Hannah: Fülemüle
Corrie ten Boom: A menedék
Philip Roth: Apai örökség
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Timothy Snyder: Véres övezet
Chaim Potok: A kiválasztott