A ​néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete 5 csillagozás

Henry Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete Henry Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Wild ​úr – Fielding eme klasszikus figurája – gátlástalan szélhámos, aki végül is akasztófán végzi. Viszont, amíg eljut az ily modú „felmagasztalásig”, sok csalafinta kaland hőse, aki gyakran a saját maga csapdájába esik bele, s mintegy példázza, hogy minden körmönfontságnál van nagyobb körmönfontság, s a legkörültekintőbben kifundált terveket is halomra döntheti egy-egy előre nem látható vagy éppen jelentéktelennek tűnő mellékkörülmény. Közben az olvasót kellemesen szórakoztatják az izgalmas kalandok s a fordulatos, sajátosan fieldingi meseszövés. Különös feszültséget, finoman metsző szatirikus élt, művészi színvonalat biztosít a könyvnek, hogy a szerző beleilleszkedik hőse gondolat- és érzelemvilágába; Wild úr önmaga előtt igazolja, magyarázgatja és mentegeti tetteit, s ily módon az olvasó előtt teljes egészében lelepleződik. Közben kibomlik, sokoldalú megvilágítást nyer a XVIII. századi tarkabarka, élveteg, sőt élvhajhászó, de ugyanakkor nevetségesen álszent angol társadalom.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1743

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Izgalmas regények Dacia · Heti klasszikusok Maecenas, Magyar Hírlap

>!
Maecenas, Budapest, 1993
192 oldal · ISBN: 9638164034 · Fordította: Julow Viktor
>!
Dacia, Kolozsvár, 1971
246 oldal · Fordította: Julow Viktor
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1954
256 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Jonathan Wild


Kedvencelte 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Mary_J>!
Henry Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete

Érdekes néhőpontot szolgáltatott az író a jó és rossz fogalmáról . A társadalmilag elgodott pozitiv főhős, aki erkölcsösségével megvetést vált ki a regény valódi „hősével” szemben aki emellett mindent elkövet, hogy sárba tiporj amit emberségnek tartunk, hogy bebizonyítsa valóban méltó a Nagy Ember jelzőre. Mindenképp szórakoztató lehetett a maga korában is, mikor az olvasók mindennek pont az ellenkezőjével találkohattak, bar ma is pont olyan szorakoztató és elgondolgodtató olvasmány.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Az erényeket, éppúgy, mint a drágaköveket, könnyen lehet hamisítani; a hamisítványok mindkét esetben egyformán ékesítik viselőjüket, és nagyon keveseknek van elég tudásuk és ítélőképességük ahhoz, hogy a hamis ékszert a valóditól megkülönböztessék.

225. oldal, IV. könyv – Tizenötödik fejezet (Dacia, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: erény · Jonathan Wild
Sli P>!

Oly mértékben ragaszkodott ő az illendőséghez, hogy soha sem erőszakoskodott egy fiatal hölggyel sem, anélkül, hogy a legkomolyabb formában ne tett volna házassági ígéreteket. Ez, mint mondta, a jómodor adója az asszonyi szemérem számára: oly kevésbe kerül, olyan könnyű kimondani, hogy igazán csak puszta könnyelműség és brutalitás az, ha valaki elmulasztja.

37. oldal, I. könyv – Kilencedik fejezet (Dacia, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Wild
Sli P>!

Az ebédnél nem történt semmi különösebb. A társalgás (mint ahogyan finom társaságban az már lenni szokott), főleg a körül forgott, amit éppen ettek, meg amit azelőtt ettek.

46. oldal, I. könyv – Tizenkettedik fejezet (Dacia, 1971)

Sli P>!

Nem balul cselekedtem-e midőn mások kezére játszottam annak lehetőségét, hogy engem kijátsszanak? Ezt azonban lehetetlenség elkerülnünk. E tekintetben a zsivány szerencsétlenebb, mint bárki más: az óvatos ember vigyázhat a zsebére a sokadalomban, ha kezét benne tartja; ám amíg a zsivány keze mások zsebében foglalatoskodik, hogyan tudhatná a magáét szintúgy megvédelmezni?

76. oldal, II. könyv – Negyedik fejezet (Dacia, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: Jonathan Wild
Sli P>!

[…] keresztényi kötelesség ugyan, s mi is azt tanácsoljuk, hogy bocsáss meg ellenségednek, de SOHASE BÍZZ MEG OLYAN EMBERBEN, AKIRŐL OKOD VAN FELTÉTELEZNI, HOGY SEJTI: TE TUDOD, HOGY Ő ÁRTOTT NEKED.

124. oldal, III. könyv – Negyedik fejezet (Dacia, 1971)

Sli P>!

Nos tehát, ámbár eléggé közhelyszerű ugyan az a megállapítás, hogy mennyire hajlamosak emberek gyűlölni azokat, akiknek ártottak, vagyis mennyire kérlelhetetlenek a maguk okozta sérelmekkel szemben, mégsem emlékszem arra, hogy bárhol megmagyarázták volna ennek a különös jelenségnek az okát, pedig egészen nyilvánvaló. Ím tudd meg, nyájas olvasó, hosszú és alapos vizsgálódással sikerült felfedeznünk, hogy ez a gyűlölet a félelem érzésén alapul, s abból az aggodalomból keletkezik, hogy az az ember, akinek magunk nagyot ártottunk, minden lehetséges módon megbosszúlni törekszik az általunk okozott sérelmeket. Oly mélyen gyökerezik ez a vélekedés a gonosz és nagy lelkekben, (és azoknak, akik másoknak ártani szoktak, ritkán van jó és alantas lelkük), hogy a sértett fél semmiféle jóakarata, sőt bőkezűsége sem irthatja ki onnét. Éppen ellenkezőleg, az ilyen jóakaratú cselekedeteket gazságnak és az ő gyanújuk elaltatására szánt cselszövénynek veszik, amely arra való, hogy kedvező alkalommal annál biztosabb és keményebb legyen a visszavágás. Így a jó ember, aki elszenvedte, valóban elfelejti a sérelmet, a gonosz lélek viszont, aki elkövette, élénken és frissen megtartja az emlékezetében.

123. oldal, III. könyv – Negyedik fejezet (Dacia, 1971)

Sli P>!

– Egy dolognak az elvesztését a szabadság, sőt az élet elvesztésénél is mérhetetlenül jobban fájlalnám, s ez a jó lelkiismeret; olyan áldás ez, hogy aki birtokában van, nem lehet soha teljesen boldogtalan, mert ez az életnek még legkeserűbb italát is csakhamar élvezhetővé édesíti, nélküle viszont sok idő múltán néha a legválogatottabb gyönyörök is élvezhetetlenné válnak, s maga az élet is értelmetlenné, sőt egyenesen csömörletessé lesz számunkra.

127. oldal, III. könyv – Ötödik fejezet (Dacia, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret
Sli P>!

[…] a maga ártatlanságának tudatával vigasztalódva, az igazság leghűbb barátjára: az időre bízta felmentését.

146. oldal, III. könyv – Tizedik fejezet (Dacia, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: idő · igazság
Sli P>!

A gazembert ugyanis, akárcsak a puskaport, óvatosan kell kezelni, hiszen mindkettő éppúgy szétrobbanthatja felhasználóját, mint ahogy gonosz rendeltetését valamely más személyen vagy állaton is betöltheti.

159. oldal, III. könyv – Tizennegyedik fejezet (Dacia, 1971)


Hasonló könyvek címkék alapján

Goldsmith Oliver: A vékfildi lelkész
Goldsmith Olivér: A wakefieldi lelkész I-II.
Miguel de Cervantes – Jonathan Swift – Gottfried August Bürger: Don Quijote / Gulliver utazása Lilliputban / Münchhausen báró kalandjai
Graham Greene: Utazások nagynénémmel
Goldsmith Olivér: A wakefieldi pap
William Somerset Maugham: Sör és perec
William Somerset Maugham: Sör és tea
Szaszkó Gabriella: Engedj el
James Herriot: Minden élő az ég alatt
Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám