Kétarcú ​orvostudomány 0 csillagozás

Agrippa: Szatíra az orvosokról / Erasmus: Az orvostudomány dicsérete
Henricus Cornelius Agrippa – Rotterdami Erasmus: Kétarcú orvostudomány

Áldásból és átokból mindig is elegendő jutott az orvosoknak. Hivatásuk sikerei és kudarcai ma is heves érzelmeket váltanak ki, hiszen a gyógyult betegnél nincs hálásabb barát, a félrekezeltnél nincs haragosabb ellenség. És bizony, nincs új a nap alatt – tanúság rá a jelen kötet, amelyet a reneszánsz két kiemelkedő, kortárs egyénisége írt, nagyjából ötszáz esztendővel ezelőtt.

Henricus Cornelius Agrippa, a kölni mágus és filozófus ezúttal a vádat, Rotterdami Erasmus, a humanizmus szellemi atyja pedig a védelmet vállalja e perben. Agrippa kíméletlenül gúnyolja, míg Erasmus egekig magasztalja az orvostudományt.

>!
Kalligram, Pozsony, 2002
96 oldal · ISBN: 8071494631 · Fordította: Magyar László András

Enciklopédia 2


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

     A betegségek eredendő okairól szólva pedig Hippokratész a spirituszhiányos állapotot teszi felelőssé, Hérophilosz a nedveket, Eraszisztratosz az artériás vért, Aszklepiadész a test láthatatlan járatain át a szervezetbe került atomokban kutatja okukat, Alkmaión a testi „potentiá”-k túltengésében vagy hiányában, Dioklész a test elemeinek egyensúlyhiányában, illetve a belélegzett levegőben, Sztratón a tápanyag túltengésében és emésztetlenségében, illetve megromlásában látja valamennyi betegség egyedüli okát.

34. oldal, Agrippa: Szatíra az orvosokról - Az orvostudományról általában (Kalligram, 2002)

Henricus Cornelius Agrippa – Rotterdami Erasmus: Kétarcú orvostudomány Agrippa: Szatíra az orvosokról / Erasmus: Az orvostudomány dicsérete

Kapcsolódó szócikkek: Hippokratész
lzoltán IP>!

     Hogy pedig az orvosok többnyire semmirekellők, arra önmaguk lesznek a tanúk! Fő kerítőjük, Petrus Aponensis szerint ugyanis az orvostudomány Marsnak szentelt mesterség, márpedig a Mars a bolygók leggyűlöletesebbike, s közismert róla, hogy a hálátlanság, viszály, mindenfajta elégedetlenség és rosszindulat kútfeje. Ezek szerint hát az orvosok többsége is erkölcstelen, részint mert a Mars és a Skorpió befolyásolja őket, részint – mint Petrus* mondta volt – mert hitvány és terméketlen tőröl fakad valamennyi. Nagyképűekké viszont azért lesznek s azért szemtelenednek el, mert túlontúl nagyra tartják magukat. Erre a következtetésre Aponensis talán Aszklépiosz példája nyomán jutott, akiről azt mesélték a régiek, hogy Jupiter agyából születve, s a Nap segítségével a Földre kerülve találta föl az orvostudományt. Celsus szerint azonban ez az Aesculapius eredetileg ember volt, csak épp az istenek később soraikba fogadták. […] Valamennyi forrás egyöntetű állítása szerint azonban ez az istenség oly bűnös volt, hogy Jupiter villámai kellettek megregulázásához, amiről Lactantius Constantinus császárnak a következőképpen írt: „Aesculapius, Apollón szégyenteljes körülmények közt született sarja, ugyan mi egyébbel érdemelte ki az isteni dicsőséget, mint avval, hogy Hippolütoszt meggyógyította? Legföljebb halála volt előkelőnek nevezhető, hiszen maga az istenség méltatta villámcsapásra” – mondta ő.

* Petrus Aponensis, Abanói Péter (1257-1316) híres középkori orvos. Állandó jelzője volt a „Conciliator”, mivel írt egy Conciliator litium medicinalium című, az ókori és újabb orvosi nézeteket egyeztető munkát. „Conciliator” azonban latinul nemcsak „békéltető”-t, „egyeztető”-t jelent, hanem „kerítő”-t is. A szójátékot nem tudtam visszaadni.

38-40. oldal, Agrippa: Szatíra az orvosokról - Az orvosi gyakorlat (Kalligram, 2002)

Henricus Cornelius Agrippa – Rotterdami Erasmus: Kétarcú orvostudomány Agrippa: Szatíra az orvosokról / Erasmus: Az orvostudomány dicsérete

lzoltán IP>!

Hanem most már a hadviselés és a nemesség ügyeiről térjünk át az orvostudományra, amely bár szintén nem egyéb, mint közönséges gyilkoló mesterség, jóllehet azt képzeli magáról, hogy a filozófia nevével ékeskedhet, és a jogot megelőzve közvetlen a teológia mellett foglalhat helyet.* Ebből utóbb az orvosok és a jogászok közt nagy perpatvar is támadt. Az orvosok ugyanis a következőképpen érvelnek: Mivel értéksorrendben háromféle jó dolog létezik: a lelki, a testi és az anyagi javak, közülük az elsővel a teológus, a másodikkal az orvos, a harmadikkal pedig a jogász foglalkozik, ennél fogva az orvosok, megelőzve a jogászokat, annyival is inkább a középső helyet érdemlik, amennyire a testi erő és egészség többet ér az anyagi javaknál. Ám ennek a vitának, az egyszeri quaestor** tréfás kérdéssel vetett véget: megkérdezte ugyanis a veszekedőktől, milyen módot és rendet kell tartani, ha a bűnöst a vesztőhelyre vezetik, vajon a hóhér menjen-e elöl s a rabló kövesse, vagy fordítva? Mikor erre azt a választ kapta, hogy a rabló menjen elöl, és hátul a hóhér, kihirdette az ítéletét: menjen tehát elöl a jogász, s utána az orvos – amazok gazemberségeire, emezek vakmerő gyilkosságaira célozván.

* A középkor folyamán heves vita folyt arról, hogy az orvoslás az artes liberales vagy az alacsonyabb rendű artes mechanicae körébe tartozik-e. Petrarca (Invectiva contra medicum. Opera. Basileae, 1587. 1087 ss.), illetve Hugo de Sancto Victore (Didascalia 11. 21. P.L. 176., 760.) például az artes mechanicae közé sorolták az orvostudományt. A kérdésre kitér Salutati is (De nobilitate legum et medicinae. A cura di E. Garin. Firenze, Vallecchi, 1948. 23-24.), Agrippa természetesen szintén mechanikus mesterségről beszél.

** A quaestor szó az ókorban felügyelőt, hivatalnokot, a középkorban és a 16. században pedig inkább kereskedőt jelentett. Mivel a történet forrására nem tudtam rátalálni – még Erasmusnál, Bebeliusnál és Poggiónál is hiába kerestem –, a szót inkább eredeti alakjában hagytam.

29-30. oldal, Agrippa: Szatíra az orvosokról - Az orvostudományról általában (Kalligram, 2002)

Henricus Cornelius Agrippa – Rotterdami Erasmus: Kétarcú orvostudomány Agrippa: Szatíra az orvosokról / Erasmus: Az orvostudomány dicsérete

lzoltán IP>!

Egyébiránt a gyógyítás teljes gyakorlata sem egyéb alapokra, mint csalóka tapasztalatokra épül, és a betegek tehetetlen hiszékenységéből merítve erejét, nem kevesebb rosszat tesz mint jót, úgyhogy többnyire, azaz majdnem mindig, nagyobb veszélyt jelent az orvos és az orvostudomány, mint maga a betegség.*

* Ez volt az egyik legősibb vád az orvosok ellen. Hippokratész maga is védekezik ellen (De Arte. cap. 5.) (Hippocrate. Ed. par. J. Jouanna. Paris, 1988. Vol. 5. 1. 40-42. G).

36. oldal, Agrippa: Szatíra az orvosokról - Az orvosi gyakorlat (Kalligram, 2002)

Henricus Cornelius Agrippa – Rotterdami Erasmus: Kétarcú orvostudomány Agrippa: Szatíra az orvosokról / Erasmus: Az orvostudomány dicsérete

Kapcsolódó szócikkek: orvostudomány

Hasonló könyvek címkék alapján

Johan Huizinga: A középkor alkonya
Ibn Tufajl: A természetes ember
Turay Alfréd: A középkori bölcselet
Erdélyi János: A bölcsészet Magyarországon
Johann Wolfgang Goethe: Faust
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében
Kempis Tamás: Krisztus követése
Noah Gordon: Az orvosdoktor
Paul Kalanithi: Elillanó lélekzet