Tolsztoj ​élete 5 csillagozás

Henri Troyat: Tolsztoj élete Henri Troyat: Tolsztoj élete

Henri ​Troyat, az orosz származású francia regényíró és irodalomtörténész 1965-ben megjelent monumentális Tolsztoj-életrajza a halhatatlan életművet megvilágító ragyogó monográfiaként és egy izgalmas, ellentmondásos – és persze zseniális – alkotó ragyogó életregényeként egyaránt olvasható.

Lenyűgöző a mű gazdagsága: a szerző szinte napról napra követi az életút minden apró és fontos eseményét és az író reagálásait; felhasználja Tolsztoj naplófeljegyzéseit, levelezését, a családtagok, barátok, kritikusok visszaemlékezéseit, az óriási Tolsztoj-irodalom eredményeit. A könyvből elsősorban az önmagával küszködő író személyiségének képe bontakozik ki: a katonatiszt-földbirtokosé, aki ugyanakkor jobbágyfelszabadítást hirdető reformátor, a gondos családapáé, aki ugyanakkor sehogy sem tudja létrehozni a családi harmóniát feleségével és gyerekeivel, a mélyen hívő emberé, aki egyben szektaalapító… és a világirodalom egyik legnagyobb alkotójáé, aki vallási-erkölcsi-filozófiai… (tovább)

Róla szól: Lev Tolsztoj

>!
Európa, Budapest, 2007
872 oldal · ISBN: 9789630782418 · Fordította: Réz Ádám
>!
Gondolat, Budapest, 1967
842 oldal · Fordította: Réz Ádám

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Emmi_Lotta I>!
Henri Troyat: Tolsztoj élete

Rendkívül precízen Tolsztojnak szinte minden napjáról tudósít hitelesnek tekinthető források (naplók, levelek, visszaemlékezések, életrajzok) alapján. Sokat megtudhattam a világ egyik legnagyobb írójáról, de nem állíthatom, hogy megszerettem a személyiségét. Tizenöt gyermeket nemzett, akikkel kevéssé törődött. 16 évvel fiatalabb felesége mindig mindenben a rendelkezésére kellett, hogy álljon. Rendszeresen különféle erkölcsi, életvezetési fogadalmakat tett, ezekre azonban többnyire már másnap nem is emlékezett. Bordélyházak törzsvendége, a nőket (beleértve hitvesét is) a férfiak szexuális kiszolgálójának tekintette csupán. Nagy kártyás, rendszeresen vagyonokat vesztett, birtokait eladni kényszerült, hogy kifizethesse hatalmas kártyaadósságait. Egy birtokán élő férjes jobbágynőt a szeretőjévé tett, „törvénytelen” fiával nem törődött, az cselédként szolgálta őt.

Anyagi helyzete jobbra fordulását nagyrészt Szonyának köszönhette, házasságkötésük után ugyanis ő irányította birtokait, és persze kártyázni és nyilvánosházakba sem kényszerült attól kezdve gyakran járni. Szonya a kéziratait is másolta, gondozta, igen odaadóan, éjjelente, hiszen nappal a háztartást vezette, a gyerekeket nevelte. Szofia Tolsztaja valódi üzletasszonnyá vált, kiadta és forgalmazta férje írásait. Ezért is meglepő, hogy az idős Tolsztoj őt és gyermekeit kitagadta könyveinek a jogdíjából. Érdekes volt megtudni, hogy ez az íróóriás mennyire nehezen, keservesen írt, hosszú alkotói válságokat élt át, nagyregényei megjelenésének szüneteiben sokszor évekig nyűglődött, kínlódott.

Mindemellett a korabeli Oroszország csodálatos tablója is ez a könyv, amelyben megjelenik szinte az összes 19. századi orosz klasszikus író és költő: Gogol, Turgenyev, Fet, Dosztojevszkij, Csehov, Gorkij stb. Hosszú életében Tolsztoj mindannyiuknak kortársa volt.

>!
Gondolat, Budapest, 1967
842 oldal · Fordította: Réz Ádám
11 hozzászólás

Népszerű idézetek

Ezüst P>!

[…] Lev Tolsztoj már első írásában is megmutatta eredetiségét. Ösztönösen óvakodott attól, hogy az embereket és a dolgokat olyasmin keresztül lássa, amit mások már előtte elmondtak róluk. Úgy fordult a világ felé, mint aki semmit sem olvasott, semmit sem tanult, s maga fedez fel mindent.

119. oldal (Európa, 2007)

Ezüst P>!

Nem sokkal utóbb (1872. június 13-án) a grófné újabb fiúgyereket szült, Petyát. Az ismétlődő apai örömök már nem jelentettek újdonságot Lev Tolsztojnak: fel sem vette őket. A hírt zárójelben közölte Sztrahovval: "Ki sem látszom a papírjaim közül, és ma be is fejeztem volna a munkámat, ha közbe nem jön a feleségem szülése (tegnap egy fiúgyereknek adott életet).

412. oldal (Európa, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: 1872 · Lev Tolsztoj
2 hozzászólás
Ezüst P>!

Jól megnézni mindent, mérlegelni a szavakat, csakis az igazságot mondani: már huszonhárom éves korában úgy vélte, hogy ez a titka a művészetnek, s talán a jó modornak is.

94. oldal (Európa, 2007)

Ezüst P>!

„A költő kivonja az életéből, ami a legjobb benne, és átteszi a művébe – írta. – Ezért szép a műve, és ezért csúnya az élete.”

373. oldal (Európa, 2007)

Ezüst P>!

Hogy elejét vegyem a katasztrófának, odamegyek a díványhoz, és azt mondom: »Kedves Tolsztoj, ne idegeskedjék. Hiszen tudja, hogy Turgenyev mennyire szereti és becsüli!…« – »Nem tűröm – feleli Tolsztoj, s az orrcimpája kitágul –, hogy állandóan bosszantson, amivel csak tud. Tessék, most is szándékosan járkál fel s alá, és mozgatja előttem azt a demokratikus combját.«

164. oldal (Európa, 2007)


Hasonló könyvek címkék alapján

Levendel Júlia: Így élt Anton Csehov
Lengyel Béla: Gorkij
Bakcsi György: Blok világa
Bakcsi György: Gogol
Nagy Andor (szerk.): Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Helen Rappaport: A négy nővér
Marija Marics: Északi fény
Linda Himelstein: A vodkakirály
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Örök útitársaink
Bakcsi György (szerk.): Dosztojevszkij – legenda és valóság