Időskor 2 csillagozás

Az élet beteljesedése
Henri J. M. Nouwen – Walter J. Gaffney: Időskor

„Hisszük, ​hogy az idősödés a leghétköznapibb emberi tapasztalás, amely az ígéret szivárványaként ível át az emberiség közössége fölött. Olyan mélységesen emberi, hogy képes áttörni a gyermekkor és a felnőttkor, valamint a felnőttkor és az időskor között húzódó mesterséges korláton. Annyira ígéretes, hogy elvezethet bennünket az élet kincsestárához. Hiszünk benne, hogy az öregedés nem ok a kétségbeesésre, hanem a remény táptalaja, nem lassú pusztulás, hanem fokozatos érés, nem valamifajta végzet, amelynek meg kell adnunk magunkat, hanem esély, amelyet megragadhatunk.” Henri Nouwen és szerzőtársa megindító és inspiráló gondolatokat osztanak meg velünk arról, hogy mit jelent az öregség – életkorunktól függetlenül – mindannyiunk számára. Miért idegenkedünk az idős emberektől a mai világban? Mire kell odafigyelnünk, ha segíteni szeretnénk őket, és mi mindent adhatnak ők számunkra? Hogyan válhatnak a késői évek a remény forrásává, a beteljesedés idejévé ahelyett, hogy a magány és a… (tovább)

>!
Ursus Libris, Budapest, 2008
108 oldal · ISBN: 9789639718173 · Fordította: Balázs Katalin

Enciklopédia 1


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Jesper_Olsen >!
Henri J. M. Nouwen – Walter J. Gaffney: Időskor

Nemcsak időseknek szól, bár remélhetőleg sok olvasója éri meg az időskort. Nagyon hasznos lehet viszont az idősekkel foglalkozók számára. Rengeteg jó gondolatot merítettem belőle és szeretném még többször, figyelmesen átolvasni és amit tudok, valóra váltani.

emotive>!
Henri J. M. Nouwen – Walter J. Gaffney: Időskor

Szakdolgozatomhoz olvastam szakirodalomként. A vallásos kiindulópont nem tolakodó, éppen csak alapot ad a gondolatmenetnek, ami nagyon szép és egyet is értek vele: valóban az hiányzik, hogy az idősek a tanító szerepét felvehessék, és ne csak meghallgassák őket, hanem szembe is nézhessenek önmagukkal, a múltjukkal, hogy ezt tudatosítva egy új szemlélettel, eséllyel élhessék az idősek életüket, és ne betegedjenek bele a lassú pusztulás, a haszontalanság érzésébe.


Népszerű idézetek

Jesper_Olsen >!

– Nagyon szeretek élőlényekről gondoskodni. Szüntelenül az élet szépségére emlékeztetnek.

53. oldal

1 hozzászólás
Jesper_Olsen >!

Énünk legmélyén egyre csak azzal az ábrándképpel élünk, hogy örökre ugyanolyanok maradunk.

68. oldal

Jesper_Olsen >!

Amikor elsősorban azon igyekezünk, hogy valami tennivalót adjunk az időseknek, szórakozást vagy más időtöltést kínálunk nekik, elkerülheti figyelmünket az a fájdalmas felismerés, hogy a legtöbb ember nem kikapcsolódni vagy szórakozni akar, hanem meghallgatásra és támogatásra vágyik.

70-71. oldal

Jesper_Olsen >!

– Miért halt meg?
– Mindennek, ami él, meg kell halnia.[…]
– Minden, ami él, egy napon olyan mozdulatlan lesz, mint ez a madár? – kérdeztem.
– A Ribójno sel ojlám ilyennek teremtette a világát, Asher.
– Miért?
– Azért, hogy értékes legyen az élet. Ami örökké él, sosem becses.

88., 89. oldal

1 hozzászólás
Jesper_Olsen >!

Amikor minden a helyére kerül, akkor már van időnk, hogy üdvözöljük az élet valódi értelmét.

53. oldal

Jesper_Olsen >!

Egyszer mindenki megöregszik és meghal, ennek a tudásnak azonban nincs eleve megszabott iránya. Lehet akár pusztító, akár építő, lehet elnyomó vagy felszabadító.
A legijesztőbbnek tűnő, kiközösítéssel és visszautasítással fenyegető életszakasz a legörömtelibb lehetőséggé válhat: annak lehetőségévé, hogy közösségünkben szétválasszuk a hasznosat a haszontalantól.

60-61. oldal

Jesper_Olsen >!

A szegénység a léleknek az a tulajdonsága, amelynek hatására az élethez nem mint megvédendő tulajdonhoz, hanem mint megosztani való ajándékhoz viszonyulunk. A szegénység folytonos hajlandóság arra, hogy búcsút mondjunk a tegnapnak, és új, ismeretlen élmények felé tartsunk. A szegénység annak a belső megértése, hogy az órák, a napok, a hetek és az évek nem a sajátjaink, hanem szelíd figyelmeztetők arra a hivatásunkra, hogy adjunk.

72. oldal

Jesper_Olsen >!

Nincs még egy pusztaság, amely olyan borzasztó, ugyanakkor olyan gyönyörű, olyan sivár, s mégis olyan gyümölcsöző volna, mint az együttérzés pusztasága. Ez az egyetlen sivatag, amely valóban virulni fog, mint a liliom…

77. oldal

1 hozzászólás
Jesper_Olsen >!

Ez a gondoskodás lényege: folyamatosan jelen lenni egymás számára. A törődés az a másokhoz vezető út, amely által a gyógyító közösség létrejöhet.

80. oldal

Jesper_Olsen >!

Életünk értelme, hogy egyre közelebb kerüljünk Istenhez. Mivel az emberek ezt ma már nem tudják, életük értelmét elveszítették.

106. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Alfons Deeken: Öregszünk, de győzzük!
Corrie ten Boom: A menedék
Kempis Tamás: Krisztus követése
Hendrik Groen: Amíg élünk
Karen Kingsbury – Gary Smalley: Emlékezés
Corrie ten Boom: Mégis
Richard Rohr: Emelkedő zuhanás
Adrian Plass: Ezüst nyírfák
Paul Müller: Szenvedéssel formál a Mester
Simone de Beauvoir: Az öregség