Kennedy ​agya 27 csillagozás

Henning Mankell: Kennedy agya

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor ​Louise Cantor, svéd régésznő visszautazik az ásatásokról Stockholmba, holtan találja lakásában huszonnégy éves fiát. A rendőrség szerint öngyilkosság, amit az anya nem akar elhinni. Makacsul azt hajtogatja, az ő életvidám és mindenre kíváncsi fia nem vetett önkezével véget az életének, valaki vagy valakik meggyilkolták. De a hatóságok nem erősítik meg őt ebben a hitben. És Louise, Wallander felügyelő női megtestesülése ugyanolyan hittel kezd el küzdeni az igazságért, mint férfi párja. Ahogyan Argolisznál a kerámiacserepeket, szívósan rakja össze a fia életének valóságdarabjait, de ezek sokkal inkább ellenállnak a beillesztésnek. Miközben szédítő sebességgel röpdös Ausztrália, Barcelona, Mozambik és Svédország között, csak azt látja, hogy a 21. század kusza lett, idő és tér valami furcsa skurcba torzult, mint Mantegna halott Krisztusa. Közben pedig koncentrikus körökben hullámzik körülötte az ember-tenger Afrika, annak összes korrupciójával, a segélyadományokat eltüntető… (tovább)

Eredeti cím: Kennedys hjärna

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
M-érték, Budapest, 2010
382 oldal · ISBN: 9789639889767 · Fordította: Molnár Erika

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Henning Mankell: Kennedy agya

Amikor az európai ember elolvas egy könyvet Afrikáról, rá kell jöjjön, hogy bármennyire is milliók szegények csak a saját országában is, áldhatják az eget, hogy nem oda születtek, hisz lehetne sorsuk sokkal rosszabb is. Meg arra is: nemcsak Karen Blixen farmja létezett ott, és Sydney Pollack helyenként vonzó és hangulatos idillje… – nagyon keveset tudunk…
Erre döbbentem rá ismét, hogy Mankell első pillanatban megszokottan jó kriminek vélt végletekig dühös és felháborodott írását olvastam tulajdonképp Afrikáról. Mert kriminek gyengus ez a könyv, nem hasonlítható a Wallander-storykhoz. Ráadásul még lelkifurdalásunk is lehet, mert részünk és felelősségünk van abban, hogy a világ azon a táján annyira kiszolgáltatottak az emberek, s milliók majd állati sorban élnek ma is. Mindehhez elég a bőrszínünk fehérsége is, mert mint kaukázusiak zsákmányoljuk ki a negroidokat, korlátozzuk őket, hogy sorvadjanak csak tovább Afrikában, saját szegénységükben, de ha néha arra tévedünk legutolsó alantas vágyainkat is elégítsék ki azokért a fillérekért, melyeket odavetünk, legyenek kísérleti nyulak – ha az kell –, de egyébként is pusztuljanak tömegesen mielőbb, mert nélkülük még szebb világrész lehetne Afrika.
Szóval Mankell egy rejtélyes krimibe oltott felháborodást fogalmazott meg oly tapinthatóan, hogy nagyon egyet kell értsek vele, főleg, hogy nap, mint nap a csapból is a „migránsozás” mantrája folyik meghülyítve az önálló gondolkodásra lassan képtelen „panelprolikat”. Kennedy agya csak mint analógia fogalmazódik meg.
Jó könyv, korszerű, igaz társadalmi mondanivalóval, mellbevágó tényekkel és üzenetekkel, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül, nem lehetne elmenni mellettük(csak „agymosottaknak”). Ajánlom!
S ha nemcsak krimiként olvastuk, rájövünk, hogy egyre inkább szétszakad a világ: győztes hatalmasokra és hatalmaskodókra, meg kiszolgálóikra, egyébként nélkülözhetetlen, folyamatosan manipulált statisztériára…s hogy senki nincs körön kívül! Aki krimiként olvassa – csalódni fog. Persze elfordulni egyszerűbb…s hevernek ezért stószban Mankell ez eladatlan könyvei a raktárakban…

https://hu.wikipedia.org/wiki/Henning_Mankell

1 hozzászólás
>!
altagi P
Henning Mankell: Kennedy agya

"Who's got the brain of JFK?
What's it mean to us now?"
Pearl Jam – Brain of J.

Kennedy agya, amihez ennek a kriminek könyvnek nagyon kevés köze van.
Nem volt szerencsém a választással, az író előző regénye, amit különben szerettem ( Henning Mankell: A gyilkosnak nincs arca ) klasszisokkal sokkal jobb volt, mint ez a regény. Nem estem abba a hibába, hogy feltétlenül krimi-elemeket keressek egy amúgy nem feltétlenül krimiben, és egészen az utolsó ca. 50 oldalig hajlottam a 4-4,5 csillagra, de a befejezés… mindent tönkretett. spoiler
Amiért szintén nem tudom szeretni, azok az idétlen párbeszédek… Az ilyenek:
– Voltál?
– Hol?
– Hát Te tudod.
– Nem tudom.
– De igen, hisz már mondtam.
– Ja, ott?
– Aha.
– Nem tudom.
Jó, persze, ez nem így szó szerint van ebben a könyvben, de egészen ilyen érzés olvasni. Mintha valaki smirglizné az agyamat…

>!
tgorsy
Henning Mankell: Kennedy agya

A múlt héten fejeztem be, s most, hogy megláttam elkerekedett a szemem: mi?, hogy én ezt olvastam volna?
Jó, most már emlékszem. Kriminek gyenge. Lehet, hogy nem is krimi. Lélekelemzésnek meg felszínes. Sem a szállodákat, sem a repülőutakat nem engedhetné meg magának. De azért megengedi. Egy James Bondnak becsületére válna az az alkohol mennyiség amit megiszik. Viszont sosem résszeg.
Fogalmam sincs mi történt a fiával. É nem azért mert elfelejtettem.

>!
repavalleszurtnyul
Henning Mankell: Kennedy agya

Sajnos kifejezetten vontatott könyv, sok, nekem unalmas belső monológgal, szenvelgéssel. A főhős egy kisebb vagyunk elutazgat, közben folyamatosan vedel, és az sem rázza meg, vagy gondolkodtatja el, ami a volt férjével történt. Hab a tortán a befejezés, hiszen igazán nem tudunk meg semmit, de el sem gondolkodtat.

>!
bedith
Henning Mankell: Kennedy agya

Louise végigköveti fia „nyomait”, mely során rájön, hogy egyáltalán nem ismerte. Gyilkosságok követik útját, de mintha nem érezné, hogy Ő is veszélyben van. Kideríti, hogy mi állhatott Henrik halálának hátterében, de nem derül ki, hogy mi okozta a halálát.
Krimi ugyan, de hiányzik a bűntény tényleges megoldása. Csalódás volt számomra H. Mankellnek ez a könyve, a fülszöveg alapján izgalmasabbra számítottam.

>!
gebra
Henning Mankell: Kennedy agya

Sokkal jobb könyveket is olvastam Mankelltől.
Egy napon nem lehet említeni például az Ötödik asszonnyal.

>!
Galagonya33
Henning Mankell: Kennedy agya

Az összes Wallander-könyvét olvastam. Ez nem az.
Ez most feleannyira sem tetszett.
Sütött belőle a kilátástanlanság, a depresszió.
Nem lesz a kedvenc könyvem.
A női főszereplővel szerintem nem igazán tudott mit kezdeni.
Összeségben nem volt rossz, de annyira jó sem.


Népszerű idézetek

>!
csartak MP

Az összeomlás ősszel jött, és előzetes figyelmeztetés nélkül sújtott le rá.

(első mondat)

7 hozzászólás
>!
Bla IP

Afrika maga lenne a földi paradicsom, ha nem élne itt ez a sok átkozott afrikai.

200. oldal

>!
seta24

– Hadd magyarázzak el magának valamit. Nem létezhet világ küzdelem nélkül, és nem létezhet egy civilizáció sem anélkül, hogy meghatározná az emberek közötti érintkezés szabályait. De a szabályok a szegényeknek íródnak. Az erős meglátja, hogy mennyire tágíthatja a határokat, és létrehozza a saját szabályait. Maga azt szeretné, ha minden tett kiindulópontja az emberek könyörületessége és jó szándéka lenne. De ha nincs magánérdek, akkor nincs fejlődés sem. A gyógyszerszabadalmak garantálják azt a nyereséget, amely lehetővé teszi az új gyógyszerek kifejlesztését és a kutatás folytatását. Tegyük fel, hogy amit maga mond a falvaimról: igaz. Nem mondtam, hogy így van, de feltételezzük egy pillanatra. Elképzelhetetlen, hogy valami jó is származhat ebből a látszatra brutális tevékenységből? Gondoljon arra, hogy sürgősen szükség van egy AIDS elleni gyógyszerre. Dél-Afrika olyan gigantikus katasztrófa határán áll, amelynek mérete csak a pestiséhez hasonlítható. Mit gondol, mely államok hajlandók milliárdokat fordítani a vakcina kutatására? A pénzt fontosabb dolgokra, mint például az Irak elleni háborúra fordítják.

>!
Rushka

Ha van értelme az életnek, akkor az egy ember, gondolta, semmi más, mint egy ember.

36. oldal

1 hozzászólás
>!
Rushka

A halál komplikált folyamat. Nagy valószínűséggel a legösszetettebb és legnehezebben átlátható folyamat, amivel az életben szembesülhetünk. Jóval nagyobb tudással rendelkezünk az ember létrejöttéről, mint a haláláról

72-73. oldal

>!
Bla IP

Az idő olyan, mint egy lassan távolódó hajó. Louise a mólón maradt és az élet óraszerkezete egyre lassabban ketyegett. Ő itt maradt a nagy körforgáson kívül.

31. oldal

>!
Bla IP

Az AIDS eszköz arra, hogy kiirtsák a feketéket erről a kontinensről. Hogy egypár homoszexuális amerikai meg néhány átlagos szexuális életű ember is belekerül a szórásba, még belefér a történetbe.

200. oldal

>!
Bla IP

Egyik este megjelent a bárban, jóval éjfél előtt, megvárta, amíg végzek és hazavitt. Egy Christan Holloway nevű férfiról mesélt, aki olyan falvakat épített fel, ahol AIDS-es betegeket ápolnak. A helynek nem volt neve, mert Holloway alázatról prédikált. Még egy név is túl hivalkodó lett volna. A betegek nem fizettek semmit, az ápolók pedig önkéntesek voltak, sok európai, de amerikai, ázsiai is. Hitbéli megfontolásból dolgoztak és egyszerűen éltek. Nem vallási szektáról volt szó. Henrik azt mondta nincs szükség istenekre, mert ezeknek az embereknek a cselekedetei isteniek…azért jött el, hogy megossza az örömét velem. Most végre talált valamit, amit a másik oldalra tehetett

211. oldal

>!
Bla IP

– Henrik elmesélte, hogy harminc amerikai dollárért lehet bérelni olyan embereket, akik kérdezés nélkül bárkit készek megölni.
– Harminc dollár?
– Ma már talán negyven.

222. oldal

>!
altagi P

Az apám arra tanított, azért ölünk állatot hogy megegyük a húsát, elvegyük a bundáját, vagy azért, hogy megvédjük magunkat, a háziállatainkat vagy a termésünket. De soha nem ölünk azért, hogy fájdalmat okozzunk, mert akkor lesújtanak ránk az istenek. Elküldik hozzánk a láthatatlan büntetőállatokat, akik lerágják az összes húst a csontjainkról. Nem értettem, miért úgy kell kihasítanom a csimpánzok máját és veséjét, hogy még élnek. Rángatták a szíjat, amivel le voltak kötözve az asztalra, és úgy sikoltoztak, mint az emberek. Megtanultam, hogy jöjjön bár embertől vagy állattól, a szenvedés hangjai között nincs különbség.


Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: The Girl with the Dragon Tattoo
Liza Marklund: Studio 69
Åsa Larsson: Kristálytemplom
Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Stieg Larsson: A tetovált lány
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Ingovány
Stieg Larsson: Män som hatar kvinnor
Stieg Larsson: The Girl Who Played with Fire
Johan Theorin: A falon túl