Rembrandt 5 csillagozás

Hendrik Willem van Loon: Rembrandt Hendrik Willem van Loon: Rembrandt Hendrik Willem van Loon: Rembrandt Hendrik Willem van Loon: Rembrandt Hendrik Willem van Loon: Rembrandt

Rembrandtnak, a XVII. század festő-óriásának élete valóságos regény, akkor is, ha nem a szépirodalom eszközeivel rögzítik papírra. Henrik van Loon hálás témát választott, és jó írói munkát is végzett: nagy elhitető erő, érdekes figurák, jó jellemzések egész sora és az akkori Hollandia mindennapjainak sok színnel festett képe töltik meg élettel könyvében az életrajzi adatok közeit.
Az olvasót Rembrandt életének valóságos részesévé avatja, művészetével kapcsolatos vívódásai, családi, anyagi problémái szinte tapintható közelségbe kerülnek hozzánk.
És lépésről lépésre nyomon követhetjük, hogy a XVII. századi Hollandiája, polgárainak közönye, hozzánemértése, az idegen művészeteknek hódoló közizlés, a társadalmi előítéletek, mint szorítják egyre inkább az ínség felé az életében elfelejtett, de halhatatlan mestert.

Róla szól: Rembrandt

>!
488 oldal · ISBN: 9789634744825
>!
Gondolat, Budapest, 1991
346 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632824253 · Fordította: Szerb Antal
>!
Képzőművészeti Alap, Budapest, 1957
292 oldal · Fordította: Szerb Antal

2 további kiadás


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Hendrik Willem van Loon: Rembrandt

Én autentikus ábrázolásnak találtam azt az életrajzot és kvázi holland szociográfiát, amit van Loon, a jegyzetek szerzőjének kilencedikiziglen utódja őse jegyzetei alapján kiadott a világ egyik legnagyobb és leghíresebb festőjéről. A szomorú sorsú művész köztársasági polgártársainak közömbössége, meg nem értése és felesége rokonainak ártó szándéka következtében kedvezőtlen körülmények miatt és között, orvosa mindennemű törekvése ellenére 1669-ben, élete 63. évében sanyarú földi szenvedéseket követően elhalálozott. Méltatlan sorsa ellentétben áll az értékkel, amit embertársainak adott.
A könyv nemcsak Rembrandt életrajzát követi, közben gazdag áttekintést ad a kor Hollandiájáról is. Érdemes elolvasni!

1 hozzászólás
eeszter>!
Hendrik Willem van Loon: Rembrandt

Jó kis olvasmányos életrajzi regény, szeretem az ilyet!
UI: Középiskolában a töritanárom 4 éven keresztül pikkelt rám, mert egyszer észrevette, hogy olvasok az óráján. Éppen EZT a könyvet olvastam…


Népszerű idézetek

Bla IP>!

…a szertartás legyen egészen egyszerű, nem szabad öt forintnál többe kerülnie. Mire a sírásó hangosan felnevetett. Hiszen a szegényházbeliek is jobb temetést kapnak…

9. oldal

Bla IP>!

– Különös, nagyon különös – mondta Vondel. – Itt halt meg ebben a városban, és én nem is tudtam, hogy még él…

11. oldal

Bla IP>!

Orvos vagyok, megszoktam a halált. Egyáltalán nem értem azt az elragadtatást, amellyé a keresztények a katakombák ideje óta felfokozzák a halottasháztól való iszonyodást. Az ókori emberek sokkal értelmesebben fogták fel az örök álmot, amely osztályrészünk.

14. oldal

Bla IP>!

Utolsó tanfolyamom óta nem jártam e teremben és ezért meglepődtem, amikor az egyik falon hatalmas képet találtam, mely Dr. Nicolas Pieterszoont ábrázolta tanítványai körében. Pieterszoon azóta, hogy a művész lefestette, fényes pályát futott be, városunk főseriffje lett és kétszer vagy háromszor polgármesternek választották. A háza homlokzatába vésett óriási tulipán után felvette a Tulp nevet.

56. oldal

Bla IP>!

…imádkoztam Istenhez, fogadja irgalmasan ennek a szegény nyomorult halandónak a lelkét, aki a világot annyi szépséggel ajándékozta meg és annyi csúnyát kapott a világtól viszonzásul.

10. oldal

FORTUNATA>!

Mert nem azon múlik, hogy hol fest az ember, hanem csak azon, hogy hogyan fest. És sok fiatalember, aki tönkreteszi a családját, mert mindenáron külföldön akarja tanulmányozni a művészetet, jobban tenné, ha odahaza maradna és belépne a pékek céhébe, vagy szabó lennne, vagy halászatot űzne; az igazi tehetség utat tör magának, ha sohasem lép is ki az otthoni utcákból; és akiből hiányzik a természetes hajlandóság, abból nem csinál igazi művészt semmiféle olasz naplemente, semmiféle francia napfelkelte, semmiféle spanyol szent és semmiféle német ördög.

Bla IP>!

A derék férfiú bokáig érő kaftánt hordott, úgy hogy minduntalan megbotlott a saját ruhájában. Egészen özönvíz előtti jelenségnek látszott és kevés vízzel lehetett dolga, amióta az Ararát ismét kibukkant a habokból.

71. oldal

Bla IP>!

Egy még megmaradt hatalmas torony neve: Swyght-Utrecht, világosan mutatja milyen irányból fenyegette veszély ősatyáinkat. Most már a falak messze az Amstel tulsó partján húzódnak. De a torony-szörnyeteg állva maradt.

73. oldal

FORTUNATA>!

Gyakran elvesztettem önuralmam és időmet ostoba magyarázgatásokra vesztegettem, be akartam bizonyítani, hogy nem mondtam semmi rosszat a nagy olasz mesterekről, csak éppen nézetem szerint az olaszokat Olaszországban olasz tárgyak ihletik, minekünk hollandoknak azonban itthoni ismerős tárgyakból kell ihletet merítenünk.

FORTUNATA>!

Mifelénk a színekben való gyönyörködést a vétkes gerjedelmek jelének tartják. A mi embereink, a mi asszonyaink, a mi gyermekeink fekete ruhákban járnak, templomaink olyanok, mint a fehérre meszelt sír. Társaságban savanyú képpel ülünk az asztal körül, amíg be nem rúgunk, akkor pedig úgy viselkedünk, mint ahogy azt Jan Steen képein láthatni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Typex: Rembrandt
Edward Dolnick: A képhamisító
Ingrid Möller: Vermeer van Delft életregénye
Irving Stone: Michelangelo
Walter Isaacson: Leonardo da Vinci
David Weiss: A velencei
Stephen Marlowe: A kolosszus
Elisabeth Szél: Greco asszonya
Gladys Schmitt: Rembrandt I-II.
Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy!