A ​néma levente 91 csillagozás

Heltai Jenő: A néma levente Heltai Jenő: A néma levente Heltai Jenő: A néma levente Heltai Jenő: A néma levente Heltai Jenő: A néma levente

A néma levente alapötlete – egy reneszánsz anekdota – ifjúkora óta foglalkoztatta Heltai Jenő képzeletét. Egyszer hozzá is kezdett, hogy színjátékká formálja, de abbahagyta. A harmincas években vette elő újra, és megírta legsikeresebb, legtöbbször játszott és legtöbbet emlegetett színpadi játékát. Látványos, hatásos jelenetezése, bravúros verselése, könnyed játékossága, kedves humora, nem utolsósorban pedig rejtett iróniája mindig vonzotta a közönséget, és vonzza ma is.

Eredeti megjelenés éve: 1936

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Öt mesejáték

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
142 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Hincz Gyula
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1968
144 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Hincz Gyula
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1955
166 oldal · keménytáblás · Illusztrálta: Hincz Gyula

2 további kiadás


Enciklopédia 5


Kedvencelte 14

Most olvassa 1

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
Heltai Jenő: A néma levente

A néma leventéről – olvasás ide vagy oda – mindörökre Antal Imre és Pécsi Ildikó fantasztikus kettősének előadása fog eszembe jutni (https://www.youtube.com/watch…, aki nem emlékezne és röhögni akar) :-D Hát csoda, hogy nem akaródzott Heltai művében a szereplőket úgy elképzelni, ahogy kellett volna és hogy végig vigyorogva olvastam? :-D Na jó, Pamiékat kihagyva is tetszett a sztori, az olaszos környezet, a gőgösnek tűnő asszony és az epekedő, szerelméért akár mindent feláldozó lovag meséje a kedvenc Boccaccio-történetem hasonmása (A sólyom feláldozása). Persze Péter szerelme az erősebb (bár igazából ugye ez a szerelem is olyan, hogy nem is ismeri szíve hölgyét, mármint igazán, okés, erényes, gazdag és szép nő, de ennyi, mondjuk abban a korban ez több, mint elégséges volt :-D), Zilia pedig az elején érthető, hogy – főleg ha szerette elhunyt férjét – nem akar egyből mások karjába hullani, ugyanakkor a némaság feloldására voltaképpen a kitűzött jutalom miatt utazik no meg saját renoméja védelmében… aztán persze rájön, hogy mégis szerelmes (végső soron elég állhatatos volt a lovag és ha humorosan nézzük, bátran gondolhatja, hogy ha egy csókért cserébe így néma maradt, akkor ezt a lovagot könnyedén fogja később is irányítani :-D). A csavar a végén jó volt, bár valami másra számítottam. Összességében egy kellemes élmény volt :-D

>!
Athenaeum, Budapest
168 oldal · keménytáblás
Bogas >!
Heltai Jenő: A néma levente

„Az élet szép. Tenéked magyarázzam?
Egy életigenlő szám. Előadja: Setét Lajos, hivatásos hóhér.
spoiler

Frank_Waters I>!
Heltai Jenő: A néma levente

Ez a könyv olyan nekem, mint valami drog. Az olvasása közben (főleg a vége felé) valami boldog eufóriát érzek, belső harmóniát: vagy legalábbis észveszejtően jól érzem magam.

Mellesleg remekmű ez a darab. Heltai nagyszerűen kihasználja a rímekben rejlő lehetőséget, a szójátékokat kifejezhetetlen(nek tűnő) dolgok kifejezésére használja stb. stb.

Olyan ez a könyv, mint egy szép középkori mese, egy karnevál Mátyás király udvarában, valami soha meg nem valósulható álom… És újraálmodhatjuk ahányszor csak akarjuk!

nana1>!
Heltai Jenő: A néma levente

Oh, annyira jók a kihívások, hogy ilyen olvasmányokkal leszek gazdagabb! Tüneményes szöveg, ami rabul ejt. Zavaró egy picit a szövegkönyv forma, de csak bele kellett szokni. Aranyos történet egy kevély asszony és egy hősszerelmes katona között, a jóságos és igazságos Mátyás királlyal megfűszerezve. Csudijó olvasmány :)

DKamilla>!
Heltai Jenő: A néma levente

Kellemes csalódás volt számomra ez a könyv :)
Nagyon tartottam tőle, mivel színdarab, annak pedig véleményem szerint a színpadon a helye, ráadásul imádom a hosszú tájleírásokat, amiket itt mellőznöm kellett. Nagyon tetszett, hogy rímelt. Eszméletlen volt úgy olvasni, hogy napokon át csak rímelős dolgokat olvastam, és volt, amikor én is rímekben kezdtem el gondolkodni, vagy beszélni. Roppant mód élveztem, mivel eddig más ilyen hosszú-verses-rímelős-önszántamból-ilyesmit-olvasok könyvhöz nem volt szerencsém. Mindezek ellenére eléggé hiányoztak a leírások. Az illusztráció nagyon szép.

Bobe0402>!
Heltai Jenő: A néma levente

9 éves voltam, mikor nagyanyámnál nyaralva rátaláltam erre a könyvre. Elolvastam. Aztán még egyszer. Nem is tudom, hogy érthettem meg ilyen fiatalon, de imádtam! A története magával ragadott, egy mesét kaptam, gyerekként. És ahogy Heltai megfogalmazta, rímbe szedte az egészet, az valami csoda! (Az író azóta is kedvencem!) Arra emlékszem még, hogy a történet annyira megragadott, hogy utána papírbabákat készítettem a főszereplőkről és eljátszottam velük az egész történetet. Később, felnőtt fejjel újra olvasva ugyanúgy tetszett, és mikor a lányom elég nagy lett, neki is a kezébe adtam.

sünigombóc>!
Heltai Jenő: A néma levente

Kicsit kapkodtam az elején a fejem, hogy mi is történik ama szentnek tűnő asszonytársaságban, ahol igazából egyetlen nő igyekszik csak ájtatos maradni, a többiek meg szép csenden kerítőt játszanak. Aztán a helyükre kerültek a darabok. Pétert sikerült megkedvelni állhatatosságával, türelmével, és még akkor is az ő pártját fogtam volna, amikor Zilia már szembesült vele, hogy milyen megfontolatlan volt. Azért persze akadt benne fordulat is, boldog végkifejlettel, végtére is ez nem egy tragédia, de addig is, volt helye még a leckének is. Mátyás is megjelenik, történelmi híréhez méltán igazságosként, mellette Beatrix ül, s akadnak szórakoztató, kevésbé komoly figurák is, mint Beppo vagy Zili barátnői. Jó kis olvasmány volt. Megnézném színpadon is.

Renkou P>!
Heltai Jenő: A néma levente

Magam is meglepődtem, de ez nagyon tetszett. Általában nem szeretem a drámákat, mert nehezemre esik elképzelni, de ezzel teljesen más volt a helyzet.

dzsobacsi>!
Heltai Jenő: A néma levente

Az egyik kedvenc színdarabom, de most olvastam először. Jól megmutatja, hogy a büszkeség, a túlzott elvárások milyen gátakat tudnak emelni két, egymást egyébként szerető ember közé. Tetszik a nyelvezete, az ötletes rímek, a poénok és az, hogy a végén minden jóra fordul.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Vad gyávaságod? Az a gyáva,
Ki, amit érez, elrejti magába,
És ami benne gyönge, emberi,
A másiknak föltárni nem meri.

Harmadik felvonás, hatodik kép

2 hozzászólás
Izolda P>!

PÉTER
szédülten, rekedten.
Most mit kivánsz?

ZILIA
keményen, kegyetlenül.
A csók után, most, hogy utadra mégy,
Kivánom, három évig néma légy!

Péter, egy pillantás, megrendül.

Amelyre forró ajkam rátapadt,
Szó el ne hagyja addig ajkadat,
Amíg a három év lepergett.
Légy néma! Hallod?

1. felvonás 2. kép

Frank_Waters I>!

SETÉT LAJOS

Hidd el, az emberek buták.
Szidnak, lenéznek, mert bakó vagyok,
És a világért sem hinnék, hogy az,
Mi másnak szép: az asszony, a tavasz,
A nap, a csillag nékem is ragyog.
Ha nem muszáj, légynek se ártok.
Köztünk marad… a vérontást utálom.
A pallosom karomnak idegen.
A csöndet szeretem, meg a virágot,
Galambok közt, virágos szigeten
Békés családi kör az álmom.
Derű és nyugalom, parányi házban…
Az élet szép. Tenéked magyarázzam?
Szeressük egymást! Isten arra rendelt.
De annyi baj, gond nyomja ma az embert,
Nyögünk adót, aszályt és háborút,
A legtöbbnek falat kenyér se jut.
Kevés a méz, és sok a medve.
Ki él ma abból, amiből szeretne!
Így értsd meg azt, hogy én szelíd, költői lélek,
Bakónak álltam, s a halálbul élek.

Harmadik felvonás

2 hozzászólás
czegezoltanszabolcs>!

Te vagy számomra az egyetlen.
Te vagy a legszebb. Rútak rútja volnál,
És gonoszabb a kénköves pokolnál,
Tudnálak átkozott hamisnak,
Téged szeretnélek még akkor is csak.

I. felvonás, 2. kép

Frank_Waters I>!

MÁTYÁS
Ki vagy? Mi vagy?

ZILIA
Csak asszony.

MÁTYÁS
Semmi más?

Nevet

A levegőben szertefoszló
Üres szavak közt végre egy okos szó!
Asszony! Csak asszony! Semmi más!

Nézi

ZILIA
kis kacérsággal
Elég ez
Annak, ki tudja, mit akar.

Második felvonás

Kapcsolódó szócikkek: nők
Frank_Waters I>!

Te sem felejtesz? Semmit? Soha? Semmit?
Sem azt, mi fáj, sem azt, mi enyhit?
Neked a távol mindig csak közel?

Második felvonás, ötödik kép

Frank_Waters I>!

Olcsó dicsőség az erény,
Ha sehonnan sem fenyeget veszély.
Könnyű neked! Mondd, mit csináljak én?
Az urad meghalt. De az enyim él.

Első felvonás, első kép

Izolda P>!

BEPPO
legyint.
Ahány az asszony, tudjuk, annyiféle.
De köztük a legbölcsebb is hiú.
Így vajmi könnyű boldogulni véle.
Hallgatni bókot: ezt egyik sem únja.
Dícsérd, tömjénezd! Hízelegj!
Száz szónak is a vége egy:
A hozsanna, a hallelúja
Kábulatában mind, mind lépremegy.
Mert mind csak arra büszke, mije nincs.
Szépnek magasztald azt, ki csúnya,
Mondd a gonosznak: angyal, drága kincs,
Dicsérd okosnak a butát,
Frissnek, ügyesnek a sutát,
A kikapósnak magasztald erényét,
Fülét süketnek, vaknak szemefényét,
A förtelemnek mondd, hogy gyönyörűség,
A csapodárnak azt, hogy csupa hűség,
A jó kövéret mondd soványnak,
Világ rimáját szűzleánynak,
Dicsérd kicsinynek a nagyot,
És óriásnak, aki törpe,
Állhatosnak azt, ki elhagyott,
Sudár pálmának azt, ki görbe!
A jámbor aztán nézzen a tükörbe,
És káromkodjon egy nagyot…
De akkor én már hol vagyok!

1. felvonás 1. kép

AeS P>!

    Csakugyan nem értem.
Ha úgy szeretted, asszonyom, miért nem
Súgtad fülébe forró titkodat,
Mi tiltja azt, hogy szíved annak add.
Akit szeretsz? Mitől félsz? Nem mered?

133. oldal, III. felvonás 6. kép (Szépirodalmi, 1968)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

William Shakespeare: William Shakespeare összes drámái I-VI.
William Shakespeare: III. Richárd
Herczeg Ferenc: Bizánc
Örkény István: Glória / Macskajáték
Örkény István: Tóték / Macskajáték
Örkény István: Macskajáték
Szabó Magda: Az a szép, fényes nap
Herczeg Ferenc: Árva László király / Éva boszorkány
Móricz Zsigmond: Sári bíró
William Shakespeare: Öt dráma