Az ​öt világvallás 99 csillagozás

Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást – bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám – ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az „örök világtörvény vallásai” és az „isteni kinyilatkoztatás vallásai”: a kereszténység és az iszlám között.

Eredeti megjelenés éve: 1972

Tartalomjegyzék

>!
Akkord, 2012
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520674 · Fordította: Pálvölgyi Endre
>!
Akkord, Budapest, 2005
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639429732 · Fordította: Pálvölgyi Endre
>!
Akkord, Budapest, 2000
444 oldal · keménytáblás · ISBN: 9636450595 · Fordította: Pálvölgyi Endre

8 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 9

Most olvassa 20

Várólistára tette 89

Kívánságlistára tette 42

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Az „Öt világvallás” még főiskolás koromból maradt, ahol kötelező olvasmány volt. Persze akkor ki nem állhattam, aztán valahogy azóta többször is kézbe kerül. A mű egyetemes. Szerzője, az egyik legjelentősebb valláskutató az öt legismertebb vallást (bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám) mutatja be átfogóan. Amellett, hogy a könyvből megismerhető a fent említett vallások története, fejlődése, Glasenapp bemutatja a különböző vallások kölcsönhatásait, egymáshoz való viszonyulásait is. Érdekes, olvasmányos, könnyen érthető. Szuper háttéranyag általános vallástudományi ismeretekhez, de alkalmas speciális információszerzésre is. Nyitott elméknek megismeréshez, kíváncsiaknak válaszszerzéshez, hívőknek és hitetleneknek egyaránt remek kultúrtörténeti, vallásismereti szakkönyv.

NewL P>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Én, mint laikus nem tudom megítélni a könyv helyességét, vagy nem helyességét. Ez egy nagy összefoglaló mű, az alcímben is említett 5 világvallás eredetéről, egymásra hatásáról, elterjedéséről. Mivel nem vagyok vallás kutató, bár érdekes könyvnek találtam, és sok újat is megtudtam belőle, azért a téma terjedelme miatt néhol unalmas, és száraz volt nekem a könyv.

FSzK P>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Nem először olvtatam ezt a könyvet – kétszer-háromszor le is vizsgáztam belőle annak idején.
Ez egy szakkönyv, ezért laikusok számára kevésbé élvezhető, de szakkönyvnek remek: tömören, de részletesen ismerteti az alcímben felsorolt vallásokat.
A hinduizmus még mindig a kedvencem, de most azért vettem újra elő, hogy felfrissítsem a kínai univerzizmusról való tudásomat. off

5 hozzászólás
Nienna001 P>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Egyszerre volt olvasmányos és kissé nehezen követhető ez a könyv. Sok mindent megtudtam belőle, de sajnos keveset sikerült megjegyeznem. Arra mindenképpen jó, hogy kissé bepillantást nyerhettem a különböző vallásokba, így közelebb kerültek hozzám.

Eltiron>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

El nem tudok képzelni ennél jobb könyvet vallástörténetről.

G0211>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Német precizitással megírt, kifejezetten tudásalapozónak használható könyv. Engem javarészt a keleti vallások érdekeltek belőle (főleg a buddhizmus és a taoizmus) Az alapokat megadta herr Glasenapp, innen lehet továbbépítkezni.

AkosAkos>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Nem nehéz olvasmány, tökéletes összefoglaló mű (de nem több).

ancsee P>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Jól szerkesztett, összeszedett, hasznos könyv, ami sokat segített az egyetemi vizsgáimra felkészülni.

Spaceman_Spiff IP>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Mindenképpen hasznos és érdekes könyv, amiben az érdeklődő megtalálhatja számításait. Persze ne számítson senki mély vallási fejtegetésekre, a könyvnek ez nem célja. Csupán rövid summázata az általa öt nagy világvallásnak nevezett szellemi irányzatnak – mely így is közel ötszáz oldal.
Egy fontos dolgot azonban érdemes megjegyezni: a kötet az utóbbi évtizedek vallási folyamataival nem foglalkozik – megírásának ideje miatt nem is tud –, így aki esetleg az euroiszlámról vagy a keleti vallások nyugati hajtásaival – esetleg a keresztény kultúra válaszával – kíván foglalkozni, annak ez a könyv nem sokat segíthet.

kissakos I>!
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Kötelező olvasmánnyá tenném mindenkinek, népnevelő célzattal, csak hogy alapvető vallási különbségekkel mindenki tisztába legyen…


Népszerű idézetek

Jaumijau>!

… a vallásra is érvényes az, amit Goethe a nyelvről mondott: „Aki csak egyet ismer, nem ismer egyet sem.”

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Kapcsolódó szócikkek: Johann Wolfgang Goethe
Jaumijau>!

Aki a természet vagy a szellemi élet valamely jelenségének lényegével és fontosságával tisztában akar lenni, nem szabad beérnie azzal, hogy az illető jelenség megnyilvánulási formáinak egyikét megismeri, hanem arra kell törekednie, hogy a különböző országokban és korokban kialakult formáinak sokféleségét áttekintse.

(első mondat)

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

1 hozzászólás
Rocketdog>!

Az a tény, hogy az evangélisták Jézus fiú- és lánytestvéreit is megnevezik (Máté 13, Márk 3, 31 és 6, 3) szintén azt bizonyítja, hogy eredetileg mit sem tudtak arról, hogy az Úr anyja egész életében szűz maradt.

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

AkosAkos>!

Ha ennek az elképzelésnek végső konzekvenciáit levonjuk, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a világon létező rossz is az isten alkotása. A legtöbb teológus természetesen visszaretten attól, hogy az istent jón és rosszon egyaránt felülemelkedett, szuverén zsarnoknak ábrázolja. Ezért a keresztény dogmatikusokhoz hasonlóan jóságos lénynek képzelik el, a gonoszságot pedig az egyének rovására írják, akik elvakultságukban letérnek az erény útjáról, és igy az ebből fakadó következményekért egyedül ők a felelősek. Ily módon az isten mindenhatóságának, mindentudásának és jóságosságának feltételezése, másrészt az élőlények választási szabadsága megoldhatatlan nehézségekhez vezet, amelyeket a vallásos érzület úgy igyekszik áthidalni, hogy tudatosítja magában saját alkalmatlanságát a végső igazságok megismerésére.

67. oldal

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

1 hozzászólás
Rocketdog>!

Az igazságtalanul elítélt, tanítását halálával megpecsételő próféta megrendítő tragédiája már önmagában is alkal­mas volt arra, hogy eszméinek odaadó híveket szerezzen, Krisztus azonban mindenekelőtt azzal vált történeti hatalommá, hogy tanít­ványai határozottan kijelentették róla: feltámadt sírjából, külön­böző alkalmakkor megjelent különböző személyeknek, majd végül szemük láttára eltávozott az égbe.
A beszámolók erről a keresztény vallás egész későbbi fejlődését meghatározó eseményről az evangélistáknál erősen eltérők; a leg­régebbi leírás Pál első korinthoszi levelében található […]
Az, hogy a damaszkuszi élmény, amikor Pál fény formájában látta Krisztust, és égi hangot vélt hallani, vízió volt, az Apostolok Cselekedeteinek (9, 3-9; 22, 6-1i; 26, 12-18) a részletekben egy­mástól eltérő leírásaiból bizonyosan állítható, a feltámadott többi megjelenése esetében is látomásokról lehetett szó, amelyeknek a kül­világban abszolút realitást tulajdonítottak. A régi keresztények ezt a szubjektív látomást természetesen objektív jelenségnek tekintették, amelynek valóságos voltában nem kételkedtek.

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Inimma>!

Ma nyolc etikailag fejlett vallást ismerünk:

– a bráhmanizmust vagy hinduizmust,
– a dzsainizmust (jainizmust),
– a buddhizmust,
– a kínai univerzizmust,
– a párszizmust,
– a zsidó vallást,
– a kereszténységet és
– az iszlámot.

Közülük a hinduizmus, a buddhizmus, az univerzizmus, a kereszténység és az iszlám hívők százmillióit mondhatja magáénak, ők együttesen a vallásos emberiség kilenctized részét teszik ki.

8. oldal

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Kapcsolódó szócikkek: vallás
2 hozzászólás
Rocketdog>!

Megkérdeztem egyszer egy kínait, hogy mi nyűgözte le a legjob­ban utazása során. Erre azt válaszolta, hogy Európában főként a fáradtság, bánat és gond kifejezését látta minden arcon, s hogy mi járatosak vagyunk valamennyi művészetben, kivéve a legegyszerűb­bet: hogyan kell boldognak lenni.

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Rocketdog>!

Az antik világra megy vissza a keresztény aszkézis is. A zsidóság­tól eredetileg távol álltak az aszketikus tendenciák éppen úgy, mint az iszlámtól. A görögöknél viszont régóta megvolt a pesszimizmusra, a világtól való elfordulásra, a nőkkel való nemi érintkezés lebecsülé­sére való hajlam (ezzel szemben nagyra becsülték a homoszexuali­tást, így Platón is). Merőben téves azt hinni, hogy a görögség kizáró­lag életvidám és világias beállítottságú volt. Az orphikusoktól kezdve Püthagoraszon, Empedoklészen, Platónon át egész a sztoikusokig és újplatonikusokig nagyon is megtalálhatók az olyan erős áramla­tok, amelyek a földi életet fogságban töltött átmeneti állapotnak tartották, és örök, túlvilági lét után áhítoztak. Ezek az eszmék behatoltak a fiatal kereszténységbe, és ott megteremtették az aszké­zist, amely az ősi gyülekezetben még idegen volt. A szerzetesség keletkezésében, úgy látszik, szerepet játszott az egyiptomi Szerapisz-­kultusz; a tonzúra eredetileg egyiptomi szokás. Mivel a szerzetesség alapítói, Antonius (Antal) és Pachomius (Pakhomiosz) egyiptomiak voltak, ez a feltevés valószínűnek látszik.

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Lunemorte P>!

[…] abból a bölcs felismerésből indulva ki, hogy minden hitbeli dolog az egyén személyes ügye, és mindenki maga viseli a felelősséget metafizikai meggyőződéséért.

28. oldal

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

imrekati>!

Az államvallás istenei elsősorban kozmikus hatalmak, amelyeknek a mindenségben különféle funkciókat kell ellátniuk, mások bizonyos földi dolgok oltalmazói, pl. az utaké, a házé, a családi tűzhelyé, a kapuké, ismét mások istenként tisztelt emberek.

A KÍNAI UNIVERZIZMUS 156.oldal

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám


Hasonló könyvek címkék alapján

Czakó Jenő – Czeglédy Sándor: A vallás története
Monika Tworuschka – Udo Tworuschka: A vallások világa
Benkes Mihály (szerk.): Civilizációk és vallások
Richard Holloway: A vallás rövid története
Bernard Lewis: Iszlám – Nép és vallás
Henri Boulad: Az iszlám
Karen Armstrong: Jeruzsálem
Nagy Mézes Rita (szerk.): A hit palotái
Karen Armstrong: Isten története
Biacsi Mónika – Ivanics Mária (szerk.): A török népek vallásai