Bali, ​az élő istenek szigete 2 csillagozás

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Helmut ​Uhlig, Ázsia-kutató, 1945 óta különböző folyóiratok és újságok munkatársa, 1956 óta pedig a berlin-tempelhofi művészeti főiskola igazgatója. Utazásai során az egész világot bejárta. Hat könyve közül ez az első, amely magyar nyelven is megjelenik. A szerző az elmúlt húsz évben tízszer látogatta meg az Indonéziához tartozó, Jávától keletre fekvő mintegy 5000 négyzetkilométer kiterjedésű 2 és fél milliós szigetet. Helyi barátainak meghívására élte az ottani hétköznapi életet, és részt vett a szépségre és jóságra különösen fogékony és igen szorgalmas, szívélyes lakosság különféle ünnepein. A szerző a balinéz embert társadalmi környezetében mutatja be. Olvashatunk a falusi hétköznapokról, az adatnak nevezett ősi szokásjogról, a családi életről, a gyermekek felnőtté válásának folyamatáról, a vallás és a köznapi élet egymásba fonódásáról, valamint a romantikát nélkülöző természetes szexuális szemléletről.
Balin a hinduizmus sivaita és a buddhizmus mahájána változata vert… (tovább)

Helmut ​Uhlig, Ázsia-kutató, 1945 óta különböző folyóiratok és újságok munkatársa, 1956 óta pedig a berlin-tempelhofi művészeti főiskola igazgatója. Utazásai során az egész világot bejárta. Hat könyve közül ez az első, amely magyar nyelven is megjelenik. A szerző az elmúlt húsz évben tízszer látogatta meg az Indonéziához tartozó, Jávától keletre fekvő mintegy 5000 négyzetkilométer kiterjedésű 2 és fél milliós szigetet. Helyi barátainak meghívására élte az ottani hétköznapi életet, és részt vett a szépségre és jóságra különösen fogékony és igen szorgalmas, szívélyes lakosság különféle ünnepein. A szerző a balinéz embert társadalmi környezetében mutatja be. Olvashatunk a falusi hétköznapokról, az adatnak nevezett ősi szokásjogról, a családi életről, a gyermekek felnőtté válásának folyamatáról, a vallás és a köznapi élet egymásba fonódásáról, valamint a romantikát nélkülöző természetes szexuális szemléletről.
Balin a hinduizmus sivaita és a buddhizmus mahájána változata vert gyökeret, s idővel a két vallás közt bizonyos mértékű szinkretizmus is végbement, amelyet a nép helyi gondolatokkal gazdagított. E vallási képzetek középpontjában az egyetemes rendező elvet megtestesítő Legfelsőbb Lény tisztelete, a Jó és a Rossz örök küzdelme, valamint az ősök tisztelete áll.
A szerző személyes tapasztalatai alapján számol be az 1979 márciusában megrendezett Eka Dasza Rudáról, az évszázadonként egyszer megtartott, állatáldozatokkal, hatalmas felvonulásokkal, rituális zenével és tánccal egybekötött ceremóniasorozatról. Helmut Uhlig könyvéből most a magyar olvasók is megismerhetik a „Trópusok ékköve”, Világ hajnala" költői mellékneveket is viselő sziget távoli népét.