Nyugállományban 3 csillagozás

Számvetés
Helmut Schmidt: Nyugállományban

Helmut Schmidt 1974 és 1982 között volt a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, sokak szerint talán a legkiválóbb e poszton. Politikai elemzőként máig tevékeny. Huszonöt évvel azután, hogy leköszönt hivataláról, mérleget von pályájáról – és a tőle megszokott világos stílusban fejtegeti korunk kulcskérdéseit, kontinensünk jövőbeni kilátásait.
Milyen a követendő példakép? Lehet-e tanulni a történelemből? Hogyan sajátítható el a politikai bölcsesség? A szerző minduntalan visszatér a németek önismeretének súlyos kérdéseihez. De emellett személyes tapasztalataiba, nézeteibe, élményeibe is beavat. Gondolatokban, emlékekben, beható elemzésekben és finom anekdotákban bővelkedő, életteli könyvben nyújtja egy gazdag politikusi életmű összegzését.

>!
Európa, Budapest, 2011
380 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630792240 · Fordította: Csősz Róbert
>!
Európa, Budapest, 2010
384 oldal · ISBN: 9789630792240 · Fordította: Csősz Róbert

Enciklopédia 13

Helyszínek népszerűség szerint

Németország


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Tirpák P>!

Általánosságban óvnék mindenkit attól, hogy engedjen a kísértésnek, és a problémákat az Alaptörvény állandó alkotmányos kiigazításával próbálja orvosolni. Az Egyesült Államok alkotmányát az 1787 óta eltelt több mint két évszázad alatt éppen ugyanannyiszor egészítették ki, mint az 1949 óta létező, vagyis fél évszázados német alkotmányt. Mi eddig könnyelműen mindig készek voltunk alkotmányt módosítani; még meg kell tanulnunk, hogy a nyitott társadalom kifejlődését ne akadályozzuk és korlátozzuk újabb és újabb állami szabályokkal, rendelkezésekkel és intézkedésekkel.

132. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alkotmány
Tirpák P>!

A sebek, amelyeket Németország a szomszédainak okozott, még nem hegedtek be teljesen, és bármikor újból felszakadhatnak. Ránk, németekre továbbra is komoly veszélyek leselkednek – kívülről és belülről egyaránt.

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Németország
Tirpák P>!

A kompromisszumos döntések elve a parlamentáris demokrácia egyik leglényegesebb eleme. Aki alapvetően képtelen vagy nem hajlandó kompromisszumot kötni, annak a demokráciában semmi keresnivalója

350. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia
Tirpák P>!

A németek a 20. században kétszer törtek nagyhatalmi vezető szerepre, és mindkét alkalommal csúfos bukás lett a vége. Mivel a történelemből a politikai elit és a német nemzet egyaránt levonta a tanulságokat, így voltaképpen egyik szomszédunknak sem kell egy harmadik próbálkozástól tartania.

8. oldal

Tirpák P>!

Hatvan éve hirdetem, hogy Németországnak még szoros-
abbra kellene fűznie kapcsolatait az európai népek közös-
ségével. És nem Európa idealizálása vezet ebben, hanem
a meggyőződés, hogy ez nemzetünk stratégiai érdeke.
Ha higgadtan és alaposan átgondoljuk, mik a stratégiai
érdekeink most, a 21. században, sem láthatjuk másképpen.
Ezért nagyon bízom benne, hogy az európai integráció
fokozatos elmélyítése, váItozatIan német közreműködés
mellett, a jövőben is folytatódik majd.
Az európai nemzetekre napjainkban számtalan – rész-
ben Európán túli – veszéIy leselkedik. Vezető politikusaik
ezért arra törekszenek, hogy a nemzeteik közötti kapcso-
latokat még szorosabbra fűzzék. Az európaiak nemzeti
hagyományai – különböző nyelveik, eltérő nemzeti törté-
nelmük és politikai rendszereik – azonban akadályozzák
e szándék megvalósítását. Így az Európai Unió megte-
remtése továbbra is lassú és fáradságos folyamat. Súlyos
visszaélésekkel is számolni kell. Akár kudarcba is fulladhat.
Mi, a földrész közepén élő németek minden más nem-
zetnél jobban függünk az Unió sikerétől, A türelmetlenség
és a túlbuzgóság azonban ezt nagyban veszélyeztetheti.
Ha a németek, akár kimondatlanul is, vezérszerepre tör-
nek, szintén megakaszthatja a folyamatot.

9. oldal

Tirpák P>!

[…] három részvénytársaságnál szerzett tapasztalataimat némi általánosítással úgy foglalhatnám össze, hogy ha egy vállalat vezetésének nem sikerül egyezségre jutnia a dolgozók által választott üzemi tanáccsal, akkor abban áItalában inkább a vállalat vezetése a hibás. Amikor egy cég léte és
a munkahelyek tömegei forognak kockán, akkor a dolgozók által választott üzemi tanácsok tagjai általában különb gazdasági érzékrőI tesznek tanúbizonyságot, mint azok a hatalmukat és tekintélyüket féltő főállású szakszervezeti vezetők, akik a felügyelőtanácsokban ülnek.

33. oldal

Tirpák P>!

A vallásszabadságot biztosítani kell, ugyanakkor a vallások képviselőire az a különös kötelezettség hárul, hogy kerüljék a más vallásúakhoz kapcsolódó előítéletes megnyilvánulásokat és diszkriminatív cselekedeteket. A gyűlölet, a fanatizmus vagy a vallásháború eszméjét se nem terjeszthetik, se nem legitimálhatják, sokkal inkább kötelességük, hogy az emberek közötti tolerancia és kölcsönös tisztelet mellett szót emeljenek.

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tolerancia
Tirpák P>!

A fiatalabb nemzedék egy része úgy gondolja, hogy elsősorban az a fontos, hogy jogaik legyenek. A kötelességeikat csak annyira akarja teljesíteni, amennyire az állam a hatalmával és a törvények erejével kényszeríti őket. A jogaink azonban hosszú távon nincsenek biztosítva, ha kötelességtudat nem kapcsolódik hozzájuk. Nincs olyan szabad polgárokból álló társadalom, amely a polgárok erényei nélkül tartósan fenmaradhatna. A nemzetnek nem csak alapjogokra van szüksége, hanem ugyanúgy erényekre is. Ezek együtt alkotják azokat az alapértékeket, emelyeken demokratikus társadalmunk nyugszik.

367. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kötelesség · társadalom
Tirpák P>!

Már nagyon hosszú idő óta mértékadó számomra a régi római elv: salus publica suprema lex.* Időközben számot vetettem azzal, hogy a közjó mint legfelsőbb parancs maximájára némely politikus – és menedzser – szemlátomást rácáfol; számukra a személyes érvényesülés, a hatalom vagy a magányvagyon növelése egyértelműen elsőbbséget élvez. Persze bizonyos ésszerűségi és erkölcsi indokok alapján olykor roppantul eltérhetnek a vélemények arra nézvést, hogy egy-egy konkrét esetben mi szolgáltatja a köz javát. Ugyanakkor – erre is megtanított az élet – a honi demokratikus rend és külhoni béke megőrzéséhez egyaránt nagyfokú kompromisszumkészségre és türelemre van szükség.

6. oldal

1 hozzászólás
Tirpák P>!

A politikusok és az újságírók viszonya egymásnak feszülő egymásrautaltság: egyik sem létezhet a másik nélkül. Ugyanakkor nem viseltetnek különösebb jóindulattal egymás iránt, és lappangó gyanakvással figyelik egymást. Holott legalább két problémájuk közös. Egyrészt olyan témákról és tényállásokról kell már ma beszélniük, amelyeket csak holnap vagy holnapután fognak majd igazán megérteni. Másrészt pedig végük, ha nem sikerül magukkal ragadni a közönségüket. Ezért aztán az újságírók és politikusok egyaránt nagy kísértésnek vannak kitéve – legyen szó a választási szavazatok, az eladási példányszámok vagy a nézettség növeléséről. A politikusok és az újságírók egyaránt a politikus osztályhoz tartoznak, de mindkét csoportban éppúgy találhatunk valódi államférfiakat, mint gazembereket

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: politikus · újságíró

Hasonló könyvek címkék alapján

Helmut Kohl: A fal leomlásától az újraegyesülésig
Edmund Stoiber: Mert a világ változik
Helmut Kohl: Németország egységét akartam
Carola Stern: Willy Brandt
Brunhilde Pomsel – Thore D. Hansen: Goebbels titkárnője voltam
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere
Ayaan Hirsi Ali: A hitetlen
Barack Obama: Egy ígéret földje
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban