Hornstein feltárja a tőzsde és a pszichológia összefüggéseit és világossá teszi, hogy ezzel a tudással az ember hogyan állja meg a helyét a tőzsdén. Megmutatja, miért fosztanak meg sok befektetőt az érzelmei a nyereségtől, hogyan függ az általános árfolyam alakulás a tőzsdézők pszichéjétől, hogyan használják ki a bankok vágyainkat, mért tévednek olyan könnyen az alapkezelő menedzserek és az elemzők, és megismerteti velünk a tőzsdézés öt legfontosabb törvényét. Ezzel a tudással, még krízisidőkben is jó tőzsdei eredmények érhetőek el. Ezen kívül a szerző számos tippet ad a tőzsde hétköznapjaira és bemutatja a befektetőknek az alapvető tőzsdei stratégiákat.
Így működik: Tőzsdepszichológia befektetőknek 4 csillagozás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 3
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Ezt a könyvet teljességgel felesleges elolvasni azoknak, akik robot módjára érzelmeik mellőzésével minden esetben képesek meghozni az optimális döntéseket, legyen szó akár a tőzsdéről, akár bármilyen más helyzetről.
Most pedig ne menjünk bele abba, hogy milyen eltérő robot-koncepciókkal találkozhatunk az egyes könyvekben, ez már a sci-fi kategóriába tartozna, és a tőzsde szerencsére eddig még nem szállt el azért annyira a valóságtól (habár az utóbbi idők történéseit tekintve erről egyre kevésbé vagyok meggyőződve. Igaz-e GME?)
Témánkra visszatérve, amennyiben nem vagyunk robotok, és érdekelnek a befektetések, vagy a tőzsde, akkor viszont igencsak érdemes elolvasni vagy ezt a könyvet, vagy valami hasonlót, van azért választék szerencsére. Meg kell említeni azért azt is, hogy nagyon más úgy olvasni a saját pszichénk vagyonunk gyarapodására gyakorolt káros hatásairól, hogy nem rendelkezünk részvényekkel (vagy más értékpapírral), illetve úgy, hogy igen. Ráadásként fokozhatja még érzelmi állapotunkat a tőzsde pillanatnyi állása, illetve adott esetben egy-két szerencsétlenül (vagy akár nagyon szerencsésen) megnyitott pozíció is.
A könyvnek épp ez a fő tanulsága: minél fegyelmezettebben, és hideg fejjel kell meghozni a döntéseinket, különösen akkor, ha tudjuk magunkról, hogy nem mi vagyunk a legnagyobb spílerek, és nem lételemünk a kockáztatás. Az üzenet tehát egyszerű: meg kell ismerni önmagunkat, hogy milyenek vagyunk, tudni, mik a céljaink, és ennek tükrében cselekedni. Ehhez persze némi tanulás szükségeltetik, és akkor még ehhez jön az a rengeteg dolog, amit meg kell tanulni a gazdaságról, pénzügyekről, tőzsdéről is. Persze azt a könyv se állítja, hogy olyan egyszerű lenne a dolog.
Ne menjünk el azonban szó nélkül az egyes hiányosságok mellett sem: a fordítás nem sikerült kitűnően, néhol kifejezetten nehézkes a szöveg, és nem is túl magyaros minden esetben. Ehhez jön még az is, hogy ez egy 20 éves könyv, tehát jó pár példa, amit megemlít már nincs a köztudatban, illetve persze emiatt jó pár ma releváns dolog nem is szerepelhet benne. Emellett azért is idegenkedtem még a könyvtől bizonyos részeknél, hogy a német szerző elsősorban a német papírokkal foglalkozik (érthető módon), németes kifejezésekkel és szófordulatokkal mutatja be a helyzetet, (itt persze utalhatunk ismét a fordítás gyengeségeire), míg manapság sokkal könnyebb angol nyelvű forrásokból tájékozódni, és így helyenként azért fura volt a könyv.
A könyv több helyen hivatkozik a freudi személyiségelméletre, mondván, hogy ezzel remekül magyarázható a befektetők magatartása. Ez igaz is lehet, viszont nem kell pszichológusnak lennünk ahhoz, hogy tudjuk: messze nem ez az egyetlen személyiségelmélet ami létezik. Persze ez is csak alátámasztja azt az alapigazságot, amit a könyv maga is kihangsúlyoz: érdemes több forrásból is tájékozódni.
Népszerű idézetek




A megbánás nem az a fogalom, ami normál esetben, a közgazdasági könyvekben található. Ennek ellenére ez a befektetőknél ez egy nagyon gyakran fellépő érzelem. A részvényesek megbánják, hogy egy adott részvényt túl korán eladtak, és miközben tisztában voltak vele, hogy ez nem jó döntés, a csúcsárfolyamon mégsem eladtak, hanem hozzávásároltak. És, és, és.
173. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa 83% ·
Összehasonlítás - Sendhil Mullainathan – Eldar Shafir: A szűkösség pszichológiája ·
Összehasonlítás - Mérő László: A pénz evolúciója 78% ·
Összehasonlítás - Mark Fisher: Koldusból királyfi ·
Összehasonlítás - Susan Fowler: Motiváció magasabb szinten ·
Összehasonlítás - Mike Rother: Toyota-kata ·
Összehasonlítás - Menyhay Imre: Homo oeconomicus és a befejezetlen teremtés ·
Összehasonlítás - Fodor László: Gazdaságpszichológia ·
Összehasonlítás - Terri Morrison: Meghajlás vagy kézfogás? ·
Összehasonlítás - John F. Demartini: Pokoli profit, mennyei megnyugvás ·
Összehasonlítás