Bicikliző ​majom 24 csillagozás

Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom

„Heller Ágnes önéletrajza lenne, de Kőbányai János írta, mint egy életrajzi regényt. Ám akármilyen nehéz is valamely műfajba osztályozni Kőbányai új könyvét, lényege, hogy korunk egyik legmélyebb gondolkodójának, Heller Ágnesnek személyén keresztül, rendkívül izgalmas bevezetést ad kezünkbe az apokaliptikusnak ígérkező huszonegyedik század problematikájába. Az intellektuális pályákra igyekvő ifjúság számára szinte kötelező olvasmánynak ajánlanám ezt a szó minden értelmében súlyos könyvet.” Fejtő Ferenc

Eredeti megjelenés éve: 1998

Tartalomjegyzék

>!
Múlt és Jövő, Budapest, 2004
482 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639512001
>!
Múlt és Jövő, Budapest, 1999
398 oldal · ISBN: 9639171190
>!
Múlt és Jövő, Budapest, 1998
398 oldal · keménytáblás · ISBN: 96391710805

Enciklopédia 36


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom

Magyarország talán (de mindenképpen egyik) legjelentősebb gondolkodójának életpályájáról olvasni már önmagában esemény, és ha ehhez még hozzávesszük, hogy Kőbányai János kérdezői és szerkesztői talentumának hála helyenként úgy érezzük, hogy ezt az életpályát szemtől szembe, pezsgőzés közben interpretálja nekünk Heller – hát az meg egyenesen ünnep. Heller Ágnes pályája tulajdonképpen a tudatosan vállalt párialét dokumentuma – zsidóként, nőként, rendszerkritikusként folyton a margóra szorítva, zaklatva és helyenként fenyegetve kellett felépítenie önmagát, filozófiáját, etikáját – és megcsinálta. Mégpedig úgy csinálta meg, hogy a nagyon nagyok közé emelkedett vele. Érezni, hogy tisztában van ennek a diadalnak a súlyával, hogy sosem lett parvenü, hanem büszke pária – mondhatni, tudatában van a saját jelentőségének, és ez kiköszön a sorok közül. Ugyanakkor ezért egy rossz szót sem mondanék rá – ez egyszerűen csak következetesség. Egy önéletrajz alanya ugyanis nem lehet túlzottan szerény (még ha szerénykedik is), mert ha konzekvensen az lenne, ugyan hogyan lehetne önéletrajz alanya? Marad hát neki a tárgyilagosság – és a tárgyilagosság egy ilyen formátumú személynél néha a szerénytelenség álorcáját ölti magára. Legfeljebb az okozott bennem némi diszharmóniát, hogy Heller láthatóan hajlamos típusokban gondolkozni (talán ez a rendszeralkotó elmék sajátossága, nem tudom), erdélyi szász típust, asszimilált pesti zsidó típust lát ott, ahol én csak X-et és Y-t, és bizony nem veszem szívesen, hogy a saját kategóriáját mintha rám erőltetné*.

Az csak természetes, hogy ajánlható mindenkinek, aki csak kicsit is érdeklődik a filozófia iránt – már csak azért is, mert egymás hegyén-hátán tolonganak benne a XX. század meghatározó filozófusai mint vendégszereplők. Habermas, Kolakowski**, Foucault, Marcuse satöbbi, no és persze a barát, Vajda Mihály, vagy a mester, Lukács György (aki tulajdonképpen a kötet rejtőzködő főszereplője). De rajtuk kívül is számosan megjelennek Aczél Györgytől Soros Györgyig így belegondolva kicsit sok a Gyuri ebben a könyvben, sőt, még Trump is megemlítésre kerül (cseppet sem hízelgő kontextusban). Amiből következik, hogy a filozófiával lanyha barátságot ápolók is haszonnal forgathatják majd ezt a könyvet, mert a második világháborútól kezdve egészen a ’90-es évekig végigkalauzol minket a történelmen, mégpedig egy markáns világértelmezési készséggel rendelkező idegenvezető segítségével. Tulajdonképpen ez a kötet legnagyobb értéke: Heller megkísérli megérteni saját kapcsolatát a történelemmel, hogy miképp került a marxizmus vagy épp a cionizmus vonzáskörébe, hogyan hatott rá ’44, ’56, ’68 (megannyi ikonikus évszám), az emigráció vagy az emigrációból való visszatérés… Gazdag életút, remek tálalásban.

* Amikor például Kis János (és mások) kapcsán kinyilatkoztatja, hogy az elveszett apafigurát keresték tanítómestereikben, tehát tanítvány-mester viszonyuk jó adag apakomplexuson alapszik, és ennek következménye a féltékenység, amit a mester barátai (például Heller) iránt éreztek, az meglehet, igaz, ugyanakkor az is eszembe jut, hogy ha engem próbálna meg Heller ilyen merev kategóriák közé szorítani, bizony zokon venném.
** Kolakowskival még egy kis románc is bejátszik – szerelem a filozófus-konferencián! Micsoda romantikus regény lehetne ebből!

4 hozzászólás
gályanapló P>!
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom

Arra jöttem rá olvasva a könyvet, hogy Heller 18. századi ember volt. Dilettáns korszakok (2. vh, holokauszt, Rákosiék, Kádár kor, emigráció stb.) nagy tanúja, aki egy kalandregény szereplőjeként meséli el (mondja el KJnak) történésekben gazdag életét. Egy igazi magyar életet. Ahogy a (jobb szó híján) történelem esetleg minden pillanatban el akarja taposni, de sikerül valahogy átevickélni mindenen.

asusuy>!
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom

Második alkalommal töltöttem napokat ezzel a könyvvel, ezekkel a gondolatokkal, ennek a nagyszerű filozófusnőnek a világával, és másodjára is imádtam és ámultam. Bár volna több Heller Ágneshez hasonló formátumú gondolkodó elme a közéletben. Kőbányai Jánosnak nagy érdeme, hogy létrehozta ezt a kötetet.

marcellveno2>!
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom

Szinte azt is hallom, hogyan mondhatta , amit mondott. Szeretem ezt a könyvet.


Népszerű idézetek

Kuszma P>!

Gyuri bácsit [Lukács György] a Kerepesi temetőben, a párt halottai mellé temették. Ferinek [Fehér Ferenc] azt mondta, hogy levelet ír Kádárnak: ne temessék a párt temetőjébe, nem akar ezek között feküdni. Feri ideges lett. „Nézze, Lukács elvtárs, legföljebb nem fognak beszélgetni.”

289. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fehér Ferenc · Kerepesi temető
Kuszma P>!

Kohn és Grün beszélget: „Te mit kívánsz a Rákosinak?” "Én azt kívánom, hogy olajban főzzék meg, fejezzék le, űzzék ki, börtönben haljon meg. És te mit kívánsz?" „Azt kívánom, hogy egy nap ott üljek a hatos villamoson, mellettem egy kopasz öreg ember, újsággal a hóna alatt. Valaki azt mondja nekem: »Te, ez a Rákosi«. Én meg azt válaszolom: »Na és, ki nem szarja le?«”

440-441. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rákosi Mátyás
Kuszma P>!

„Tudják, egyetlen osztályharc folyik a világon, s ez az okosok és a buták között folyik.”
Lukács György

108. oldal

19 hozzászólás
Kuszma P>!

„Maguk csak ne beszéljenek demokráciáról, majd mi döntjük el, mikor demokratizálunk.”
Aczél György

330. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aczél György (szül. Appel Henrik)
1 hozzászólás
Kuszma P>!

Egy barátnőm, Molnár Edit apja hívő kommunista volt, az utolsó, a kilencvenes választásoknál is az MSZMP mellett kampányolt. Meghalt a bácsi, és Molnár Edit azon igyekezett, hogy kommunista temetést rendezzen neki. Elmesélte, milyen nehéz volt kórust találnia, hogy a munkásindulót és az Internacionálét elénekeljék, háromszor annyiba került, mint az egyházi temetés. „Edit, miért csináltad?” "Tudod, hátha odaföntről látja és örül neki."

460. oldal

1 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Egy regényben szerepel ez a mondat: „Ne menj férjhez olyan emberhez, aki többet olvas, mint gondolkodik.” El is határoztam nyomban, hogy nem megyek férjhez ilyen emberhez.

33. oldal

5 hozzászólás
vargarockzsolt>!

Nagyon megvetem azokat az osztrákokat, akik hiszik, hogy Adolf Hitler német volt, Beethoven pedig osztrák. Tudniillik épp fordítva igaz. Érdekes jelenség, hogy a nagy diktátorok mindig a perifériákról jönnek. Napóleon nem francia, hanem korzikai, Sztálin nem orosz, hanem grúz, így Hitler sem német, hanem osztrák, ahogy Karadžić sem boszniai születésű.

310. oldal

2 hozzászólás
Epilógus>!

Az ember úgy is megváltoztathatja álláspontját, hogy nem rúg bele korábbi meggyőződésébe.

362. oldal

Kapcsolódó szócikkek: meggyőződés
5 hozzászólás
Kuszma P>!

A magyar antiszemiták körében gyökeret vert az a teljesen hamis koncepció, hogy a zsidóság és a liberalizmus azonos. Hasamat fogom a nevetéstől. A zsidó tradíciókban a liberalizmus nagyon kis szerepet játszott. Hol voltak a zsidók erőteljesen reprezentálva? Vagy a baloldalon – a szociáldemokratáknál és még többen a kommunistáknál –, vagy a konzervatív oldalon. A jelentős zsidó politikusok, gondolkodók nagy része konzervatív és magyar nacionalista volt. A zsidó liberális ritka, mint a fehér holló. Magyarországon a magyarok voltak a liberálisok. Az egész XIX. századi liberalizmus tősgyökeres magyar liberalizmus Széchenyitől mind a két Eötvösig: Józsefig és Károlyig. A liberalizmust a zsidósággal azonosítani, ebben elmebetegséget, számomra igazán hízelgő elmebetegséget látok, mert nagyon szeretném, ha a zsidó tradíciónak köze lenne a liberalizmushoz – de szomorú szívvel megállapítom, hogy nincsen.

444. oldal

Kapcsolódó szócikkek: liberalizmus · zsidók
1 hozzászólás
Kuszma P>!

Ha az emberek rossz ösztönökre hallgatnak, meg tudnak ölni ezer embert, de milliókat nem lehet gonosz ösztönből megölni. Milliókat csak akkor ölnek meg, ha a perveltált ész azt sugalmazza, hogy amit tesznek, nem rossz, hanem jó.

57. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ösztön
12 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2
Diane Ducret: Hírhedt diktátorok asszonyai
Tom Bower: Bernie Ecclestone titkos élete
Peter J. King: Száz nagy filozófus
Borbély Sándor: Így élt Ady Endre
Farkas Zsuzsanna: Rippl-Rónai József
Plesznivy Edit: Vaszary János
Sármány-Parsons Ilona: Ferenczy Károly
Szabó Ede: Krúdy Gyula
Kádár Judit: Engedelmes lázadók