A ​kávé illata 75 csillagozás

Helena Marten: A kávé illata

Frankfurt, 1729. Férje halála után Johanna Gabriel, egy zsidó zenész segítségével a város legjobb kávézójává teszi a megörökölt üzletet. Ám egy ármány miatt menekülnie kell a városból, így Velencén keresztül eljut Konstantinápolyba, ahol a szultán kávémestere lesz.

Eredeti cím: Die Kaffeemeisterin

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regényes történelem General Press

>!
General Press, Budapest, 2014
528 oldal · ISBN: 9789636435813 · Fordította: Oleszál Örs
>!
General Press, Budapest, 2012
528 oldal · ISBN: 9789636434267 · Fordította: Oleszál Örs

Enciklopédia 13


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 40


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Helena Marten: A kávé illata

Összességében tetszett, egy olvasást bőven megért. NEM a kávéról szól elsődlegesen, az igaz. Johanna a kor nagyszerű asszonya, parasztlányból komoly üzletasszonnyá válik a cselekményes és fordulatos történet során. Mindeközben ármány és szerelem is színezi az eseményeket. Hangulatos képeket fest az akkori viszonyokról, Frankfurt életéről, a város és az akkori történelem mozgalmas jelenéről. A helyi „férfierő”, gonosz butaság elképesztő voltáról, vallási elkülönülésről.
Az itáliai és török részek kimondottan színesek, a tengeri utazások kalózokkal érdekesek, hangulatos történet.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2015/02/a-kave-illata.html
.

3 hozzászólás
Porcsinrózsa>!
Helena Marten: A kávé illata

Helena Martentől már olvastam egy regényt, amelyről azt gondoltam, erősen közepes írás. Nem is értettem magam, miért vettem meg ezek után még egy könyvét. Csapdába csalt a csodaszép, esztétikus borító. Kihívás okán vettem a kezembe, s már előre tartottam a vaskosabb terjedelemtől, az első csalódás után egy újabb melléfogástól.
Lassabban is haladtam vele a megszokottnál, egy darabig. Aztán egyre jobban tetszett. Mert minden részletének, bármiről írt, megvolt a magával ragadó hangulata. Mert a szereplői valamennyien életszerű, eleven figurák. Igaz, gyakran átcsap a történet a mesék világába a kalózokkal, a gazdag jutalommal. De bőven megvan az ellensúly is, hiszen olvashatunk arról , hogy egy egyedülálló nő mennyire kiszolgáltatott helyzetbe sodródhatott a férj tekintélye, szavának súlya híján.
Van a történetben minden, ami színessé, élvezhetővé teszi : ármány és szerelem, kalandos messzi utazások , tilos kapcsolatok, intrikus, ellenszenves figurák.
Olvasható egy kis „kávétörténelem”, folyamatosan őrlik, és szolgálják fel az akkor még különleges ínyencségnek számító nedűt. Egy kis fantáziával az orrunkban érezhetjük a friss pörkölés mennyei illatát. S még ahhoz is kedvünk támadhat, hogy olvasás közben elrágcsáljunk néhány szem „fekete babot”.
Valóban nem az a fajta klasszikus történelmi regény, amire számítanánk ,inkább hajlik a kalandregények felé, annyi mindent igyekszik beleszuszakolni a szerző. Talán épp a színes, pergő cselekménye miatt vonzódtam hozzá annyira.

Bur3sz>!
Helena Marten: A kávé illata

Kedves történet kávéról, szerelemről, őszinte barátságról és a kitartásról.

anesz P>!
Helena Marten: A kávé illata

Alapvetően tetszett, bár kicsit más volt, mint a többi Regényes történelem. Az állandó talpra állni tudás, az, hogy az élményeit hogy dolgozza fel Johanna, példamutató. Nagyon tetszett, hogy a Kávémalomból keleties meseszalont varázsoltak. A megoldás pedig nagyon találékony.

encus625 P>!
Helena Marten: A kávé illata

Meseszerű, kalandos, talán túlságosan is az. Főhősnőnk rengeteg kalandba keveredik, aztán azok amilyen gyorsan jönnek, úgy meg is oldódnak, majd jön egy újabb bonyodalom és egy újabb gyors megoldás és így tovább 500 oldalon keresztül. Ugyanakkor érdekes a 18. századi Európa (Frankfurt, Velence, Konstantinápoly) élete és működése is, sok érdekes információt is olvashatunk, sokat kávéznak a könyvben, de nekem ezekből a meseszerű elemekből már nagyon elegem volt a végére (a kalózoknál sokalltam be igazán).
Szóval kizárólag borító alapján nem kell könyvet választani!

>!
General Press, Budapest, 2012
528 oldal · ISBN: 9789636434267 · Fordította: Oleszál Örs
2 hozzászólás
Szeitz_Éva>!
Helena Marten: A kávé illata

Nekem nagyon tetszett, szeretem az ilyen stílusú könyveket. Tetszett az is, hogy többször ugrottunk az időben, aztán az átugrott történéseket pár mondatban leírta, így nem volt olyan érzésem, hogy túl van írva. Érdekes volt olvasni a 18. század életéről, szokásairól a rendkívüli nehézségekről, hogy boldogulni tudjanak, ez manapság szinte elképzelhetetlen. Volt egy kevés szó a kávézás történetéről, kicsit több a kávézásról, sokkal több a kávézóról. Pont jó arányban szerintem. Csipetnyi kalóztámadás, rablótámadás, stb. Sok kaland és ármánykodás és intrika.
A romantikus szál is elég volt, még mielőtt túl nyálassá vált volna, be is fejeződött a történet, a többit az olvasó képzeletére bízva.
Viszont a fülszöveg egy összecsapott vacak.
„Férje halála után Johanna Gabriel, egy zsidó zenész segítségével a város legjobb kávézójává teszi a megörökölt üzletet. ”
Hát nem erről van szó! spoiler
„így Velencén keresztül eljut Konstantinápolyba, ahol a szultán kávémestere lesz.”
Ez így úgy hangzik, mintha ezzel vége is lenne. spoiler
Nos ez persze nem az írónő hibája. A könyv kedvenc lett, olvasok még az írónőtől. Amúgy egy kis érzés tört fel az olvasás közben, hogy hasonlít a Csokoládé trilógiára (Joanne Harris).

borga>!
Helena Marten: A kávé illata

Bizonyos részei határozottan érdekesek, az elején nagy lendületet vett, jól festett hangulatot, csak a végefelé besziruposodott itt-ott, és mintha abban már nem lenne annyira otthon, hogy annak is jó zamata legyen.
Viszont az Itáliába, Törökországba való kalandozás jót tett a történetnek, meg a kávékészítésben való megmerítkezés is.
Egy olvasást mindenesetre megért.

readingsogood P>!
Helena Marten: A kávé illata

Kihívás miatt olvastam el, de nem bántam meg. Élvezetes olvasmány volt, de azt hiszem többször nem fogom elolvasni. Egyszeri, kávé melletti olvasmánynak tökéletes. Az tetszett, hogy több országon keresztül mutatja be a kort, és a kávé történelméről is megtudtam pár érdekes dolgot. A szereplőkkel nem volt bajom, de nem tudnék kedvencet kiemelni közülök, se olyat, akit nem szeretnék.
Alapjáraton nem vártam sokat a könyvtől, de azt pontosan megkaptam.

Maria_Santa>!
Helena Marten: A kávé illata

Johanna nagyon lenyügözött. A 18. század igazi üzetasszonya. Amikor a férje meghal alig tud írni, olvasni. Nagyon kitartó és bátor, gyorsan beletanul bármibe. A kudarcok, a rosszakarók nem tudják eltéríteni a kitűzött céljától.
Ami még tetszett , hogy beleláthattunk a korabeli Frankfurt és Isztambul életébe. S nem utolsó sorban a kávézás téthódításáról is szól ez a könyv. Már akkor is tudták, hogy kávét árulni jó üzlet.

WerWolf>!
Helena Marten: A kávé illata

Lendületes, izgalmas regény. Szinte egyik kalandból a másikba csöppen az olvasó. Főhősnőnk nem engedi lankadni a figyelmünket.
Kicsit azért csalódtam a könyvben (ezért nem lett 5 csillagos), ugyanis Köszönetnyilvánítás után azt gondoltam, hogy egy kicsit több szó esik a kávéról, a kávézás történetéről, a hozzá kapcsolódó szokásokról és életvitelről. De a hangulata kárpótolt.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

robinson P>!

– A szerelmi bánat ellen legjobb szer az, ha az ember a régi szerelmet újjal űzi el.

193. oldal

1 hozzászólás
olvasóbarát>!

A kávé az arab kahva szóból származik, és Johanna tudomása szerint eredetileg bort jelentett, a tiltott italt tehát egyszerűen egy másikkal helyettesítették, és ugyanazt a nevet adták neki. Adam a kávé és a kávéházak történetét újra meg újra addig ismételgette, amíg Johanna hozzá hasonlóan betéve nem tudta. Ez fontos, magyarázta Adam minden alkalommal az előadása végeztével, egy kávéház-tulajdonosnak ismernie kell céhe tradícióit, máskülönben hiányzik a feltétele annak, hogy üzletét a szükséges áhítattal tudja vezetni. Az első kávéház Mekkában nyitotta meg a kapuit1500 körül, idézte fel Johanna a férfi fejtegetéseit. Nem sokkal ezután Medina, Kairó, Bagdad és Damaszkusz is követte a példát. A zarándokok és a kereskedők végül elvitték a kávét Isztambulba, és onnan aztán végre eljutott Európába. Az első európai kávéivók a velencei kereskedők és Marseille kikötői kocsmáinak matrózai voltak.Az első kávéház Európa nyugati felén 1647-ben Velencében, a Szent Márk téren jött létre. Hat évvel később nyílt meg Londonban a Virginia kávéház.1665-ben IV. Mehmed szultán diplomáciai megbízatással Bécsbe küldte követét, Kara Mehmed pasát, és a császárváros a kávészenvedély rabja lett: itt 1685 óta létezett kávéház.

90. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1647 · 1665 · 1685 · Bagdad · Damaszkusz · Kairó · kávé · London · Medina · Mekka · Velence
3 hozzászólás
robinson P>!

Az asszony beledugta az orrát a kőedénybe, és mélyen beszívta a levegőt. A még zöld kávészemeknek olyan illatuk volt, mint egy virágzó őszibarackfákkal teli kertnek.

71. oldal

Kapcsolódó szócikkek: őszibarackfa
1 hozzászólás
robinson P>!

Az őrleményt kis nyeles lábasba öntötte. Ehhez vizet, több kanál cukrot és egy-egy csipetnyi gyömbért és kardamamot adott. Egy ideig hagyta, hogy a főzet a faszenes edény fölött, lassú tűzön rotyogjon, és pompás illata szétterüljön a balkonon, majd a kávét csőrös aranykannába öntötte ki.

253. oldal

2 hozzászólás
robinson P>!

Gabriel nagyot kortyolt a bögréjéből. Kéjes sóhaj tört elő belőle, amikor leöntötte a torkán a forró kávét.

317. oldal

robinson P>!

Eljutott az utolsó korty kávéhoz. Összes ízlelőbimbójával érzékelte, hogyan dolgozik az aroma a szájában.

87. oldal

robinson P>!

Jockel Laurel pontosan úgy nézett ki, ahogy a rendes polgárok egy bűnözőt elképzelnek.

50. oldal

pjutko>!

Akinek pénze van, mindig eléri a célját, gondolta elégtétellel vegyes lemondással. Az élet már csak ilyen.

pjutko>!

Közvetlenül mellette úgy ömlött az eső, mintha számtalan üvegszálból való függöny lett volna.

pjutko>!

Ha az ember elég sarat dobál valakire, akkor egyszer csak megtapad valamennyi, Gottfried nyilván így gondolkodik.


Hasonló könyvek címkék alapján

Diana Gabaldon: Őszi dobszó 1-2.
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Anita Diamant: A vörös sátor
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Marina Fiorato: Kit
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 2.
Juliet Grey: A fényűzés napjai
Dušan Šimko: Esterházy lakája
Drago Jančar: Katarina, a páva és a jezsuita