A ​Gülen-mozgalom 1 csillagozás

Egy a mérsékelt iszlámban gyökerező civil mozgalom szociológiai elemzése
Helen Rose Ebaugh: A Gülen-mozgalom

Él az Egyesült Államokban egy példás életű, Béke-díjjal kitüntetett török vallástanító, akit hazájának államelnöke minden baj okozójának akar feltüntetni. Fethullah Gülen a neve. Tanításának hívei szerte a világon iskolákat, kórházakat, jótékonysági intézményeket alapítanak, a békés iszlám jegyében. Elmélete terjed a mérsékelt iszlám hívei körében, akik nem hódítani, hanem egymás hitének tiszteletében, békésen egymás mellett élni szeretnének a más hitű és kultúrájú embertársaik közösségében. A könyvet egy tudós szociológus professzor írta egzakt vizsgálatok alapján. A könyv előítéleteket és legendákat oszlat el. Megismerteti az Olvasót – a Gülen tanítása nyomán – egy civil szervezetként működő mozgalom híveinek sokoldalú tevékenységével. – Prof. Dr. Szigeti Jenő

>!
L'Harmattan, Budapest, 2018
188 oldal · ISBN: 9789634143567

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Helen Rose Ebaugh: A Gülen-mozgalom

Helen Rose Ebaugh: A Gülen-mozgalom Egy a mérsékelt iszlámban gyökerező civil mozgalom szociológiai elemzése

„Egy terrorista nem lehet muszlim, és egy igazi muszlim pedig nem lehet terrorista.”
Fethullah Gülen

Gülenről azt kell tudni, hogy ő a törökök Soros Györgye: egy felettébb jogérzékeny prédikátor és vallástanító, aki az iszlám hit és modernitás összeegyeztethetőségét, a korszerű oktatás szükségességét, illetve az erőszakmentességet hirdeti, amit szintúgy a Koránból vezet le. Ebből következik, hogy két oldalról is kap hideget-meleget – a szekuláris* állam hívei azért támadják, mert mozgalmát szektának tekintik, ami egy teokratikus állam létrehozására törekszik, a vallási fanatikusok meg azért, mert a vallás- és kultúraközi párbeszéd híveként szóba áll a pápával éppúgy, mint az ortodoxokkal, örményekkel éppúgy, mint USA-val, és hát ugye ezért ő a rossz fiú. Erdogan meg egyenesen őt tekinti a Sátánnak, aki amerikai emigrációjából megpróbálja destabilizálni ezt a kedves, szimpatikus diktatórikus rezsimet** – holott csak olyasvalamit csinál, ami független a kormányzat működésétől, ezért annak nincsen befolyása rá. Bizony, nehéz kenyér a vallástanítóké, ha nem akarnak megölni senkit, én mondom…

Ez a kötet az ő mozgalmával foglalkozik – egy államhatárokon átívelő, iszlámalapú civil szervezettel, ami iskolák százai mellett kórházakat és médiumokat is működtet, és egy nagyon komoly segélyezést is koordinál. A könyv tulajdonképpen két kérdéskört vizsgál – az egyik, hogy hogyan épül bele a karitatív gondolat az iszlám-török hagyományba, és a Korán mely passzusaihoz kapcsolódik. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az iszlámba oly erősen beleépült az adományozás fogalma, hogy két kulcsfogalom is kapcsolódik hozzá. Az egyik a zekat, ami a szegények támogatását jelenti, egyfajta gazdasági segítségnyújtás, és az iszlám sarokköve, a másik pedig a szadaka, ami egy tudatosabb, spirituálisan motivált adományozás, és a lelki üdvösség eléréséhez segíti gyakorlóját.) Ez a rész nagyon érdekes és informatív, sokat tanultam belőle – különösen @Eule hozzászólásával kiegészítve. A másik (hangsúlyosabb) elem pedig a Gülen-mozgalom szociológiai elemzése, felépítésének, finanszírozásának és a tagok motivációinak vizsgálata – ez is nagyon hasznos olvasmány azoknak, akik szeretnének betekintést nyerni egy monumentális, prosperáló civil szervezet életébe. Más kérdés, hogy ez már nem mindig tudta lekötni a figyelmemet. Ugyanakkor fájón hiányzik a könyv végéről egy utószó, ami leírná, hogy a szöveg születése (2010) óta mi minden történt Törökországban – például hogyan állt neki Erdogan a sikertelen puccsot ürügyül felhasználni a mozgalom felszámolására. Azt hiszem, enélkül nem teljes a kötet***. Ám még így, nem teljesen is egy igen hasznos kis könyvecske ez, ami fontos adalékokat szolgáltat kelet és nyugat párbeszédéhez azoknak, akik szeretnének minden egyéb lehetőséget kimeríteni, mielőtt pánikba esnek.

* Helyesebb volna tán a „laicista” kifejezést használni. A szekularizmus ugyanis alapvetően az USA-ban meghonosodott rendszert jelenti, ahol az állam és az egyházak különválnak ugyan, de az állam gondoskodik az egyházak függetlenségéről. A török modernizáció során azonban a francia gyökerű laicizmus honosodott meg, ahol az állam nem pusztán különválik az egyháztól, hanem igyekszik kontrollálni is azt.
** Ugye, milyen ismerős? Milyen érdekes amúgy, hogy előszeretettel választanak ezek a rezsimek főgonosznak olyasvalakit, aki nem ott él – bizonyára azért, mert ha közeli főgonoszt választanának, akkor valamelyik fellelkesült hívük még agyon találná ütni őt, és akkor kereshetnének újat.
*** A témában segít eligazodni a mozgalom magyar nyelvű oldala: http://www.fethullahgulen.hu/ Amiből mellesleg látszik, hogy a mozgalom a magyarországi török diaszpórában is aktív.

12 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bartal Anna Mária: Nonprofit elméletek, modellek, trendek
Steven D'Souza – Diana Renner: A nemtudás
Rákóczi Margit: A posta
Sólyom László: Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban
Tájékoztatás a Feministák Egyesületének czéljairól és munkatervéről
Kerecsendi-Mester Szilvia: Humántőke menedzsment I.
Jan Zieleniewski: Szervezés és vezetés
Bőgel György – Salamonné Huszty Anna: Vállalatvezetés felsőfokon
Ernyes Mihály: A magyar rendőrség története I.
Berey Katalin: Szociálpolitikai kísérlet Magyarországon a 40-es évek elején