A ​négy nővér 19 csillagozás

A Romanov nagyhercegnők elveszett életei
Helen Rappaport: A négy nővér

1918. ​július 17.
Négy fiatal nő lesétál annak a jekatyerinburgi háznak a pincéjébe, amely egy ideje már az otthonuk és börtönük. Közülük a legidősebbik huszonhárom, a legfiatalabb mindössze tizenhét éves. Szüleikkel és öccsükkel együtt valamennyiüket brutális módon meggyilkolják. Bűnük csak annyi, hogy minden oroszok cárjának és cárnőjének a lányai.

Helen Rappaport, a jeles életrajzíró az eddigi leghitelesebb beszámolót tárja elénk e könyvében Olga, Tatyjana, Marija és Anasztaszija nagyhercegnőkről. A lányok saját leveleiből és naplóiból merített, eleven képet fest életükről a Romanov-dinasztia végnapjaiban. Úgyszólván ez az első alkalom, hogy végigkövethetjük életútjukat a roppant kiváltságos, mégis erősen zárt világban, a jórészt egyszerűen eltöltött gyermekévektől kezdve a fiatal nővé érlelődésig, miközben megismerkedünk első romantikus szerelmeikkel, reményeikkel és álmaikkal, legvégül a forradalom és rettenetes következményei okozta traumával.
Ez a… (tovább)

Eredeti mű: Helen Rappaport: The Romanov Sisters

>!
Európa, Budapest, 2017
600 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634058168 · Fordította: Kovács Lajos

Kedvencelte 2

Most olvassa 9

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 104

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
ScarlettBlair P
Helen Rappaport: A négy nővér

Helen Rappaport: A négy nővér A Romanov nagyhercegnők elveszett életei

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de mindig is különös érdeklődéssel fordultam az orosz történelem ezen szakasza felé. A Romanov-nővérek életéről pedig mindig szívesen olvastam el mindent, amit csak tudtam. Így nem is volt kérdés, hogy ezt a könyvet is be szeretném szerezni, és el szeretném olvasni.
Az írónőnek eszméletlen munkája van ebben a könyvben. Nagyon tetszett, ahogy olvasmányosan, és érdekfeszítően fűzte össze a visszaemlékezéseket, a levél, és naplóbejegyzéseket. Bár a könyv címe azt sugallja, hogy a négy nővér életét ismerhetjük meg közelebbről, elég nagy szerepet kapnak benne szüleik is. A megismerkedésök, és házassugok korai évei.
Egy remekül felépített könyv ez, ami után az olvasó késztetést érez, hogy ássa bele magát még jobban, keressen képeket, eredeti naplóbejegyzéseket, de semmi esetre se „hagyja ennyiben” a dolgot.
Biztos, hogy az írónő másik könyvét is el fogom olvasni!

>!
langimari
Helen Rappaport: A négy nővér

Helen Rappaport: A négy nővér A Romanov nagyhercegnők elveszett életei

Nem tudok öt csillagot adni, mert bár a szerző összegyűjtötte az életrajzi adatokat és dokumentumokat, igazából semmit nem ad azokhoz, vagy amit mégis az nekem nagyon ellentmondásos. Szinte egyfolytában bírálja a cári családot a visszavonultságukért, a megközelíthetetlenségükért, ugyanakkor szintén egyfolytában arról ír, hogy nyilvánosan szerepelnek mindenféle alkalmakon, megjelennek jótékonysági vásárokon, katonai parádékon, a cár színházba viszi a lányait, unokatestvérekkel, rokonokkal és más gyerekekkel készült képeik vannak számolatlan mennyiségben. Jótékonykodnak, beteget ápolnak egyfolytában. Nos, akkor elszigetelődtek vagy sem? Amit egyébként örömmel tapasztaltam, hogy már digitálisan is hozzáférhetőek az orosz állami archívumban az eredeti dokumentumok (ezek részleteit használja a szerző is), valamint iszonyú mennyiségű fotóanyagot is találhatunk az orosz internetes oldalakon. Bevallom én a könyv olvasása közben és majd azután is napokig lógtam ezeken, élmény volt a cár naplóját az eredeti kézírással olvasni, legalább képek segítségével felkeresni a helyszíneket és persze a kivégzőosztag névsora is több, mint elgondolkodtató. A könyv maga kiindulópontnak nagyon jó mindazoknak, akik részletesebben is meg szeretnének ismerkedni egy uralkodói család gyermekeinek irigylésre egyáltalán nem méltó, fájdalmasan rövid életútjával, és ezeknek az életutaknak méltatlan, gonosz, bestiálisan kegyetlen lezárásával. S bár a könyv erről már nem beszél, ha nem baj, itt mondom el, hogy mára a Romanov családot újratemették, és előbb az orosz emigráns, majd a honi orosz ortodox egyház is mindnyájukat szentté avatta. A kivégzés helyén templomot építettek, és ahol egykori gyilkosaik elföldelték őket, ma egy kettős kereszt, kicsit távolabb pedig egy márványtábla áll Amos próféta sokatmondó szavaival (Amos 2,1)

1 hozzászólás
>!
SzVera
Helen Rappaport: A négy nővér

Helen Rappaport: A négy nővér A Romanov nagyhercegnők elveszett életei

Jó pár könyvet olvastam már a Romanovokról, de ezek inkább a halálukat megelőző napokat, illetve az azt követőket dolgozták fel.
Ez a könyv azonban bemutatja a családot, a szülők „egymásra találását”, a gyerekek születését, az életüket, mindenapjaikat. Számomra hiánypótló mű. Nem mondom, hogy könnyű nyári olvasmány, de megérte elolvasni.
Helen Rappaport előtt megemelem a kalapom, nem kis háttérmunka előzte meg a könyv megszületését. Rengeteg levél, feljegyzés, naplórészlet, fotó (lehetett volna több is) egészítette ki az elbeszélést, mellyel még közelebb érezhette magát az ember a cári család életéhez. Érzékelhetők voltak a hibák, a tévedések, mint minden embernél, mely előrevetette a végkifejletet.
Köszönöm az élmény! És egyúttal kíváncsi vagyok az írónő másik könyvére is (A Romanovok utolsó napjai), remélem hasonló ehhez a kötethez.

>!
postmodjane
Helen Rappaport: A négy nővér

Helen Rappaport: A négy nővér A Romanov nagyhercegnők elveszett életei

A cím meglehetősen félrevezető. A könyv ugyanis nem csupán a négy nővér életét mutatja be, hanem az egész cári család mindennapjait; sőt az édesanya és az édesapa megismerkedése sem marad ki. Olyannyira nem, hogy Alix (a későbbé cárné) gyermekkora is része a kötetnek.
Olvasmányos, sok levélrészletet, naplóbejegyzést közöl, ami a közvetlenség és jól értesültség hatását kelti az olvasóban.
Érdekes, hogy emberként jelennek meg az alakok, nem maszkot viselve kívülről látjuk őket, hanem a nappalijukból, hálójukból, gyerekszobáikból.
Igazából ami nekem nem volt vonzó az az, hogy nem tudtam meglepődni; amikor elkezdtem sejtettem, hogy milyen lesz és olyan is volt. Az üdítő kivételt az jelentette, amikor a cár személyisége került a középpontba: nem tipikus vezetőként viselkedett ugyanis. Aktívan részt vett a gyerekek nevelésében, nem vonzotta a dicsőség, mondhatni szerény életet kívánt (volna) magának.
Sokat gondolkoztam a miérten. Hogy miért kellett megölni őket? A túl sok szép és jó és igaz nem e világi, nem lehet tartósan problémamentes az élet velük. Irigységet szül, hatalommal és boldogsággal együtt mese, nem valóság. Tiporni könnyebb, mint létrehozni. Ölni egyszerűbb, mint egy olyan világban élni, ahol ott vannak a Romanovok, muszáj a bosszú?

>!
Zoja_Kozmogyemszkaja
Helen Rappaport: A négy nővér

Helen Rappaport: A négy nővér A Romanov nagyhercegnők elveszett életei

Különösebben nem kezdem el magyarázni, hogy egyrészt miért volt szükségszerű a cári rendszer bukása és magának a rendszer kiszolgálóinak a pusztulása de egy mondatot érdemes szánni a „gyerekekre”…

Természetesen ők személy szerint nem voltak bűnösök (attól is tekintsünk el, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt hosszú évszázadokon át a szegény ember gyerekei sem voltak bűnösök az urak kisded játékai során) de a pusztulásuk megintcsak szükségszerű volt hiszen utódaik lehettek volna.

Maga a könyv egyébként véleményem szerint kitünő.


Hasonló könyvek címkék alapján

Colin Falconer: Anasztázia
Sharon Stewart: Anasztázia
Lucien Murat hercegné: Nagy Katalin cárnő szerelmi élete
Alekszej Tolsztoj: Első Péter
Maurice Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt
Edvard Radzinszkij: Az utolsó cár
Alekszej Tolsztoj: Nagy Péter I-II.
Silvia Miguens: Nagy Katalin
Robert K. Massie: Nagy Péter élete és kora
Niederhauser Emil: Így élt Nagy Péter