HELEN KELLER, az amerikai süketnéma és vak leány ANNE SULLIVAN irányításával, akit Washington püspök „minden idők egyik legnagyobb tanítójának” nevezett, elindult a szellemi és lelki fejlődés, kibontakozás diadalmas útján. Fiatalkori önéletírása páratlan dokumentum. Hosszú életét – 88 évig élt, 1968-ban halt meg – fáradhatatlan tevékenység jellemezte, főképpen sorstársai, a fogyatékosok érdekében.
Naplójában ezt a gyönyörű programot szabta maga elé: „Úgy találom, négy dolgot kell megtanulnom itteni iskolai életemben és egyáltalán az életben: világos gondolkodást sietség vagy zavar nélkül, őszinte szeretetet mindenki iránt, a legmagasabb indítékokból fakadó cselekvést mindenben, és rendületlen bizalmat a jó Istenben. És öreg fejjel le tudta írni: „Köszönöm Istennek fogyatékosságomat, mert általa találtam meg magamat, munkámat és Istenemet.”