A csillagos égbolt évezredek óta izgatja az embereket. Sokan már azt megelőzően több mindent megsejtettek az égitestekről, hogy outos mérésekre alkalmas eszközeik lettek volna ehhez. A távcső létrehozásával azután új fejezet nyílt a csillagászat történetében, és sok mindenre választ kaptunk. Ma már folyamatosan küldi információit az űrből a Hubble-teleszkóp, és szondák száguldanak a legtávolabbi bolygók felé, hogy megtudjuk, vajon milyen anyagok léteznek ezeken, s hogy lehetséges-e másutt is élet. Dr. Heinz Haber professzor, több szakkönyv szerzője sorra veszi mindazokat a kérdéseket amelyek ma már mindennap nélkülözhetetlen.
A csillagok 33 csillagozás
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mi micsoda
Most olvassa 1
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Érdekes dolgokról szólt ez a könyv. Mondjuk azért volt benne jó pár dolog, amit nem igazán értettem, de aki fogékony erre a témára azt könnyen beszippanthatja. A képek gyönyörűek, varázslatosak. Van benne egy kép az M51 spirális galaxisról, na erről mindjárt eszembe jutott MZ/X. :-)
Nagyon tetszett nekünk. Szép képekkel felkelti a figyelmet. Szöveg pont annyi van, ami egy gyereket is lefoglal. Nem megy bele nagyon mélyen a témába,mégis számunkra érhető volt..
Mint az ismeretterjesztő könyvekre jellemző, természetesen a tárgyalt témának csak a felszínét kapirgálja ez a kötet is, azt azonban lebilincselő módon teszi. Mióta az eszemet tudom, lenyűgözött a csillagászat, bár komolyabban soha nem foglalkoztam vele. Viszont minden alkalommal, amikor a témában olvasok valamit, teljesen elvarázsol. Ez most is így volt. Noha egy terjedelmében csekélynek tűnő könyv, legalább egy-egy bekezdés erejéig érinti a legizgalmasabb kérdések jelentős részét, ami persze nálam rendszerint azt eredményezi, hogy felkelti a vágyat utánaolvasni más forrásokban is. Ez a kiadvány pedig ráadásul képes volt arra, amire nem számítottam, amikor elkezdtem olvasni: alapvetően változtatta meg a Naprendszerről kialakult képemet. Az elnevezését ugyan nem ismertem, a létezését igen az Oort-felhőnek, de soha nem foglalkoztam a kérdéssel annál alaposabban, mint hogy van a Plútón túl egy tér, ahonnan az üstökösök jönnek. Az most vált számomra világossá, hogy ennek a külső pereme ezerszer messzebb van a Naptól, mint a Plútó, és milliárdos nagyságrendben tartalmazza az üstökösmagokat. Ennek persze utána kellett néznem, ami elvezetett egyéb újdonságokhoz is (mármint számomra újdonságokhoz). Azt hiszem, egy ifjúsági ismeretterjesztő könyv egyik feladata az kell legyen, hogy felkeltse az érdeklődést és az igényt az önálló tájékozódásra és a téma alaposabb megismerésére. Ez ennek a kiadványnak tökéletesen sikerült. És nem is kellett hozzá olyan fiatalnak lennem.
Alapvetően érdekes volt, de a legnagyobb részét nem értettem meg. Lehet, hogy nem is lehetett volna egyszerűbben foglalkozni, így viszont a könyv elolvasása után nem éreztem, hogy sokkal többet a csillagokról, mint eddig. Nem vagyok benne biztos, hogy az a korosztály, akinek szól a könyv valamit is megértene belőle…
Mára elég sok területen elvesztette az aktualitását, ráadásul kreacionistaként olvasva, pláne felolvasva a 7,5 éves Kislányomnak – nem volt nagyon meggyőző. Viszont lenyűgöző, az igen! Csodálatos a világegyetem, benne a galaxisunk, a Naprendszerünk, a bolygónk, a holdunk, és a mindezek felé irányuló megerőltető kutatások.
Jól fel tudjuk használni az itt szerzett ismereteket – legközelebb az egy hónap múlva már véget is érő Csillagtáborunkban!
Talán ez volt az első könyv amit a csillagászatról olvastam (bátyám polcáról elcsórva, természetesen). Valószínűleg ez a könyv tett a csillagok szerelmesévé.
Ezt a könyvet is amolyan kiegészítésként olvastam deGrasse Tyson Ha felfal egy fekete lyuk című kötetéhez. Gyorsan lehett vele haladni, számomra alapból nem igazán tudott újat mondani.
A címmel ellentétben nem csak a csillagokról kapunk tájékoztatást, hanem naprendszerünk bolygóiról és a holdról is. Értem, hogy a kettőt össze lehet kapcsolni bizonyos szálak alapján, de talán ezt így ki is lehetett volna hagyni, és talán egy külön kötetben bemutatni. Lehet van is egy ilyen Mi micsoda kötet, nem tudom.
A bolygók adatai mára itt-ott elavultak, a holdjaik számát illetően is már tetemes eltérések vannak a mai adatokhoz képest. Ez a tudomány fejlődésének, és az újabbnál újabb felfedezéseknek köszönhető. A fekete lyukakról jócskán többet, és pontosabb jellemzőket ismerünk a könyvben szereplőnél. Ennél a pontnál is kiemelhetjük, hogy érdemesebb mondjuk deGrasse Tyson könyvében/könyveiben utánaolvasni.
Összességében informatív a könyv, kezdő szintnek megfelel, beugróként jól használható a szakszerűbb, tudományosabb kötetekhez. Természetesen inkább gyerekeknek szól a könyv, konyhanyelven, így túlzott kritikával nem is szeretném illetni sem a könyvet, sem pedig a sorozatot. Újra kiadásnál azonban mindenképpen pontosítani kell az információkat.
Flóra választotta a gyerekkönyvtárból, és ha már hazacipeltük, elolvastam (persze nem neki).
Nem tudom, a célközönségnél hogyan működik, de én annyira nem élveztem.
Természetesen tanultam belőle újat is, de hiányoltam a magyar vonatkozásokat (pl. a tejút nálunk Csaba királyfi csillagösvénye…) és a csillagképekről is olvastam volna többet (aztán láttam, hogy az egy másik kötet témája már).
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kerényi Lilla: Csillagvarázs ·
Összehasonlítás - Lázár Ervin: Öregapó madarai 96% ·
Összehasonlítás - Mechler Anna: Olina és a varázsszirmok 96% ·
Összehasonlítás - Deborah Heiligman: A fiú, aki imádta a matekot 96% ·
Összehasonlítás - Bartos Erika: Déli part 96% ·
Összehasonlítás - Takács Viktória: Luca mese 95% ·
Összehasonlítás - Nick Bruel: Rossz Cica fürdik 94% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Zengő ABC 93% ·
Összehasonlítás - Bartos Erika: Pest szíve 93% ·
Összehasonlítás - Eva-Lena Larsson – Kennert Danielsson: Egész évben Findusszal 97% ·
Összehasonlítás