Meghalni a pálmák alatt… 88% 12 csillagozás

Heinz G. Konsalik: Meghalni a pálmák alatt…

S ekkor mindenen keresztül meghallotta sikoltását. Ez a sikoltás iszonyatos volt.
– A cápák! Segítség! A cápák! Werner…
– Nem! – üvöltötte a férfi, és egyre üvöltött, bármilyen értelmetlen is volt, ráüvöltött minden hullámra, ordított a víz-szélverte szájával, beleüvöltött a tengerbe meg az égbe, ordított: – Nem! Viki! Holger! Peter! Marion! Nem! Nem! Nem!
Utoljára még felismert négy sárgás pontot, a megsemmisülés játékait a vízben, aztán újabb hullám zúdult rá, s a pontokat is alászántotta. Csak a bömbölő tajték maradt, a tenger sóhabja és a fakósárga, foszforral bekent ég.
Bäcker kiabálva felküzdötte magát, áthengeredett a mentőszigetre, fogta a fejét, s nem maradt számára más, mint hogy kiüvöltsön magából. És üvöltött, egyre kiabált, szüntelenül, már nem szavakat csak hangokat, már a puszta fájdalmat, már csupán a felfoghatatlan kétségbeesést.
Aztán hanyatt esett, tébolyodott szemmel meredt még egyszer a gyilkos tengerre és elvesztette az eszméletét.

Eredeti cím: Wer stirbt schon gerne unter Palmen

kaland magyar nyelvű német szerző regény

Kelenföld, Budapest, 1990

292 oldal · puhatáblás · ISBN: 9635532644 · Fordította: Póka Endre

Fülszövegek 1Borítók 1 Új kiadás Új borító Új fülszöveg Új címke

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések

Bogoj

2014. január 30., 13:55

Heinz G. Konsalik: Meghalni a pálmák alatt… 88%

Nagyon jó könyv. Konsalik szereti az embereket más világba tenni, mint amit addig megszoktak. Szereti kibontani, hogy az ember hogyan boldogul az idegen környezetben. Én meg szeretem a könyveit.

Új hozzászólás

Bobe0402

2016. július 8., 20:32

Heinz G. Konsalik: Meghalni a pálmák alatt… 88%

Megvettem, vagy kaptam, már nem emlékszem, csak arra, hogy jó pár hónapig tologattam, mire elolvastam. Aztán egyből az egyik kedvencem lett. Később antikváriumban beszereztem az összes magyarul megjelent könyvét, és szerintem ez a könyve a legjobb valamint az Orvos a dzsungelben (ez utóbbi talán egy picit mégis jobb :)

2020.01.30:
Ha lehetne 6 csillagot adni, annyit adnék!
Mikor kinyitja az ember a könyvet, szinte megrémül: apró betűk, „faltól-falig” szöveg! A lap tetejétől a lap aljáig! És balról jobbra kitöltve az egész oldalt! Felmerül bennem a kérdés: Ilyen drága volt 1990-ben a papír, hogy a Kelenföld Kiadónak mindenképpen bele kellett sűrítenie ezt a könyvet 292 oldalba? (Mai léptékkel minimum 100 oldallal több lenne.)
Alattomos könyv. Elkezded olvasni, egy idő után bele is fáradsz az apró betűs szövegbe, leteszed, aztán fogod, újra felveszed, tovább olvasod. Aztán már nem hagy nyugton, érdekel, alig várod, hogy este újra a kezedbe vedd. És elérsz a feléhez, és arra gondolsz: csak nem hagyom félbe! És olvasod, olvasod, teljesen magába szippantott a történet. Szinte észrevétlenül. És hajnali három órakor befejezed, leteszed, de még utána is a történet jár a fejedben, odaképzeled magad a szigetre, a pálmák alá…..