Absztrakt ​festészet 2 csillagozás

Jelentősége és határai
Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet

„Végül tehát a szabályos birodalma érintkezik a szabálytalan birodalmával; matematikai átmegy a matematikailag már felfoghatatlanba, és az általánost elnyomja a részletek gazdagsága. Csak úgy hemzsegnek az egyedi formák. A kis forma-egyéniségek nagyon is a saját akaratuk szerint viselkednek. Ezek a formák kígyóznak, fickándoznak, összecsukódnak vagy sokoldalúan kitárulkoznak, ezek a formák kemények vagy puhák, hegyesek vagy gömbölyűek, határozott irányba tartanak vagy cél nélkül hányódnak. Hol egyedül marad egy alak, hol pedig több figura társul egymással: lazán érintkeznek, vagy kuszán egymásra zsúfolódnak. Ez a fantázia világa.”

>!
Corvina, Budapest, 1970
202 oldal · Fordította: Szabadi Elemér

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Szelén>!

Az a művészet, amelyik a tárgyiasságban való kételkedésben odáig megy, hogy megkísérli a tárgynélküliséghez való eljutást, azon az úton jár, amelyen azok a teológusok, filozófusok és természettudósok járnak, akik a jelenségek mögött rejlő lényeget kutatják.

66. oldal, 4. fejezet - Szellemtörténeti előzmények (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Szelén>!

Mindennapi életünk állandóan visszatérő, merészséget kívánó és feszültséggel járó feladata, hogy a szabályosat és a szabálytalant együtt tudjuk megélni és kifejezni.

8. oldal, Előjáték (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Szelén>!

Derű = a fény, a meleg színek dominanciája, a horizont fölé emelkedő vonal; nyugalom = a világos és a sötét, a meleg és a hideg színek egyensúlya, a vízszintes; gyász = a sötét, a hideg színek dominanciája, a süllyedő vonal.

31. oldal, 2. fejezet - Művészettörténeti előzmények (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Szelén>!

A művészet véget fog érni.

100. oldal, 6. fejezet - Az elemi forma (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Ninácska P>!

Ha matematikai elemek is hatékonnyá válnak a kompozícióban, és a motívumot fékezik, és megfosztják érzékletességétől, annyira, hogy gyakran teljesen elvész az élmény közvetlensége és a motívum természetessége, akkor a rend előtérbe kerül az érzékszervi benyomásokkal szemben, és a maradandó fontosabbá válik, mint a mulandó.

179. oldal, 10. fejezet - Absztrakt vonások a tárgyias festészetben (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Szelén>!

Van a művészetszemléletnek egy igazság-kritériuma: az a magyarázat a legigazibb, mely képes a képet összes formai vonásával együtt, belső egységként megragadni.

119. oldal, 7. fejezet - A játékos forma (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Ninácska P>!

A természet egységessé tétele, a különbségek elmosása azt jelenti, hogy a „természetet mint egészet” fogjuk fel; a korlátozott távlat azt jelenti, hogy a művész „a dolgokat világosan és a saját lényegükben” akarja ábrázolni.

45. oldal, 3. fejezet - Művészettörténeti előzmények (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Szelén>!

Az események részeinek úgy kell összefüggeniük, hogy ha csak egyetlen részt is kicserélünk vagy elveszünk, az egész kárt szenved és szétesik.

70. oldal, 5. fejezet - Értékelés (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Dorqa P>!

Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy az absztrakt festészet számára a lélek minden mélysége és a felszínről származó minden inger elérhető: ez a festészet látásbeli örömet és megrendülést nyújt – éppen úgy, mint a a tárgyias művészet. Az absztrakt festészet azonban mindent a saját maga módján tesz; nem azt ismétli és variálja, ami a tárgyias művészetben is megtalálható, hanem megteremti a saját kifejezési birodalmát. Erre az absztrakt festészetet az a tapasztalat kényszeríti, hogy nem fér bele minden élmény a figurális ábrázolásba. Ennek a művészetnek az a célja, hogy olyan élményt fejezzen ki, melynek nincs meg a helye a figurális művészetben. […] Az absztrakt festő egyszerűen közvetlenül meg akar valósítani olyan lelki folyamatokat, melyek a motívumhoz kötött képalkotás számára el vannak zárva.

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai

Szelén>!

Az igazi műveltség nem csillog.

94. oldal, 6. fejezet - Az elemi forma (Corvina, 1970)

Heinrich Lützeler: Absztrakt festészet Jelentősége és határai


Hasonló könyvek címkék alapján

Lionel Richard: Az expresszionizmus enciklopédiája
Farkas Zoltán: Egry
Denys Chevalier: Picasso kék és rózsaszín korszaka
Oelmacher Anna: Pór Bertalan
András Edit: Schönberger Armand
Dévényi Iván: Kernstok
Bakos Katalin: Goncsarova
Herbert Read: A modern festészet
Eperjessy László (szerk.): Modigliani
Griet Van Haute – Johnny Bekaert – Székely András (szerk.): Picasso