Hét ​év Tibetben 120 csillagozás

Életem a Dalai Láma udvarában
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

1944. A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást.
A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.

Eredeti megjelenés éve: 1952

A következő kiadói sorozatban jelent meg: FilmRegények

>!
Cartaphilus, Budapest, 2019
432 oldal · ISBN: 9789632667096 · Fordította: Hensch Aladár
>!
Cartaphilus, Budapest, 2019
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632666976
>!
Cartaphilus, Budapest, 2010
412 oldal · ISBN: 9789632661469 · Fordította: Hensch Aladár, Hendrey Tibor, Kéthely Anna, Lukácsi Margit

2 további kiadás


Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Tibet


Kedvencelte 27

Most olvassa 20

Várólistára tette 170

Kívánságlistára tette 146

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Dawnofmyth
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Tetszett ez a könyv, rengeteg infót kapunk Tibetről. Néhol kicsit vontatott, de ezt leszámítva igen könnyen lehetett haladni vele. Ahhoz képest, hogy az író úgy vezette fel, hogy nem tud írni, csak az eseményeket írja le, mégis úgy tudta tálalni az utazás élményeit és megpróbáltatásait, hogy közben egy percig sem unatkoztam. Onnantól, hogy Lhászába ér még érdekesebb lesz, mert alaposabban megismerteti a kultúrát. A vége elkeserítő volt.

>!
Szürke_Medve P
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Fantasztikus egy könyv volt. Régóta érdekel Tibet, az ország sajátos kultúrája és főképp történelme. Ez a könyv ragyogó és széleskörű tabló a 40-es évek Tibetjéről, őszinte lelkesedéssel de realistán és mindenféle hippi misztikától mentesen.
Harrer úti beszámolója sok szempontból nyújtott új ismereteket az ország megismeréséhez. Most nem sorolnám fel mindet, csupán egy dologról írnék. Megdöbbentett Tibet elzárkózásának a negatív hozadéka. Az elmaradottság és 40-es évek második felének elszalasztott lehetőségei. Ha a tibeti kormányzat másképp áll hozzá a dolgokhoz, minden lehetősége meg lett volna ahhoz, hogy most mindenki által elismert független államként létezzen. Az elzárkózó politika okozta elmaradottság, tájékozatlanság, gyengeség, és reformok elutasítása vezetett Tibet mostani keserű helyzetéhez. Számomra a legfontosabb tanulság az volt, hogy Tibet jogaiért harcoló nemzetközi mozgalom figyelmen kívül hagyja hogy Tibet bizony súlyosan felelős azért a helyzetért amelybe került.

>!
Cartaphilus, Budapest, 2019
432 oldal · ISBN: 9789632667096 · Fordította: Hensch Aladár
3 hozzászólás
>!
Habók P
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

A visszaemlékezés egy országra, egy népre, mely valaha volt, mindig keserédes. Érdekes volt a beszámoló minden részlete, a menekülés, a tibetiek élete, valamint a dalai láma és az író kapcsolata. De az olvasó tudja, mi lett a vége – így nem igazán lehet élvezni.

>!
Paulina_Sándorné P
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Nem egy könnyű olvasmány. Voltak részek, ahol jobban tetszett, jobban lekötötte a figyelmemet. Érdekes olvasmány, tetszett az út, amin bejárhattam a Himaláját és Tibetet. Nem egyszerű az biztos. Az író nagyszerűen bemutatta az utat, amelyet bejárt, az embereket, akikkel kapcsolatba került. Kedvenc írómnak hála, volt már némi tudásom erről a világrészről, de most jócskán kiegészítettem. Nem egyszerű itt az élet. A politika minden mögött ott található, valahogy nem lehet kizárni semmiből. spoiler

>!
Kitabu_hu P
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Fantasztikus olvasmány volt, minden sorát imádtam!♥
Először egy picit megijedtem, amikor belelapozva láttam, hogy egy darab párbeszéd sincs benne, tömény elbeszélő leírás az egész.
Ennek ellenére azonnal beszippantott, faltam az oldalakat.
Olyan világba kaptam tökéletes betekintést, ami sajnos màr nem létezik.
Heinrich Harrer öt évet töltött hadifogságban Indiában, amikor végre egy sikeres szökést követően elindulhatott a független, de tiltott Tibet felé. Utazásuk két éven át tartott, megannyi viszontagságon, veszélyen és élményen át. Bár Harrer azzal kezdi a könyvet, hogy ő nem író, nekem kifejezettem tetszett, hogy egyszerű, hétköznapi módon fogalmazta meg élményeit. Velük együtt nevettem, izgultam, csodálkoztam rá dolgokra, miközben egyre beljebb haladva tárult fel mind az ország, mind annak lakóinak csodálatos mentalitása.
Iszonyatos kitartással, élni akarással, leleményességgel és néha bizony furfanggal érkeznek meg Lhászába, a Dalai Láma székhelyére, ahol aztán hét évet tölt tiszteketbeli tibetiként.
Harrer és társa voltak az egyetlen külföldiek, akik letelepedhettek, és hivatalos munkákat kaphattak itt, ez akkoriban nagyon nagy szó volt.
Mi volt a titkuk? Mindig és mindenkor tiszteletben tartották az ország kultúráját, szokásait. Úgy illeszkedtek be, hogy saját magukat is megőrizve azonosulni tudtak Tibet csodálatos, ősi történetével. Harrer idővel a XIV. Dalai Láma egyik legközelibb barátja lett, emiatt sok olyan eseménybe és szertartásba nyerhetett bepillantást, amiben csak nagyon kevés embernek lehetett része.
Ezek a részek különösen tetszettek, például így tudtam meg azt is, hogy egyáltalán mi alapján választották ki a Lámát, mint földi Istent.
Borzasztó volt olvasni elsőkézből, hogy a kínai megszállással hogyan lett vége ennek a varázslatos birodalomnak, s miként kellett elmenekülnie mind Harrernek, mind a Lámának.
Nagyon élvezetes, szuper olvasmány, nekem abszolút kedvenc lett. Ugyan a filmet nem láttam még, végig Brad Pitt arcával tudtam csak elképzelni Harrert(nem mintha bántam volna). Ajánlom mindenkinek, aki szereti a különleges, kalandos igaz történeteket.

>!
Isabel_Rose I
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Nagyon érdekes volt a könyv, noha lassan haladtam vele. Szerettem volna jól átgondolni.
Harrer mesélése nagyon tetszett: olyan érzést keltett bennem, mintha én is végigjártam volna azt az utat, amit ő. Mint fizikailag, mint pedig spirituálisan. Mindenképpen sort fogok keríteni a film megnézésére is.

>!
nyolcadikutas
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Nem láttam a filmet. (Mint írták többen, a könyv előtt ez nem is baj!)
Jaj nekem!
Pedig tudom: Brad Pitt. (Lehet, talán épp ezért.)
Mentségemre legyen mondva, férfi vagyok, ráadásul az „egészséges” fajtából. :-)
Bezzeg, a Volt egyszer egy vadnyugat megvolt legalább harmincszor…
De, mint tudjuk, kinek a pap, kinek a paplak!
Nosza, dobjuk azért sutba a tréfát!
Jean-Jacques Annaud filmjei, a Tűz háborúja, A rózsa neve, A medve, az Ellenség a kapuknál, a Fekete arany, vagy a Farkastotem mind-mind kedvencem. És mégis: ez az opus egyszerűen kimaradt. Fene tudja, miért.
Így viszont „szüzen” álltam a választott olvasási feladat elé, hogy ennek a számomra ismeretlen osztrák hegymászónak befogadjam az úti naplóját.
Tettem ezt úgy, hogy korábban a Dalai Láma önéletírását a Száműzetésben – Szabadon címűt már korábban olvastam.
Vannak írók, kik felemelt fejjel, átható tekintettel néznek maguk elé és elvannak telve önnön nagyságukkal, hogy írásaikat olvasni is nehéz, az értelmezésükről nem is beszélve. És vannak, kik mondják, ők nem írók, aztán „összekaparnak” valamit, amit aztán letenni sem tudunk, úgy olvastatja magát.
Az írást okítják is. Jó pénzért.
Van, akinek meg van írói vénája anélkül, hogy tanulná. Nos, Heinrich Harrer ezen második csoportba tartozik.
A hét évnyi beszámoló sallangmentesen, mindenféle részlehajlás nélkül informál a megtett útról, az átélt kalandokról és a megismert miliőről. A sorokat olykor áthatja egy sajátos humor, mely egyáltalán nem öncélú és ami, talán az utazó habitusából fakad.
Nem gondoltam volna, hogy egy „úti könyv” ennyire magával ragad. Mert gyakorlatilag, mindig vártam, hogy újra a kezembe vehessem. És valljuk meg, ennél jobb kritika egy könyvről nem is adható.
Mást nincs értelme írni. Van, aki olvasta, van, aki látta és van, akik még az olvasás és a látás előtt vannak.
Voilá! Az én kedvcsinálóm!!

>!
Filippino P
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Az elején írja Heinrich Harrer, hogy ő nem író a szó szépirodalmi értelmében, ne ilyen művet várjunk tőle, csupán egy útleírást. Egy hangsúlyos véleményektől mentes eseménysorozat leírását. És valóban, ezt kapjuk, itt nem visz el minket a stílus egy irányba, nem kacifántos, kitalált történetek szövedékét találjuk, hanem hajszál pontosan azt, amit megígérnek. Ha már nem visz el a külcsín, marad a tartalom, ami 5*-os. Valószínű belebújhattam egy csomagba, és úgy utaztam velük végig a hihetetlen izgalmakon keresztül.

>!
katacita I
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Csodálatos könyv, pont azt kaptam, amit szerettem volna kapni.
Harrer az elején leszögezi, hogy nem rendelkezik írói tapasztalatokkal, ezért csak az események rögzítésére törekszik. Ennek hála egy sallangmentes, könnyen olvasható könyvet kaptunk, olvasás közben egy percig sem unatkoztam. Tetszett az író pozitív hozzáállása, még a legszörnyűbb vándorlós napokról is mosolyogva számol be – igaz, annyi év után lehet, hogy az emlékek megszépülnek.
Sok mindent megtudtam Tibetről és azon belül Lhászáról is, igaz, az alcím egy kicsit megtévesztő, mert a fővárosban játszódó események csak a könyv felénél kezdődnek.
A Hét év Tibetben megint előhozta belőlem a wanderlustot, és emiatt az érzés miatt szeretek annyira olvasni.

>!
ribizlii
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

Annak ellenére, hogy útleírás nem unalmas. Sőt, magával ragad a csodálatos tájleírásával.. Emberfeletti kitartás kellett és a természet iránti nagy szeretet, hogy eljussanak a tiltott városba nehéz körülmények között. Alázat, ahogyan elfogadták az ottani kultúrát és tiszteletben is tartották. Nagy élmény volt elolvasni a könyvet.


Népszerű idézetek

>!
Pömpilla

Egy igazi barátságnak az a jellemzője, hogy bármi történik is, az mit sem változik.

407. oldal, Zárszó

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Boglárka_Madar P

(…) minden helyiséget, amelyben a Dalai Láma akár egyetlen éjszakát is töltött, azonnal kápolnává szentelnek.

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Ashtray_Heart

Boldog nép ez a maga ártatlan humorával! A tibetiek hálásak, ha alkalmuk adódik a nevetésre. Ha valaki megbotlik vagy elcsúszik, órákig elmulatnak rajta. A káröröm népszerű náluk, de sohasem rosszindulatú.

193. oldal

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Boglárka_Madar P

És hányszor volt munkamegszakítás! Hangos felkiáltással gilisztát fedezett fel valamelyikük az ásón: ledobtak mindent, és szaladtak gilisztát menteni.

308. oldal

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Nokimaki

Nem lehet a Potala ötödik emeletére érni, ha nem a földszinten indulunk el.

266. oldal

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Pömpilla

Eléggé elterjedt nálunk az a tévedés, hogy minden újjászületés a halál pillanatában megy végbe. Ez a buddhista tan szerint nem így van, évekig is eltarthat, amíg Buddha visszatér, és újra emberi alakot ölt.

363. oldal, Csenrézi XIV. inkarnációja

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Boglárka_Madar P

A járvány tünetei egy dizentériaszerű betegségre mutattak. A gyermekekben sajnos már megvoltak a ragály csírái, és egymás után betegedtek meg. A birtokomban volt még egy kevés yatren, ami dizentéria ellen a legjobb szernek számít, és fölajánlottam a családnak abban a reményben, hogy még segíteni tudok. Nagy áldozat volt ez Aufschnaitertől és tőlem, mert szükség esetére a magunk számára őriztük ezeket az utolsó gyógyszereket. Sajnos nem használt, és a gyermekek közül három meghalt.

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

2 hozzászólás
>!
Ashtray_Heart

Nevetve mesélték egymásnak az emberek, hogyan használta fel autóit a XIII. Dalai Láma, hogy a Potalából titokban kimeneküljön. Végigcsinálta ősszel a visszatérés nagy szertartását annak minden pompájával, de aztán beült valamelyik kocsijába, és gyorsan, feltűnés nélkül kint termett újra a Norbulingkában.

223. oldal

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Ashtray_Heart

Ha egy légy esik a teáscsészébe, akkor ez kisebb katasztrófa. Megmentik a fulladástól, hiszen lehet, hogy a halott nagymama újraszületése.

229. oldal

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában

>!
Stitch 

A nemzetgyűlés most az Egyesült Nemzetekhez fordult segítséget kérve azagresszor ellen. Egy békés országot támadtak meg azzal az ürüggyel, hogy aVörös Néphadsereg nem tűrheti meg Tibetben az imperialista befolyást. Azegész világ tudta, hogy semmiféle idegen befolyás nincs ebben az országban,hiszen egyetlen más ország sem zárkózott el oly szigorúan a világ elől, mint Tibet.

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában


Hasonló könyvek címkék alapján

Cheryl Strayed: Vadon
Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai
Laura Hillenbrand: Rendíthetetlen
Karen Blixen: Volt egy farmom Afrikában
Philippe Pozzo di Borgo: Életrevalók
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek
Joseph Joffo: Egy marék játékgolyó
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde
Martin Pistorius: Néma üvöltés
Helmut Uhlig: Tibet