Katharina ​Blum elvesztett tisztessége 170 csillagozás

Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Az ​elbeszélés szereplői és cselekménye kitaláltak. Ha némely ábrázolt zsurnalista mesterkedése mégis hasonlítana a 'Bild-Zeitung' mesterkedéseire, akkor ezek a hasonlóságok nem szándékosak, nem is véletlenek, hanem elkerülhetetlenek.”
Elkerülhetetlenek, mert Böll új kisregénye éppen ezekről a mesterkedésekről szól, mert éppen a 'Bild-Zeitung' jóvoltából saját bőrén is tapasztalhatta őket. Emlékezetes eseménye volt ugyanis néhány évvel ezelőtt az NSZK-beli reakciós és haladó erők párharcának, hogy a 'Bild-Zeitung' rágalomhadjáratot indított Böll ellen, amiért egy cikkében tárgyilagos hangot követelt az újbaloldali anarchisták, személy szerint az Ulrike Meinhof körül keltett mesterséges hisztériában.
Indíttatásában tehát Böll új kisregénye válasz erre a rágalomhadjáratra, leleplezése a közvélemény-manipuláló mesterkedéseknek, végső formájában azonban sokkal több pamfletnél: igazi irodalmi alkotás, méltó folytatása a Csoportkép hölggyel című regényének: középpontjában… (tovább)

Katharina Blum elveszett tisztessége címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1974

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Európa Zsebkönyvek Európa · Lektúra könyvek Kriterion

>!
Európa / Kriterion, Bukarest, 1981
104 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630724340 · Fordította: Bor Ambrus
>!
Európa, Budapest, 1977
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630710277 · Fordította: Bor Ambrus
>!
Európa, Budapest, 1976
96 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630707632 · Fordította: Bor Ambrus

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Katharina Blum


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Nem először olvastam e művet, mégis – különböző körülmények okán – nagyon meg kell gondolnom, mi a véleményem, álláspontom a kisregényről. Nekem kifejezetten tetszik, nem érzem szélsőségesen sarkítottnak!
– A szerző a kisregényben a hűvös, józan, szorgalmas, magának való háztartási alkalmazott, Katharina Blum életének néhány napját írja le. A lány egy farsangi mulatságon összemelegedik egy Götten nevű férfival, akit később magával visz a lakásába. A férfi másnap kora reggel távozik, ám néhány órával később egy csapat rendőr lepi meg Katharinát a reggelije közben. Mint kiderül, Götten körözött bűnöző, s a lány mint lehetséges bűnrészes keveredik gyanúba. Eztán kihallgatás kihallgatást követ, és a média hamar felkapja az esetet. Ám a legagresszívebb bulvárlapnak, a ZEITUNG-nak fontosabb az események minél figyelemfelkeltőbb tálalása, mint az objektivitásra való törekvés, ezért a lap újságírója eltorzítja a tényeket, Katharina és a környezetében élők nyilatkozatait pedig szándékosan félreérti, s így végül egészen hamis képet sugall az egész ügyről. Az olcsó, látszólag ártalmatlan bulvárhazugságok azonban tönkreteszik Katharina jó hírnevét, s ez nem várt következményekkel jár.

A kisregény megjelenése, 1974 óta a (bulvár)média szenzációéhsége és tapintatlansága minden bizonnyal csak fokozódott, így talán fölösleges is hangsúlyozni, hogy a történet csöppet sem vesztett aktualitásából, és Katharina reakciói az őt ért támadásokra nagyon is hihetőek még most is. Ám a könyv nem csupán Böll keserű médiakritikája miatt érdekes: emellett roppant figyelemreméltó a szerző stílusa is, valamint az, ahogy a nagyvárosi magányt és a magányosan élő ember személyiségének meg- és kiismerhetetlenségét ábrázolja. A történetben leírt konkrét események ugyan kitaláltak, de éppenséggel meg is történhettek volna. Az pedig, hogy a cselekmény annyira valóságosnak tűnik, főként Böll stílusának és a történetépítés módjának köszönhető: a szerző tényfeltáró újságírónak tünteti fel magát, aki a rendelkezésére álló adatok, jegyzőkönyvek és tanúvallomások alapján megpróbálja minél pontosabban rekonstruálni, hogy mi történt a végzetes farsangi házibulit követő napokban. Ennek megfelelően Böll végig rendkívül hűvös, objektív és dísztelen stílusban ír, és kerüli a túlontúl irodalminak ható megoldásokat. Ha időnként mégis kénytelen az előre- vagy a visszautalás eszközével élni, kissé ironikusan elnézést kér az olvasótól a kitérő miatt, és megígéri, hogy rögtön visszatér az események kronologikus sorrendben való ábrázolásához.

A stílus azonban nem az egyetlen különleges eleme a műnek. Böll, mint riporter Katharina életének és személyiségének minél pontosabb ábrázolását is megkísérli, és ez nem könnyű feladat. Katharina ugyanis nem olyan egyszerű, nyugodt életvitelű nő, mint amilyennek első pillantásra tűnik, és a személyiségének is vannak rejtett oldalai, amelyekről még a legközelebbi ismerősei sem tudnak. Kiderül például, hogy Katharina gyakran azzal oldja a magányát, hogy esős éjszakákon több száz kilométeres autókirándulásokra indul – ám a lány kirándulásairól senkinek sincs tudomása. A lány efféle titkolt szokásai mintha arra utalnának, hogy senki nem ismerhető meg teljesen, és még a leghétköznapibb emberek is szolgálhatnak meglepetésekkel. Katharina természetesen senkit nem akar meglepni a szokásaival, inkább megpróbálja óvni a magánéletét és a kényelmes, személytelen városi magányba burkolózik, egészen addig, amíg a bulvármédia be nem tolakodik az életébe és meg nem fosztja őt az egyedüllét és névtelenség lehetőségétől. A tisztesség ily módon a magánélet szinonimájának tekinthető, s Katharina tisztessége azért veszik el, mert a média ellopja tőle a magánéletét. Böll szenvtelenül, mégis ijesztően ábrázolja ezt a folyamatot, s emiatt a kisregény igen hátborzongató olvasmány. –
A műből kitűnő filmadaptáció is készült, érdemes megnézni, ahogy olvasni is!

SteelCurtain>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Kicsiny könyv, – szép, tiszta fényű gyöngyszem. Korrekt látlelet az újságírásnak álcázott szennyáradatról, a személyes lejáratásról. Böll igen pontosan tapint rá, hogy ezeknek a hullarabló patkányzsurnalisztáknak bárki áldozatul eshet. Nincs az a jelentéktelen, hétköznapi ember, akit ne lehetne veszedelmes alakként bemutatni. Nem fogadom el a sajtó jól ismert védekezését, hogy ők csak kiszolgálják a hírfogyasztók igényeit.
Jobb vendéglátó helyeken nem szolgálják ki a részegeket.
Híreket lehet forgalomba hozni, de hírnek látszó fantazmagóriákat miért lehetne korlátlanul terjeszteni a nyomtatott és elektronikus sajtó által elhülyített emberek között? Rosszabb, mint a falusi pletyka, mert az még rosszindulatú voltában is lehetőséget ad a hallgatónak és a továbbadónak a fantáziája használatára. Minőségileg annyival rosszabb, mint egy horrorfilm egy középkori plébánosnak a pokolról tartott prédikációjához képest. Utóbbinál a hívőnek végtelen lehetősége volt a pokol kínjainak elképzelésére. A horror viszont a rendező pokolképét sugározza a nézőnek. A pokol ilyen és kész. Árnyalatnyival sem másmilyen. A fantáziát irtották ki sikeresen a mai emberek többségéből. A legtöbb kortársunk minden képtelenséget hajlandó elfogadni, ám képzelőereje mákszemnyi sincs.
Véletlen, de nemrég olvastam egy igen érdekes cikket a sajtószabadságról. 2016-os felmérés szerint a német napilapok 99,5%-át öt kiadó birtokolja. A teljes német médiapiac gyakorlatilag teljes egészében 12 óriási cég kezében van. Ilyen óriási koncentráltság mellett Böll regényének egyes elemei is hangsúlyosabbá válnak. A lejáratás nem csak egy gerinctelen médiasegédmunkás műve, akit igazán fölösleges volt kiemelni az analfabetizmus boldog mocsarából, hanem saját megközelíthetetlenségének védelmében fellépő gazdasági hatalmasság is, akinek szolgálatában újságírók és jogászok hada mozdul meg, nem elhanyagolható politikai és hivatali befolyással megtámogatva. Ehhez képest az a patkány, aki a lavinát elindította, tulajdonképpen csak kisegér.
Katharina Blum az adott körülmények között a legkeresztényibb megoldást választotta. Ateistaként is tökéletesen meg tudom érteni, hogy engedelmeskednie kellett a szemet szemért isteni parancsának. Talán többnyire ennek elkerülése végett olyan szemtelenek a sajtónak nevezett agymosoda munkatársai.

7 hozzászólás
ppeva P>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Hogyan lesz a tiszta vízből pocsolya és sárban dagonyázás…
Egyfelől a vörösgyanúsak (mármint kommunisták, marxisták és szimpatizánsok, vagy ezzel bármiért megvádolhatók) elleni boszorkányüldözés, rendőri túlkapások, ártatlanok meghurcolása, erkölcstelenek álszent erkölcsösködése, másfelől a sajtó, az újságírás mocskos szerepe az emberek pletykaéhségének kiszolgálásában.
Gyűlölöm ezt a fajta „tájékoztatást”. A félrevezető szalagcímeket, a magánéletben vájkálást, a szenzációk hajhászását – vagy ha nincsenek, teremtését. Ez a magát büszkén újságírónak, riporternek valló söpredék bulvárbagázs is oka, hogy hátat fordítottam a tévénézésnek. Nem vagyok hajlandó az arcomba tolt zokogó anyákat, kómás betegeket, megcsonkított holttesteket, titokban lesifotózott házasságtörőket nézni azért, hogy hozzájuthassak a cseppekben mért tényleges információkhoz és az időjárás jelentéshez. Olvasok. Ott akkor csukom be, lapozom arrébb a könyvet, amikor én akarom. És a hangerőt is magam szabályozom, a fejemben.
A kisregény maga remek. Olvastam már, vagy 35 éve (és a filmet is láttam), de az emlékeim annyira homályosak voltak róla, hogy muszáj volt újra olvasni. Most, hogy már van saját megfigyelésem (nevezhetném akár „élmény”-nek is) is a bulvársajtóról (nem úgy, mint a hetvenes évek végén, amikor ez a fajta „újságírás” még nem volt divatban Magyarországon), még nagyobbat ütött. Éreztem magamban is nőni a gyilkos indulatokat az elferdített, kijavított riportokat olvasva.
Persze, nem volt itt sem fenékig tejfel. De ebből a könyvből az is látható, hogy egyik kutya volt, a másik eb. Nyugat-Németországban ugyanúgy folyt a baloldali érzelműek (vagy annak véltek), mint nálunk akkor a jobboldali érzelműek boszorkányüldözése. Legfeljebb az eszközök különböztek.

6 hozzászólás
Iustitia>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

„Emberségesnek kell-e maradni azzal szemben, aki embertelen?”
És vajon embertelennek kell-e lenni azzal, aki emberséges? Valóban ezt érdemli saját magától az emberiség?

Böll egyrészt írt egy sodró erejű, kemény hangulatú bírósági krimit, bűnügyi kisregényt. Épp csak annyira bűnügyit, mint a Bűn és bűnhődés. És itt nem is maga a bűn a központi motívum, hanem a bűnhődés, hiszen ez már azelőtt megkezdődik, hogy a főhős ténylegesen elkövette volna a bűnt. Az események ok-okozati összefüggésének köszönhetően Katharina mindvégig, még a spoiler után is egy szerethető karakter marad, már-már kitartó és komoly hős, akivel együtt lehet és együtt is kell érezni.
A manipuláció, az ítélkezés felsőbb szinten az alacsony erkölcsű fejesektől, lentebbi szinten pedig az általuk irányított és meggyőződésében is befolyásolt hiszékeny, nemtörődöm, naiv néptől ered, teljes társadalmi képet rajzolva. Ezzel szemben a védekezés jóformán esélytelen, a nyugodt, kimért embereket is hibákba hajszolja.

A realitást megtették „látszólagosságnak” (…) – mondja Nietzsche egyik munkájában. A műben pont fordítva történik. A látszólagosságot teszik meg folytonosan realitásnak, minden állampolgár szavait kifordítva, az általuk mondott információkat összezavarva, meghazudtolva, hamis, ám látszólag egyáltalán nem képlékeny objektivitást kölcsönözve nekik. Hogy ezt akkor is megtehette egy újság és ma is megteheti, anélkül hogy konkrét médiumot, sőt médiát említenék, mert abból nem lenne aktuálpolitika-mentes értékelés azt mutatja csupán, hogy a világunk morális értékrendje a szabad sajtó címszó leple alatt nemigen halad előre. A sajtó szabad, de vajon az ember is szabad?

Puella>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Böll a Bild-Zeitung ellene irányuló rágalomhadjáratára adott válasza ez az éleslátó és tragikomikus kisregény. A regény főhőse Katharina Blum, a munkájában és a magánéletében is feddhetetlen, aki szorgalmas és becsületes munkával anyagi biztonságot teremtett magának, hátra hagyva rossz házasságát már-már szerzetesi magányban él, amíg nem találkozik a szerelemmel. Szerelme után a rendőrség nyomoz, a férfit keresve Katharina Blumot is kihallgatják, majd a nyomozás részleteiről a Zeitung tájékoztatja az olvasókat. Böll Katharina Blum egész életére, valamint életterére kiterjedő részletességgel számol be a rossz hírnév keltés következményeiről. Amikor a sajtó és más hivatalos szervek képviselői súlyosan megsértik a magánszférát, részinformációkat vagy hamis vádakat közölnek, azzal feljogosítják a magánembereket is arra, hogy a fantáziájuk segítségével bemocskolják Katharina Blumot és nevetségessé tegyék mindazokat, akik kiállnak a jó hírneve mellett. És akikre negatív jelzőket aggat a közvélemény, azokkal sokféle tisztességtelen dolog is „megtehető”. Ennek pedig így vagy úgy tragikus kimenetei lehetnek. Böll nagy precizitással kidolgozott történetében több idősíkban haladva göngyölíti fel az eseményeket, miközben minden szereplő nézőpontjából ráláthatunk azokra. Szomorú ábrázolása annak, amikor a kimért tanúkihallgatások során az előre gyártott koncepció érvényesül, a hétköznapi emberi működésmódok leértékelődnek, minden spontán cselekvés és érzelmi megnyilvánulás, jelentsenek azok bármit is, a kihallgatók elképzeléseit támasztják alá. Míg a kihallgatáson az egyenruha, az újságfelületen a személytelenség teremt lehetőséget az emberi értékek devalválására, ha az ezzel járó felelősség rossz kezekbe kerül.

DaTa>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Böll kisregénye a média hatalmáról szól, hogyan lehet rágalmazni, manipulálni, szenzációhajhászás miatt tönkretenni életeket. Nem szerettem. Ezt húztam egyszer irodalom szeminárium vizsgán, németül olvastam csak, a magyar fordítás nem tudom, milyen. Az eredeti nagyon nem kötött le. Sem ez, sem a Csoportkép hölggyel sem a Billiárd fél tízkor. Böll és én sosem leszünk jóban, úgy hiszem.

8 hozzászólás
Dorqa>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

A regény egy erős és bátor, de egyébként teljesen hétköznapi nőről szól, aki éli az amúgy jelentéktelen,ámde tisztességes életét Nyugat-Németországban egészen addig, amíg egy hírlap célpontjává nem válik, és a sorozatos zaklatások miatt gyilkosságra nem vetemedik. Az író azt ábrázolja, hogyan válik egy eddig feddhetetlen nő a bulvársajtó áldozatává csupán annak okán, hogy egy olyan férfival töltött egyetlen éjszakát, aki rendőrségi körözés alatt áll…

Heinrich Böll számára nem a gyilkosság az érdekes ebben a nem véletlenül újságírói stílusban megírt regényben, hanem annak boncolgatása, hogy milyen végzetes következményekkel jár a sajtó hatalmával való visszaélés, és ez milyen szinten tudja magából kifordítani az egyént. A tényszerű riportként megfogalmazott történet hangulata komor, nyelvezete pedig józan és célzottan szarkasztikus.

Böll, aki személyesen is átélt a szereplőjével hasonló sorsot (hamis vádak miatt őt és családját zaklatták), Katharina Blum történetét ürügyként használva, erős kritikával illet bizonyos korabeli demagóg újságírói praktikákat, és emiatt munkáját gyakran politikai nyilatkozatnak nyilvánították a fennhéjázó, tolakodó médiával szemben.

Számomra a legérdekesebb a regényben a főszereplő majdhogynem hihetetlen (de az események fényében végül is teljesen érthető) pszichológiai átalakulása volt: egy abszolút normális értékrenddel bíró személyiség eljut odáig, hogy emberölésre vetemedjen (majd „tisztességesen” fel is adja magát szinte azonnal), mert úgy gondolja, számára már csak ez a megoldás maradt az igazságtételre…

Nem egy hétvégi pihentető olvasmány, de kétségkívül nagyon érdekes, és több szempontból is elgondolkodtató.

2 hozzászólás
Banditaa P>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Eltelt 42 év és a világ semmit sem változott. Szomorú.

klaratakacs P>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Mostanában sokszor hallottam már mondásként, hogy „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.”. Ez jutott erről a könyvről az eszembe. Katharinának a sajtóval szemben esélye sem volt tisztességesnek látszani. Pedig az csak látszat, hogy ő nem tisztességes. Az újságírás tette őt tisztességtelenné, amiért a felelősséget az újságírónak kellett viselnie. Jogosan?
Egy remek kisregényt olvashattam a média hatalmáról, mely a tájékoztatás zászlaja mögé bújva nem létező összefüggéseket enged láttatni, minden szót csak kicsit árnyalva más értelemet ad a legegyszerűbb kijelentésnek is.
A regény stílusa gyakorlatilag jegyzőkönyvi, hivatalos, tényekre alapozó, mégis képes erős érzelemeket kelteni az olvasóban. A sok szenzációhajhászó, ellenségkereső újságcikk között elveszik a tett, nem lehet a maga egyszerűségében kezelni a történteket. Katharina, amilyen egyszerűen viszonyult az élethez, olyan egyszerűen talál megoldást is a történtekre. Megérteni tudtam őt, sajnálni nem.

2 hozzászólás
kratas P>!
Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Ez egy remek könyv és nem csak hogy nem avult el az eltelt idő alatt, inkább egyre aktuálisabb.
És egy röpke pillanatig hálát rebegtem olvasás közben a mai világ u.n. celebeinek, mert ők legalább teljes mértékben lekötik az újságírók és a botrányra éhes közönség figyelmét.


Népszerű idézetek

Iustitia>!

Emberségesnek kell-e maradni azzal szemben, aki embertelen?

86. oldal, 47

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

csillagka>!

Van olyan pofa, aki megspórolta a reggelit vagy az ebédet, aztán úgy veti magát a büfére, mint a keselyű – amivel persze nem szeretném a keselyűket megsérteni.

97. oldal

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Adso>!

Az elbeszélés szereplői és cselekménye kitaláltak. Ha némely ábrázolt zsurnalista mesterkedése mégis hasonlítana a „Bild-Zeitung” mesterkedéseire, akkor ezek a hasonlóságok nem szándékosak, nem is véletlenek, hanem elkerülhetetlenek.

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Cheril>!

Láthatjuk: tervező intelligenciával párosult korrektsége sehol sem kívánatos, még börtönökben sem.

53 fejezet

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Creusa>!

az együttérzésedet tedd csak vissza sürgősen a hűtőgépbe, ahol valamennyi érzelmedet tárolod.

98.

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

vorosmacska>!

{kiállításmegnyitón} A veszekedő hölgyeket ekkor szétválasztotta Frederick Le Boche, aki el nem mulasztotta volna, hogy Straubleder vérét nagy lélekjelenléttel fölitassa egy lap itatóssal, és afféle – mint ő nevezte – „one minute piece of art”-tá alakítsa át, művének az „Egy évtizedes férfibarátság vége” címet adja, kézjegyével ellássa, aztán ne Straubledernek ajándékozza, hanem Blornának, e szavak kíséretében: „Ugrasd el, kicsit följavíthatod vele a kasszádat.”

92. oldal

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

ppeva P>!

A kihallgatás elhúzódását azzal lehetett magyarázni, hogy Katharina Blum bámulatos pedantériával ellenőrzött minden egyes meghatározást, minden mondatot fölolvastatott, úgy, ahogy jegyzőkönyvbe vették. Az utolsó bekezdésben említett tolakodások például először mint gyengédségek kerültek a jegyzőkönyvbe, illetve olyan első fogalmazásban, hogy „az urak kezdtek gyengédségeket tanúsítani”, ami ellen Katharina Blum fölháborodottan és energikusan tiltakozott. Szabályos definícióviták támadtak közte és az ügyészek, közte és Beizmenne között, mert Katharina azt állította, hogy a gyengédség kölcsönös dolog, a tolakodás pedig egyoldalú, és mindig az utóbbiról volt szó. Amikor az urak úgy vélték, hogy ez az egész nem valami fontos, és hogy ő az oka, ha a kihallgatás tovább tart, mint szokott, azt mondta, hogy olyan jegyzőkönyvet, amelyben gyengédség áll tolakodás helyett, ő alá nem ír. A különbség neki döntő fontosságú, részben emiatt vált el a férjétől, tudniillik az se volt soha gyöngéd, hanem mindig csak tolakodó.

21-22. oldal

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Kapcsolódó szócikkek: Katharina Blum
Heureka P>!

Nos, sok minden történik az előtérben – még több a háttérben.

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Bara_Éva>!

…Katharina …, akinek két veszélyes tulajdonsága van: a hűsége meg a büszkesége…

60. oldal

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk

Francesca>!

Szabályos defínicióviták támadtak közte és az ügyészek, közte és Beizmenne között, mert Katharina azt állította, hogy a gyengédség kölcsönös dolog, a tolakodás pedig egyoldalú, és mindig az utóbbiról volt szó. Amikor az urak úgy vélték, hogy ez az egész nem valami fontos, és hogy ő az oka, ha a kihallgatás tovább tart, mint szokott, azt mondta, hogy olyan jegyzőkönyvet, amelyben gyengédség áll tolakodás helyett, ő alá nem ír. A különbség neki döntő fontosságú, részben emiatt vált el a férjétől, tudniillik az se volt soha gyöngéd, hanem mindig csak tolakodó.

18. rész

Heinrich Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége Vagy: miből lehet erőszak és mit tehet velünk


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Az ajtó
John Steinbeck: Egerek és emberek
Agatha Christie: Paddington 16.50
Albert Camus: Az idegen
Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
Albert Camus: Közöny
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a hold
Alice Walker: Bíborszín
Jack Ketchum: A szomszéd lány