Alkotó ​időszakok 1 csillagozás

Esszék és beszélgetések
Hegyi Béla: Alkotó időszakok

Tíz ​esztendő terméséből válogatta legújabb kötetét Hegyi Béla. Az Alkotó időszakok-ban tanulmányok, kritikák, interjúk váltakoznak, magyarázzák, értelmezik egymást. A szerző ismét bebizonyítja, hogy értő kritikus és érzékeny beszélgetőtárs. Tanulmányaiban, riportjaiban körüljárja, felderíti századunk „alkotó időszakait” a tízes évektől napjainkig. A kötetben többek között elemzést olvashatunk a fiatal Lukács Györgyről, egy elfelejtett szecessziós drámákról, Vajda Lajos festészetéről, emlékezetes színházi bemutatókról; a riporter megszólaltatja Dienes Valériát, Illyés Gyulánét, Kassák Lajosnét, Szerb Antalnét, Bálint Endrét, Latinovits Zoltánt és másokat. De kalandozzunk a századelőn vagy a hetvenes években, ismerkedjünk a zene, a festészet, az irodalom, a színházművészet műhelyproblémáival, hallgassuk kortársak vagy nagy előadók szavát, Hegyi Béla mindig, mindenben ugyanazt kutatja értő szenvedéllyel: az alkotó, a vívódó ember világát. az emberi alkotás lehetőségeit, sokszínű… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 1982
586 oldal · ISBN: 9632717112

Enciklopédia 59

Szereplők népszerűség szerint

Latinovits Zoltán · Bartók Béla · Ruttkai Éva · Törőcsik Mari


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Carmilla >!
Hegyi Béla: Alkotó időszakok

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Tartalmas olvasmány volt. Csak röviden, az emlékezetesebb momentumok:
– Tetszett a Bartókról szóló fejezet, különösen, hogy az özvegye is nyilatkozott.
– Dienes Valéria is bizonyára érdekes személyiség lehetett a maga korában, de engem inkább az ragadott meg, hogy kis híján 100 évet élt.
– Illyés Gyuláné nem a férje révén, hanem saját életpályája okán szerepelt a könyvben (Kassáknével ellentétben), bár ahogy elnézem, mára ez is feledésbe merült.
– Buda Béláról megtudtam, hogy az apja szegény szabó volt, ő maga pedig nyelvésznek készült, de éppen az atyai ráhatásnak köszönhetően fordult végül az orvosi pálya felé.
– Kassák második feleségéről az a kép alakult ki bennem (nem tudom, mennyire megalapozott), hogy nem voltak szellemileg egyenrangú felek, viszont ez a szerep ("Kassákné") őt tökéletesen kielégítette, ebben megvalósította önmagát, és élete végéig szilárd támaszt nyújtott férjének.
– Bálint Endre neve (és híres családja) nem volt annyira ismert előttem, de most a beszélgetést olvasva utánanéztem, és élvezettel szemléltem képeit is.
– Szerb Antalné (Bálint Endre nővére) elmeséli, hogy Szerb Antal többször is megmenekülhetett volna, de ő beletörődött sorsába, elfogadta a történelmileg rárótt áldozatszerepet, nem akart kitérni előle.
– Latinovits Zoltán nagyon izgalmas beszélgetőpartner volt itt, és ez Hegyi Bélának is köszönhető. Nem véletlen, hogy ebből a riportból annyit idéztem… Amikor pedig a vonatos hasonlattal élt, az kicsit hátborzongató is volt tőle. Végül is beteljesedett, amire figyelmeztetett…
– Ruttkai Évával egy évvel a baleset után beszélgetett. Érződik, hogy mennyire szerette Latinovitsot, de szerintem hihetetlenül fárasztó is lehetett ezzel az emberrel együtt élni, és csodálom azt az angyali türelmet és szelídséget, amivel ezt viselte.
– Fáy Ferencről nem hallottam ezidáig, de mivel péceli, nagy érdeklődéssel láttam neki. spoiler Ehhez képest egy nagy csalódás ez az ember, szerintem egy vérbeli se..fej lehetett. Teljesen lefárasztott a nagyképű szónoklataival, a modoros-mesterkélt beszédstílusával, meg a buzizásával. Persze, a maga módján ez is érdekes volt, de hogy nem kedveltem meg, az biztos.
– Major-Zala Lajos viszont szimpatikus figura volt.
– A megrendült egészségű Rónay Györgyöt rózsadombi otthonában kereste fel Hegyi Béla, így bepillanthatunk az író életébe, a fényképekről talán már ismert, könyvekkel telezsúfolt szobákba, ahol az aggodalmaskodó feleség főzi a kávét a vendégnek. Különös kis hangulatképek ezek, szinte polaroid-felvételek, és nem is annyira a beszélgetés volt érdekes, mint inkább a körülmények.
    (Most hirtelen ennyi, magamnak írtam, az első és egyetlen molyos olvasójaként e könyvnek.)


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Nagyon rossz alvó volt, s ennek, bármily groteszkül hangzik is, örült! Ha éjjel fölébredt, az egyik könyvespolcba épített teafőzőn teát készített magának. Az álmatlanul töltött éjszakai órákban olvasott és jegyzetelt. Némi öniróniával mondta egyszer: „Csodálatos műveltségemet álmatlanságomnak köszönhetem!”

277. oldal, Szerb Antalné (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Kapcsolódó szócikkek: álmatlanság · Szerb Antal
Carmilla >!

[…] Sokszor tapasztaljuk, hogy ez a jóság mennyire érdekből születik. Addig jó a jó hozzád, amíg te jó vagy hozzá, és rögtön eltaszít magától, mihelyt hibát fedez föl benned, olyan hibát, amire finnyás és érzékeny.

456. oldal, Hit és szeretet (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Kapcsolódó szócikkek: · jóság
Carmilla >!

     – A szerelem nálam monogámia. Keveset szerettem, de azt mindig halálosan. A szerelem több is számomra, mint pusztán a szexus. A szerelem anyaöl is, otthonpótló melegség; a szerelem bölcső is, kamaszság, gyerekség, játék; a szerelem menekvés is, kaland, egzotikum, barlang a dzsungel mélyén. De testvérség is: egység a különneműségben, vérszerződés, egymás megváltása. Évának én vagyok a második, nekem most ő az egyetlen.

346. oldal, Latinovits Zoltán (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Kapcsolódó szócikkek: monogámia · Ruttkai Éva · szerelem
Carmilla >!

Az öngyilkos emberek csalódnak önmagukban, önmaguk elől menekülnek, kilátástalannak látják helyzetüket, szűknek érzik lehetőségeiket a cselekvésre, és nem is éreznek erőt, kedvet magukban ahhoz.

112. oldal, Buda Béla (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

1 hozzászólás
Carmilla >!

Nem a hitetlenek tartják távol Istent az emberektől, hanem a keresztények kereszténytelensége.

454. oldal, Hit és szeretet (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Carmilla >!

Mindannyian ugyanazon a vonaton utazunk, de vigyázni kell, el ne vétsük a lépést. Rajta legyünk, ne mellette, ne álljunk elé. Akkor nem érhet minket a kerék. De az emberi gonoszság és értetlenség ellen semmi sem véd. Ez megmarad.

362. oldal, Latinovits Zoltán (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Kapcsolódó szócikkek: Latinovits Zoltán · vonat
Carmilla >!

– Egyre jobban zavar, és nem tudom, nevessek vagy bosszankodjam emiatt, a színésznők arckozmetikája. Látszólag semmiség, apróság. Paraszti tárgyú filmekben, a gyakori közelképek révén, megcsodálhatjuk a színésznők legvárosiasabb vonásait. Mintha egy belvárosi fodrászszalonból léptek volna a vászonra vagy a képernyőre: a divatos műszempillák, a kitépett szemöldök helyén húzott fekete csík, a rúzzsal megszélesített ajkak és a festett haj illúzióromboló, és semmiképp nem tudnak meggyőzni arról, hogy ezek a menyecskék vidéken élnek, még kevésbé arról, hogy dolgoznak is.

363. oldal, Latinovits Zoltán (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Kapcsolódó szócikkek: smink
Carmilla >!

     – A szeretetbe is el lehet fáradni, bele lehet unni. Ha csak mi szeretünk, és mások a szeretetből nem törlesztenek, elfásulunk, kiégünk.

372. oldal, Latinovits Zoltán (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Carmilla >!

Sok házasságkötés alapul a másik fél – általában a nő – birtoklásának vágyán, a szerelem olyan értelmezésén, amely a nemi élet gátlástalan megvalósítását jelenti a házasságban, a partnerek lelki-szellemi kapcsolata nélkül.

450. oldal, Hit és szeretet (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

1 hozzászólás
Carmilla >!

A civilizált, betonnal benőtt, autómilliókat dajkáló, mesterséges bébiket előállító világban egyetlen menhelye van ennek a vízfejű társadalomnak: a tv iszonyú magánya. A színes mákony. A mindenki helyett gondolkodó, ócska hipnotizőrök álma: az egyazon egyenruhába bújtatott ember kongó óljai. A hallgató család szőnyegekre zuhant egyedei, kik sörtől, pálinkától elhülyült képpel forognak a magárahagyottság mágneses körében.

474. oldal, Fáy Ferenc (Magvető, 1982)

Hegyi Béla: Alkotó időszakok Esszék és beszélgetések

Kapcsolódó szócikkek: televízió

Hasonló könyvek címkék alapján

Halmai Tamás: Isteni fény, emberi lény
Horváth János: Horváth János irodalomtörténeti munkái I.
Eörsi István: A derűlátás esélyei
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Szerb Antal: Hétköznapok és csodák
Földényi F. László: Melankólia
Hamvas Béla: A száz könyv
Arthur Koestler: Szellem a gépben
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Juhász Gyula: Örökség