Két becsvágyó és mindenre elszánt fiatalember találkozik két gyönyörű és okos nővel, s a bordélyházi szerelemből életre szóló szövetség lesz… Hogyan használja ki e négy ember a zavaros vallási és politikai állapotokat és hogyan ragadja magához a hatalmat?… A szereplők valóságos személyek: dicsőséges császár és császárné, nagy hadvezér és felesége, életük telve ármánnyal, erőszakkal, gyilkossággal…
Bordélyház Bizáncban 9 csillagozás
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Graves Vitéz Belizár-ja kíváncsivá tett, Hegedűs Géza „műintézménye” pedig maximálisan kielégítette a téma iránti érdeklődésemet. Egy teljesen új megvilágításba helyezve a Gravesi Justinianus-Belsarius-Theodora-Antonina nyégyszöget. Ez a sovánka könyvecseke egy igazi Argo, megrakva a VI. századi Bizánc egy adott pillanatának legnagyobbjaival. Nem ad sokat, de keveset sem. Kedvet csinál a korhoz és annak eszmeiségéhez. Annyira persze nem hozza tűzbe az embert, hogy nekiugorjon a Corpus Juris-nak. :)
Érdekes korrajz, egyetlen napba, egy történelemfordító pillanatba sűrítve. Talán túlságosan is sűrű volt. Minden és mindenki pont akkor, pont ott találkozik, ennyire pontosan összefutó szálak biztos nem voltak, de tény, hogy 100 oldalon ez a maximum, amit ki lehet hozni a dologból. Különös módon most azért vonom le a csillagokat, mert még olvastam volna – nem folytatást, inkább ugyanezt, bővebben, kidolgozottabban.
Nekem nagyon tetszett. Nagyon jó volt a stílusa, elgondolkodtató és izgalmas is. Semmit nem tudtam eddig ezekről a történelmi személyekről, de most annál jobban izgat Belizár, Teodóra és társai. Külön öröm volt, hogy egy-két óra alatt ki lehet olvasni, nincs ezer szereplő, meg húsz idősík. És most már a „római jog” kifejezés is mond valamit.
Hegedűs Géza nem regényt írt, hanem történelmi esszét, amelyből a világtörténelem egy igen fontos epizódját ismerteti meg velünk. Hogyan lehetséges a megfelelő pillanatban a megfelelő – felkészült és elszánt – embereknek az általuk képzelt irányba fordítani a történelem kerekét? Láthatjuk, mindegy, honnan jöttek, a tudás, a nyelvismeret, és az összefüggések átlátása olyan előnyt jelent, akkora erőt ad, amellyel elérhetők a nagy álmok.
Mindez Hegedűs Géza megszokott, tanárosan tiszta, világos stílusában, közbevetett magyarázatokkal, érdekességekkel.
Népszerű idézetek
– Ezek a részeg római férfiak meghódították a világot, óriási birodalmat teremtettek. Nekik köszönhetjük, hogy most már a görögök görögül is római birodalomnak nevezik mindazt a tájat, amelynek ura a Konstantinápolyban uralkodó római császár.
Justinianus felnevetett.
– A görög Konstantinápolyban uralkodó római császár, aki se nem görög, se nem latin, hanem ti illírnek nevezitek, de jól tudjuk, hogy szláv.
Prokópiosz bólintott.
– Mert a birodalom sok nép, alig megszámlálható különböző nyelvű nép otthona, ez mind római állampolgár, egymást görög nyelven érti meg, és törvényei latinul szabályozzák az életét.
59. oldal
Akármilyen fontos a terv, a férfilélek akkor tud okos lenni, ha a test megkapta már az igénye szerinti feloldozást.(..) a férfi pedig elébb elnézte a készségesen elé táruló női test tökéletes szépségét. Számára az élet legmagasztosabb pillanatai voltak ezek: A beteljesülés előtt már szemmel birtokba venni a lányt.
38. oldal
Az utazni szerető ember jól tudja, hogy az utazás nemcsak térbeli kalandozást jelent, hanem időbeli kirándulást is a különböző történelmi korok mélyrétegeibe.
(első mondat)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Pusztai Andrea: A zöld szemű kígyó 95% ·
Összehasonlítás - Urbánszki László: Vérszerződés 93% ·
Összehasonlítás - Urbánszki László: A felderítő 93% ·
Összehasonlítás - Gaby Roney: A Huszár esküje 92% ·
Összehasonlítás - Robert Low: Az ordas tenger 90% ·
Összehasonlítás - Passuth László: A bíborbanszületett 89% ·
Összehasonlítás - Orosz T. Csaba: Hun ·
Összehasonlítás - Passuth László: Ravennában temették Rómát 88% ·
Összehasonlítás - Bencsik Gábor: Az üldözöttek ·
Összehasonlítás - Weöres Sándor: Psyché 85% ·
Összehasonlítás