Az ​erdőntúli veszedelem 78% 85 csillagozás

Újraolvasás. Emlékeimben négy csillagosként élt.
Valójában akkora rohadt nagy vörös farok van benne, hogy ha mókus lenne, fel se tudna mászni a fára. Komolyan. Ilyen kemény mítoszteremtést, és kommunista (nem pejoratíve, hanem kő keményen) propagandát ifjúsági regénybe csomagolva rég nem olvastam.
Mit mondjak, ehhez képest Timúrék csapata ideológiailag semleges gyerekek gyülekezete…

Szóval két csillagot érdemelne ebben a formában az Erdélyi Parasztfelkelés azaz a Budai Nagy Antal-féle felkelés története.

DE!
Hegedüs Géza tud valamit (nem a történelmet… na jó azt is, csak kicsit szabadon bánik a tényekkel). Mesélni.
Ez itt egy ifjúsági regény.
Van benne szerelem. Van benne heroizmus. Van benne történelem. Ahhoz képest (már, hogy leverik a felkelést) happy end.
És az ember még ötven évesen is tátott szájjal olvassa. Tudja, hogy propaganda. Tudja, hogy mítoszteremtés… és leszarja. (Má' bocs!)
Mert ez akkor is jó.

A történelemnek ez a része – regényolvasás szempontjából csak! – valahogy kimaradt. Ajánlott irodalomként biztos a kezembe vettem volna, de erre meg más nem gondolt anno.
De ami késik, nem múlik.
Olvasás közben nem is annyira a történelmi eseményekre figyeltem, sokkal inkább érdekelt a szereplők jelleme. Érdekes volt számomra, hogy a husziták közül mindenki nagyon jellemes ember volt, mentek, ha kellett, harcoltak, ha kellett, önfeláldoztak, ha kellett. Tetszett az Isten ege alatt tartott esküvő, nem sokat teketóriáztak, hogy mi legyen, egybekeltek és harcoltak tovább.
Mégis, ez az egyszerű lét kicsit irigylésre méltó számomra. Mert nem lelkileg voltak szegények, csak anyagilag. Sőt, úgy vélem, a lelkük többet ért bármi másnál.

Könnyen olvasható, rövid, világos vonalvezetésű történelmi regény egy olyan korszakról, ami a történelemórákon is maximum egy fél óra jut (talán). Hegedüs Géza, ahogy egy interjúban el is mondta, a célja a magyar történelemből megértetni a magyar irodalmat és az irodalmi művekből a történelmet. A valósághűséggel olyan nagy gond szerintem nincs, több új kutatásból is kiderül, hogy ez a Budai Nagy Antal-féle sokkal inkább volt osztály-jellegű “paraszt”felkelés, mint a sokkal ismertebb Dózsa-féle, ahol a (köz)nemességnek nagyobb szerepet játszott. Hegedüs Géza már 1946-ban elkövetett egy rövid tanulmányt Budai Nagy Antalról, na az tényleg hemzseg a “proletár”, “munkásvezér” stb. ideológiailag töltött kifejezésektől. De azért ebben Az erdőntúli veszedelemben ilyen nyíltan ezek nem jelennek meg. A fiatal célközönség, akik akkoriban olvasták, nem hinném, hogy az osztályharcos, kommunista ideológiai párhuzamokat fejtegették volna. Egyszerűen egy kalandos történet, egy olyan korban, amiről amúgy keveset tudunk.
Eredetileg egy Dózsa-féle parasztfelkelésről szóló regény megírására kérték fel, az ötlet az volt, hogy a valós történelmi keretbe egy fiktív szereplő történetét írja. A fiktív szereplő nagyapja történetesen részt vett a Budai Nagy Antal féle felkelésben (talán ő volt Bálint), és annyira jól eleresztette ezt a bevezetőnek szánt részt, hogy nem Dózsa könyv egyik fejezete, hanem egy önálló könyv lett belőle.

Nekem a regényben szereplő Tamás diák, kicsit az író saját magára emlékeztet. Neki is a tanítás volt a legfontosabb és igen, egy ideológia mentén. Utólag könnyű okosnak lenni, meg látni, hogy mik történtek ezen ideológia mentén. Ahogy utánanéztem Hegedüs Géza későbbi megnyilvánulásainak, bizony a kommunizmus iránti kezdeti lelkesedés nála is alábbhagyott. Nem mentegetésként, de Hegedüs Géza megjárta a második világháború keleti frontját, munkaszolgálatos volt majd koncentrációs táborban élte meg a “felszabadulást”. Egy ilyen személyes háttérrel érthető, ha valaki hithű kommunista lesz, belép a pártba, és tolja a szekeret a saját eszközeivel – legalábbis a negyvenes évek végén. Hitt az új rendszerben, de nem az előnyeit akarta, nem pályázott magas hivatalra, csak tanítani akart, ahogy Tamás diák is. Mégis rosszul öregszenek ezek az ideológiailag töltött könyvek, 1990 előtt 13-14 kiadás, a rendszerváltás után viszont csak egyszer jelent meg. Bár még látni egy-egy felső tagozatos választható nyári olvasmány listán, de szép lassan a feledés homályába merül. Szerencsére elég sok példányban jelent meg korábban, úgyhogy a történelmi regények szerelmeseinek megmarad és könnyen beszerezhető.

Csodás történelmi regény,elbeszélés az Erdélyi huszita harcokról.Azt hiszem,hogy ennek a regénynek az olvasása volt nekem a leg meghittebb megünneplése augusztus20.-ának.
Sok magyar történelmi regényt olvastam már,de olyat még nem amelyikben ilyen méltóképpen emlékeznének meg Budai Nagy Antalról,és az Őt követőkről!

Ifjúsági-történelmi regény. Hogy a „történelmi hőségnek” mennyire felel meg, arról biztosan lehetne beszélgetni, de amennyit a célkorosztálynak tudni kell az eseményekről, erőviszonyokról, annyit véleményem szerint bőven és jól átad. Egy okos gyermekfejnek elég is csak annyit megérteni, mi a rabszolgaság, a kizsákmányolás, …, ez pedig kiderül a regényből.

Ifjúsági regény, le sem tagadhatná. Viszont egy olyan korszakot idéz fel, ami – valljuk be – kevéssé ismert számunkra. Nyelvezete könnyen érthető, ezért minden történelem iránt kicsit is érdeklődő felnőttpalántának izgalmas, jó olvasmány lenne! Történelemtanárok a korszak tanításánál ajánlhatnák a gyerekek figyelmébe!

Igazi, szépszavú Hegedüs Géza-könyv: fele sem igaz, de érdekes.

Könnyed kis ifjúsági regény, a kalandos életű huszitákról, a Budai Nagy Antal-féle erdőntúli lázadásról. A témaválasztás amiatt érdekes, hogy eddig nemigen íródott regény ezekről a szereplőkről. Másrészt – mivel eredetileg 1951-ben jelent meg – érződik rajta az akkori propaganda, de mindennek ellenére izgalmas, kellemes olvasmány. Hegedűs Géza ügyes író, igaz a cselekmény egyszerű, nem kell nagy fordulatokra számítani, de a főbb szereplők karaktere igen jól van megírva. A történelmi hűség nem mindenhol stimmel, de szerintem nem is ez volt a szerző elsődleges célja a regényével, hanem inkább a szórakoztatás. :))

Hegedüs Gézától olvastam már olyant, amelyik sokkal jobban tetszett. Ez túl „ifjúsági” lett.

A vége nagyon össze van csapva.