Hosszú időn át hétről hétre örvendeztették meg a Népszabadság Magazin olvasóit a közelmúltban elhunyt Hegedüs Géza színes, érdekes művelődéstörténeti írásai.
Ezekből az ismeretgazdagodást és szórakozást egyszerre kínáló művekből nyújtunk át ebben a kis kötetben egy csokornyit.
A halhatatlan hamisjátékos 5 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1999
Most olvassa 1
Várólistára tette 2

Kiemelt értékelések


Művelődéstörténeti tárcák, kb. ötven.
El lehet képzelni, hogy nem túl mélyreható munka egyik sem, viszont figyelemfelkeltésnek pont elég. Hegedűs Géza szórakoztató, nem kétséges, és jó érzékkel emeli ki azokat a részeket, amitől az ember rögtön indulna az adott témával közelebbről megismerkedni.
Vagy újra megismerkedni.
Kedvencem Katalin cárnő és Diderot kalandjáról szólt. És arra eddig sohasem gondoltam, hogy mondjuk Kolumbusz iskolában tanulta a földrajzi felfedezési tudományt. Sajnos már totál elfelejtettem, hogyan kerültek ide a törökök, most megtudtam. Karl May és a Grimm fivérek élettörténete, ki gondol ilyesmire? Szóval jó volt.


Az érettségi-elnökünk – mielőtt a bizonyítványokat kiosztotta volna – azt mondta, hogy most van a legtöbb tudás a birtokunkban. Idáig szélesítették a látókörünket, innentől kezdve csak egy irányba fogunk koncentrálni.
E könyv olvasása közben jöttem rá, hogy tényleg így van. Sok-sok név merült fel a másfél-két oldalas szösszenetekben, mindről érdekesebbnél érdekesebb tényeket tudhattam meg. Láss csodát, tényleg műveltebbnek érzem magam. :D Na nem annyira, mint az érettségi idején, de ez a szellemi felfrissülés így is sokat jelent.
Népszerű idézetek




Valójában többen is felettébb szerettek volna a világ ura lenni, de ezt szóban és írásban először II. Mohamed török szultán közölte a híveivel és ellenségeivel. […] Nevezetes mondat, amellyel a közlemény kezdődik. Így hangzik: „Valamint egyetlen Úr van a mennyekben, úgy egyetlen úrnak kell lennie a Földön is. Ez pedig én vagyok …”
26. oldal - Aki a világ ura akart lenni




A világi felsőoktatás maradandó példája lett a portói Tengerészeti Akadémia.
A reneszánsz tudományosságnak ugyanúgy, mint a pedagógiatörténetnek azóta is – több mint félezer éve – példaszerű fő alakja maradt Tengerész Henrik herceg. Iskolájának hallgatója volt Vasco De Gama – idővel Henrik utóda a főiskola élén –, Magellán, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Cabral (Brazília felfedezője) és még oly sokan mások.
22. oldal - Felfedezők tanítómestere




Karl May német regényírót eredetileg Karl Hohenthalnak hívták. Voltak még egyéb nevei is. Korai kalandos, bűnügyi, falusi érzelmes szerelmi regényei címlapjain hol Ernest von Lindennek, hol Paul Lautrémont-nak máskor von Lövennek, Diaz Ramonnak vagy Emma Polnernek nevezte magát. Egy ízben indián tárgyú regénye, a Winnetou Karl May néven jelent meg. Ez a név hamarosan világhírű lett, ettől kezdve az írónak haláláig Karl May volt a neve.
Karl May szegény, sokgyermekes kézműves család fia volt. Kezdetben tanítóféle akart lenni, még tanítói diplomát is szerzett, de hamarosan börtönbe került. Előbb csak sikkasztásért, majd csalásért, de hamarosan már váltóhamisitásért ítélték el. Ifjúsága idején több évet töltött börtönben. Ott alkalma volt képzelődni és leírni mindazt, amit összeképzelt.
108. oldal - A legsikeresebb szélhámos
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ráth-Végh István: Hatalom és pénz 93% ·
Összehasonlítás - Ráth-Végh István: Szerelem, házasság 91% ·
Összehasonlítás - Tóth Béla (szerk.): A magyar anekdotakincs 89% ·
Összehasonlítás - Kun Erzsébet: Tojástánc 89% ·
Összehasonlítás - Kun Erzsébet: A végén minden kiderül ·
Összehasonlítás - Ráth-Végh István: Anekdoták – Furcsaságok ·
Összehasonlítás - Hammer Ferenc: Fekete & fehér gyűjtemény ·
Összehasonlítás - Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs ·
Összehasonlítás - Ráth-Végh István: Csalók, tolvajok, kurtizánok ·
Összehasonlítás - Prágai házjegyek ·
Összehasonlítás