Látta-e már az Olvasó közelről égi kísérőnket, a Holdat? Természetesen nem annyira közelről, mint a Hold körül vagy a Holdon járt űrhajósok, de legalábbis csillagászati távcsövön (teleszkópon) át? Ha még nem volt alkalma erre, keresse fel a budapesti Uránia Csillagvizsgálót vagy vidéki csillagvizsgálóink egyikét. Csodálatos élményben lesz része! Különös, kráterekkel tarkított, szakadékokkal át- és átszabdalt vidék tárul a szeme elé, s bizonyos vagyok benne, hogy nem könnyen válik majd meg a semmi máshoz nem hasonlítható, káprázatos látványtól! S ha elfogad egy jó tanácsot is: lehetőleg ne telihold idején látogassa meg a csillagvizsgálót. Ilyenkor ugyanis a Hold fénye túlságosan erős, szinte vakít, és a felszíni képződmények nem vetnek árnyékot. A Holdat első nagyed vagy utolsó negyed körüli időben tanácsos megnézni. De mit is jelent ez?
A Hold közelről 0 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1978
A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Mi világunk Táncsics
Hasonló könyvek címkék alapján
- Arthur Koestler: Alvajárók 96% ·
Összehasonlítás - Dálya Gergely: Bevezetés a csillagászatba ·
Összehasonlítás - Both Előd: A világmindenség ·
Összehasonlítás - Gábris Gyula – Marik Miklós – Szabó József: Csillagászati földrajz 89% ·
Összehasonlítás - Grandpierre Attila: Az élő világegyetem könyve ·
Összehasonlítás - Kulin György: A távcső világa ·
Összehasonlítás - Almár Iván: A SETI szépsége ·
Összehasonlítás - Kulin György – Kolozsváry György: Színes Világegyetem ·
Összehasonlítás - Szabó József: Űrrepülés ·
Összehasonlítás - Székely Sándor: Élet – ember – világ ·
Összehasonlítás