Bovaryné ​jelenti 11 csillagozás

Hebert Márta: Bovaryné jelenti

A francia Riviéra, ahogyan még sosem láttuk, egy magyar lány szemével, akinek sikerült beépülnie a bennszülött franciák közé. Orsi könyvtárosként dolgozik az egyik festői kisvárosban, valahol Nizza és Cannes között. Mit keres ott? Azt, amit mindannyian, a boldogságot egy daliás szőke herceg oldalán. Közismert tény azonban, hogy manapság a szőke herceg ritka kincs, utolsó, féltett egyedeit távoli rezervátumokban őrzik, így azzal kell megelégednie, aki épp a keze ügyébe esik. Orsi csetlik-botlik idillinek látszó világában, az azúrkék tenger partján, a férfiak jönnek-mennek életében, és a végén semmi sem úgy történik, ahogy szokott.

>!
Kossuth, Budapest, 2012
138 oldal · ISBN: 9789630971478
>!
Kossuth, Budapest, 2012
138 oldal · ISBN: 9789630971478

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Korzika


Kedvencelte 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
pável P
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Szingli harmincas magyar nő menni Francföld, lenni csábító, cuki, csélcsap könyvtároskisasszony, menni át lamúrok tanösvényén, jönni szembe csupa lemurok (férfiak helyett pasik, avagy csupán makik), végül jönni haza, asszem, exhez, már nem emlékezni.

„Miért kellett ilyen gyorsan elszállnia a csillámpornak? Mi, nők, hajlamosak vagyunk a fehér lovas királyfit várni, akiről aztán rendszeresen kiderül, hogy nem csak a lova patkója hiányzik, ami nem is lenne baj, mert patkolókovácsot minden valamirevaló nő tud keríteni, de a lábszárkötője is büdös, és ráadásul ragaszkodik a büdös lábszárkötő rendszeres viseléséhez.”
„A külföldre szakadt magyar figyelemreméltó egyed volt. Lehet, hogy otthon utálta a gulyást és a Kaláka együttest, de mihelyst más országba vetette a sorsa, kialakította a függő viszonyt a hungarikumokkal. Minden este lehajtott egy pohár unikumot, gyerekeit mélyhűtött túró rudival tömte. A legrosszabb fajta a külföldön született magyar volt, a harmadik évezredben úgy nézett ki, mintha Rózsa Sándorral egy csárdában nőtt volna fel, hosszú bajusza belelógott a tálba evés közben, időnként betyárosan kurjantott egyet. Lakása egy budavári szuvenír boltra hasonlított leginkább, a falon magyar zászlók lengedeztek a pirospaprika füzérek mellett.”

„Marci testnedvei jobb hatással voltak rám, mint a lourdes-i víz.”

Lenni csiklit próza, de csempészni bele néha nagyszerű ám kevés sorok.

(Egy lektűr azért néha nagyon nagy igazságokra képes rávilágítani:
„A női beszélgetések meglepő mozzanata, hogy szinte hosszabb ideig tart elmesélni az eseményeket, mint amennyi idő alatt megtörténtek a való életben.” )

Hiába a pár bekezdésnyi remeklés, ez csak egy vértelen lektűr: 3*
(2015)

>!
mdmselle I
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Sokat szoktam itthon a Molyról fecsegni, sőt főleg a molyokról, egyenesen bele a férjem fülébe, de mivel neki fogalma sincs a molynicknevekről, csak valami jellemző tulajdonságukról tudja elbeszéléseim szereplőit beazonosítani, így olyan neveken szoktam a molyokat említeni, mint például ír-moly, főmoly(né), szinkronmoly, vöröske, tigrismoly, dámamoly, festőmoly, babásmoly (ez mindig az aktuális kismamoly), hangyásmoly, Vércsigás Edi, Nagy Sörivó, vagy az, akit Megfigyelnek.
Namost van egy moly, akit úgy emlegetünk, mint „a másik azúrmoly, akinek olyan jó elszólásai vannak” (az egyik azúrmoly a @Lady_L, de őt a saját nevén emlegetjük). Szóval ez a másik azúrmoly írta ezt a könyvet, amit nehéz elfogulatlanul értékelnem, mert már a megjelöléséből is látszik, hogy nagyon szeretem a humorát, tényleg olyan jókat tud írni, hogy fél napokig is elkuncogok a sajátos szószerkezetein, néha fel is írom őket, gyűjtő vagyok ugyanis.

Humorból kifolyólag tehát a könyv csillagos ötös fölé.

A történet csajos. Könnyed. Egynyári. Nem a Nagy Magyar Regény, de nem is akar az lenni, van benne egy nő, meg néhány férfi balfék, aztán happy end. Ez kell a strandra, nekem ez most jólesett. Nem mondom, lehetne kidolgozattabb, de lesz ez még jobb is, és az így is világos, hogy ezt nem holmi csibefalat írta, hanem egy művelt nő.

Aztán vannak a tájleírások, ami szintén ötös, de az űbercsúcs az a francia ember leírása egy magyar szemével és a Franciaországban élő magyar emberek leírása egy Franciaországban élő – kissé pikírt – magyar ember szemével. Fetrengtem a röhögéstől, mert annyira ideáltipikus, főleg amit a magyar származású franciákról ír, direkt át is néztem miatta a blogomat, mert halványan emlékeztem, hogy pár éve valami nagyon hasonlót írtam én is egy ismerősünkről, mint ami a könyvben áll, főleg ami a pirospaprikát illeti, és tényleg, ugyanaz a benyomás ért mindkettőnket 1000 km távolságból is… :-D

Idézet a könyvből:
http://moly.hu/idezetek/170050

Idézet tőlem 2006-ból:
„…magyar apja korán meghalt, és az ő emlékének hódolva belőle még a legvéresebb szájú MIÉP-esnél is nagyobb lokálpatrióta lett. És a dolgozószobája úgy néz ki, mintha a budai vár egyik cserepes-hímzéses-magyarcímeres-kokárdás-pirospaprikás standját egy az egyben beállították volna az írószatala mellé”

Kérekmég!

6 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Hát ez most nagyon jól esett! A humor, amivel az egészet tálalta, pompás. Kellemesen romantikus, mint egy naplemente a tengerparton. Életszerű az egész, szereplői attól tökéletesek, hogy tökéletlenek – akárcsak a való életben. Gyönyörűek a tákkeírások, ott ültem Orsival a tengerparton vagy éppen a nyomában bukdácsoltam a hegyi ösvényen.
Bátran ajánlom, remek kikapcsolódás! :)

>!
BridgeOlvas I
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Ez aztán tényleg az a könyv, amire, ha nincs a moly, magamtól valószínűleg soha nem bukkantam volna rá. És az azért kár lett volna.

Franciaország egy kicsit olyan érzetet kelt bennem, hogy bár voltam ott és a saját szememmel láttam, gyakran mégis felmerül bennem, hogy talán nem is létezik. Biztos csak úgy kitalálták, beetetésnek vagy valami. Pedig laknak ott emberek, néhányat ismerek is, és most egy ott lakó (akit ugyan nem ismerek), tehát autentikus forrás, még regényt is írt, és mivel a szóban forgó szerző magyar, így külön is érdekesnek tűnt, milyen lehet egy magyarnak Franciaországban (ami ugye vagy létezik vagy nem).

Nagyon kedves kis könyv ez, jókat mosolyogtam rajta és tobzódtam Antibes és a franciák és a könyvtár leírásaiban (bevallom, úgy ahogy van, ha semmi nem történik a regényben, csak jó sokat olvashatok erről a kisvárosból, nekem akkor se lett volna egy rossz szavam se). A pártalálós rész kicsit kevésbé állt közel a szívemhez, mindenféle okból kifolyólag, de ez leginkább az én hibám – különösen, hogy a napokban olvastam a tékasztorik blog bejegyzéseit a társkereső oldalakról, és amikor a regénybeli Orsi először odakattintott, magamban azt ordítottam, hogy „Ne csináld, ember, ne csináld!” :o)

Röviden: jólesett ez most a lelkemnek. Köszönöm.

24 hozzászólás
>!
Lady_L P
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Ez egy szigorúan csajos regény, úgyhogy a fintorgások elkerülése végett jobb, ha bele sem kezd az, aki nem tartja sokra a műfajt:) Úgyhogy nem kell hatalmas mélységeket várni tőle, nem fogja megváltani a világot, de kikapcsol és szép helyekre invitál.
Szóval mit lehet találni a regényben?
– Idilli, festői, romantikus, levendula- és jázminillatú tengerparti francia kisvárost,
– a helyi könyvtárat (meg annak a fájóan tipikusan francia munkatársait:)
– az Azúr-parti élet hiteles bemutatását
– az ott élő magyarok közösségének életét
– És persze egy 30-as nő pártalálási problémáit. Bevallom, ez a vonal engem kicsit nyomasztott, de nem a regény miatt, hanem mert ez egy olyan „veled is megtörténhet” dolog (az ismerős környezet és világ és gondolkodásmód miatt túlságosan könnyen sikerült beleélnem magam a helyzetbe:)).
Csillagozni nem tudom objektíven, ezért az kimarad, de remélem, így is átjön a lényeg:)
Sajnos csak ekönyvben kapható, de legalább nem kell nyomdát, szállítást, tárolást fizetni:P

>!
Eszter01
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Nagyon-nagyon szerettem olvasni. Vicces volt és keserédes. Rólam szólt.

3 hozzászólás
>!
Morzsa
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Ugyan nem nyár van, sőt talán még tavasz sem, mégis igazi strandkönyvre bukkantam az ekönyvek közt, ami elhozza a tengert, a napot és a jókedvet.
Egyben magamba is szállok, mert ha ez a könyv nem ekönyv, talán sosem veszem meg: azonban olyan kevés ízlésemmel találkozó könyv jelenik meg magyarul elektronikus formában, hogy mikor ezt a könyvet karácsony után megláttam egy Bookline-es akcióban, a szokottnál kevésbé előítéletesnek bizonyultam, és megvettem.
Jutalmam meglett :-D.
Manapság nagyon népszerűek az ilyen „külföldre szakadt” regények: x nemzet polgára odahagy mindent, mi hazájához kötötte és külföldön, jellemzően valami, az óhazából nézve „jó” (mediterrán) helyen új életet kezd.
Ennek megfelelően van köztük sok bosszantó, közhelyes darab is, amit az elsők sikerein felbuzdulva írt meg a szerzőjük, „ilyet én is tudok” felkiáltással…. de aztán sajnos legtöbbször csak annyi derül ki, hogy max "Olyat tud, de semmi ÚJAT nem tud már mondani azon kívül, hogy mondjuk a hetvenedik Bor, mámor, Provance, vagy a negyvenkilencedik Napsütötte Toszkána koppintás szülessen meg
(hogy szót szóba öltsek, maga Francis Mayes is csak koppintani tudta önmagát az első könyve után, de ez már egy más eset)
Na, ez a könyv NEM OLYAN.
Ez a könyv aranyos, humoros, üdítő. Talán, mert eltalált, spéci magyar szemüveg is van az írón, ami -a magyar olvasónak mindenképp- különleges látásmódot is ad?
Ki tudja? Lényeg, hogy működik!
E MOLYOK-nak kötelező nyári darab a strandtáskában lapuló olvasóra! :-D

1 hozzászólás
>!
tonks
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Nagyon szerettem volna szeretni, de a sok humoros történés mellett nem nagyon értettem, hogy lehet így élni (értettem a kalapács-fal-képek szimbolikát, de komolyan egy férfi kéne hozzá?), hogy az ember mellett elfolyik az élet.

>!
DAndrea
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Kedves @Eszter01 köszönöm a tippet, tényleg jó volt olvasni! A három * csak azért mert most nem tudom, hogy végül is happy end vagy mi, és nekem kissé zavaró volt a csapongó történetvezetés. De a következő regény már biztos jobb lesz!

>!
Fancsmancs
Hebert Márta: Bovaryné jelenti

Örömmel olvastam a regényt. Végig vicces volt, életszerű, szerethető, igazi mai magyar csajos hang. Boldog vagyok, ha kortárs, hazai írónőt találok, aki szerethető, lendületesen és érdekesen ír. Várom az új történeteket.


Népszerű idézetek

>!
mdmselle I

– Tudod, hogy már a fiatalok sem járnak diszkóba, csak felteszik a netre a fürdőszoba tükörben lekapott, bugyis képüket, és válogatnak a jelentkezők közül. Ez már napjainkban egyáltalán nem tűnik könnyűvérűnek. Nem árul senki zsákbamacskát. Az én tükröm nagyobb a fürdőben, gyere át hozzám, ott lefényképezheted magad.
– Nem tudnál inkább egy másik feneket kölcsönadni?
– Azt kell vállalnod, ami a hátad alá nőtt. Persze némi sporttal lehet rajta javítani, tessék taposógépezni, vagy menjünk együtt jógázni.
– A múltkor sem akartál tovább maradni, amikor meg kellett nyitni a gyökér csakrádat, és az ánuszodon keresztül lélegezni – szólt közbe Nelly is.
– Egyáltalán nem az ánuszom zavart, hanem becsípődött egy ideg a hátamban, amikor kitartottam a majomisten pózt. Sportbaleset. Bármikor lélegzek az ánuszommal, ha az élet azt kívánja tőlem.

7. rész

2 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP

Szubjektíven ítéljük meg a másikat, önmagunkat használjuk mércének, aki nálunk rendszeretőbb, azt pedánsnak tartjuk, aki kevésbé, azt trehánynak.

>!
mdmselle I

A magyar egyesület a helyi gittegyletként működött, kereteiben rendkívül vegyes társaságot hozott össze az élet, a Monacói Opera zenekarában hegedülő értelmiségitől a kikötőben feketén takarító segédmunkásig. Két nagy csoportra lehetett osztani az itt összegyűlteket, a « férjhez mentekre », és azokra, akik dolgozni jöttek ki. Én azon ritka egyének közé tartoztam, akik a két halmaz közös metszetébe kerültek. A külföldre szakadt magyar figyelemreméltó egyed volt. Lehet, hogy otthon utálta a gulyást és a Kaláka együttest, de mihelyst más országba vetette a sorsa, kialakította a függő viszonyt a hungarikumokkal. Minden este lehajtott egy pohár unikumot, gyerekeit mélyhűtött túró rudival tömte. A legrosszabb fajta a külföldön született magyar volt, a harmadik évezredben úgy nézett ki, mintha Rózsa Sándorral egy csárdában nőtt volna fel, hosszú bajusza belelógott a tálba evés közben, időnként betyárosan kurjantott egyet. Lakása egy budavári szuvenír boltra hasonlított leginkább, a falon magyar zászlók lengedeztek a pirospaprika füzérek mellett.

5. rész

18 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP

Már messziről észrevettem a magyar sátrat, ott csoportosult a legtöbb bajuszos ember, és a hangulat is ott volt a legjobb, csak az olaszok voltak hangosabbak, és az oroszok részegebbek.

>!
Eszter01

– Nem voltam senkivel sem, amióta elment a feleségem. Te vagy az első.
Én nem tudtam hasonló jó hírrel szolgálni neki, ezért inkább hallgattam.

>!
Eszter01

Előhalásztam egy kombinét az ágy melletti komódból, amíg elfordult, nem akartam megmutatni a stratégiai testrészeimet fedő narancsbőrt.

1 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP

Ma sem tör ki a forradalom a könyvtárban.

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár
>!
TiszlaviczMarcsi IP

– Nem tudom, mi lehet ez? Nagyon érdekes íze van, nem hasonlít semmire sem, a büféasztalon találtam a nagy tálak mögött – kérdezte Christine.
Jobban megnéztük a tálcáját, és egy kis tál lerágott szilvamagot szorongatott, abból próbált egyet elropogtatni.

>!
Eszter01

Végül összekészítette egy tálcára az uzsonnámat, a vacsorámat, három szem fájdalomcsillapítót, és közelebb cipelte a könyvkupacokat az ágyamhoz. Mindezt úgy tette, hogy nem hozott zavarba a jelenlétével, nem legeltette rajtam a szemét, nem próbált bekukucskálni a dekoltázsomba. Ezért rögtön kedvem támadt megmutatni neki.

>!
TiszlaviczMarcsi IP

Semmi sincs szomorúbb, mint egy egyedülálló ember lakása.


Hasonló könyvek címkék alapján

Okváth Anna: Más állapotok
Vi Keeland: A beosztott
Meggin Cabot: A fiú a házból
Helen Fielding: Bridget Jones naplója 3. – Bolondulásig
J. K. Smith: Káosz a köbön
J. K. Smith: Ismert ismeretlen
J. K. Smith: Szerelem hirdetésre
Lana Millan: Átkozott Hannah Brown