Az ​auschwitzi tetováló 38 csillagozás

Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

A ​holokausztról számos könyv született, és bizonyára még fog is. Ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy „a tetováló”, aki – félelemből és féltésből – annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele.
Azt hihetnénk, hogy Auschwitz–Birkenauról már mindent tudunk. Túlélők és elkövetők egyaránt vallottak róla. Tudjuk, hogy a „túlélésre kiválasztottak” egy fogoly asztala előtt sorakoztak, aki egy számsort tetovált az alkarjukra. De vajon ki volt ez a fogoly? Magas rangú kápó különleges kiváltságokkal? Mit láthatott az évek során, mikor elvonult előtte a sokezernyi deportált?
Ez a fogoly Lale Sokolov volt. A neve és a száma ott áll az Auschwitz-jegyzőkönyvben, amelyből a világ értesült a halálgyárról. Amit ő látott, azt maroknyi fogoly láthatta csak. Különleges helyzetéből adódóan kizárólag az SS politikai részlegének tartozott számadással, ezért viszonylag szabadon mozoghatott a táborban. Szinte mindenütt járt: a cigányok… (tovább)

Eredeti mű: Heather Morris: The Tattooist of Auschwitz

>!
Animus, Budapest, 2018
304 oldal · ISBN: 9789633245682 · Fordította: Moldova Júlia
>!
Animus, Budapest, 2018
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633245675

Kedvencelte 4

Most olvassa 13

Várólistára tette 86

Kívánságlistára tette 116

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
gumicukor
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy eljutottam az írónő magyarországi író-olvasó találkozójára. Az elvárásaimat messze felülmúlta Heather Morris közvetlen, barátságos stílusa, és maga a rendezvény nívója (a szervezés, a lebonyolítás és a beszélgetés is nagyon jó volt). Fontosnak tartom megemlíteni, hogy szóba került az is, hogy mekkora része fikció a történetnek. Gita és Lale két táborbeli találkozásán (nem derült ki, hogy melyikek) kívül minden a Lale által elmondottak alapján lett leírva. Ha ez tényleg így van, akkor nagyon nagy respect az írónőnek.

Ezek után kezdtem neki a könyvnek. A történet nagyon-nagyon érdekes, megdöbbentő, szinte hihetetlen, hogy ennyi évet kibírtak Auschwitzban, ép ésszel, ennyi viszontagság között. Elképesztően szerencsésnek mondhatják magukat, főleg Lale, hogy túlélt olyan helyzeteket is, amikor nagyon rezgett a léc. Szerencsések voltak nagyon! Persze a küzdelmük, az élni akarásuk is példaértékű a vitathatatlan szerencséjük mellett.

A megvalósítással viszont voltak problémáim. Alapvetően látszott, hogy az írónő nem túl tapasztalt, és igazán egyedi stílusa sincs. Kicsit olyan érzésem volt, hogy egy laikus műve ez a könyv, és egy tehetségesebb általános iskolás is tud ilyet írni. Azt például kiemelném mint számomra nagyon zavaró tényezőt, hogy az előszót szó szerint belerakták a törzsszövegbe is. Ez azért így nagyon gyenge… Szóval a könyv irodalmilag nem hagyott túl mély nyomot bennem, viszont az vitathatatlan, hogy ennek a történetnek meg kellett íródnia.

5 hozzászólás
>!
csucsorka
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Beszéljen helyettem az, hogy 5 óra leforgása alatt – technikai megszakításokkal – kiolvastam. Többet úgy sem tudok mondani…

Két gondolat mégis, így másnap reggel, mert úgy láttam, két dolog böki a csőrét azoknak, akiknek nem tetszett.
Az egyik, hogy irreálisnak hat a sztori egy csomó eleme és hihetetlenné/hiteltelenné teszi a regényt. Szerintem Auschwitz irreális és hihetetlen volt. Kit lep meg, hogy csodával határos módon élték túl az emberek? Szerintem egyetlen túlélőnek sincs hétköznapi története. Mit várunk? „Ja, ott voltam, dolgoztam, mindent megúsztam, aztán lebomlottak a kerítések és hazasétáltam. End of the story.” …? Nekem ez a sok őrület, hajszál híján (mindig csak hajszál híján) halálos veszedelem teljesen reálisnak tűnik, és igen, az is, hogy végül mindig volt egy hajszál…

A másik a szerző – állítólag nem létező – stílusa.
Nekem ez a történetmesélés ezerszer jobban esett a mély(ebb)re szántó holokauszt művek. Végighallgatott egy történetet és lejegyezte azt. Alig lett több és semmivel sem lett kevesebb.

>!
Málnika
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Nem egyszerű értékelni ezt a könyvet, hiszen két olyan hatalmas erővel megáldott emberről szól, akik nemcsak túlélték a borzalmakat, de a szerelmet is megtalálták a lágerben. Sajnos azonban ez a különleges történet számomra a stílus miatt nem élhető át igazán. Heather Morris köszönetnyilvánításából megtudhatjuk, hogy 12 éven át forgatókönyvként létezett, végül mégis regény lett belőle. Ez némileg megmagyarázza az olvasás közben végig bennem levő hiányt, azt az érzést, hogy jaj, mennyivel szebben meg lehetett volna ezt írni.

Lale, aki elsők között érkezett Auschwitzba, igazi túlélő, vagy ahogy kápója fogalmaz, macska, aki mindig talpra esik. Nyelvtudása és hozzáállása segítségével kiemelt helyzetbe kerül, ő lesz a ‘Tätowierer’. Beosztása nemcsak extra étkezéssel és saját helyiséggel jár, hanem avval a borzalmas tudattal is, hogy ő dehumanizálja az embereket, számot adva nekik. Ebben a holokauszt történetben azonban a fő fókusz nem a szörnyűségeké, hanem a szerelmi szálé. Ha nem tudnám, hogy igaz történet, hihetetlennek tartanámspoiler

2 hozzászólás
>!
Ildó P
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Ennek a könyvnek az az egyetlen erőssége, hogy igaz történetet mesél el, de irodalmi értéke annyira már nincs.
Ha a holokauszt réteget lefejtjük, nem is marad más, mint egy már-már cukormázas szerelmi történet. Kissé már túl hihetetlen is, hogy ilyen szörnyűségek közepette ennyire meseszerűen alakult ki ez a szerelem, akár egy hétköznapi találkozás során.
Az írásmód is rém egyszerű, és ez a stílus nekem valahogy nem jön össze ezzel a témával. Nem sokat ad át a lényegből, a nehézségekből, az erejükből, amivel kibírták ezt a három évet, az átéltekből, az érzelmeikből, amik egy életre megváltoztatták őket.
Viszont a könyv mindenképp hordoz némi értéket, ezt nem is akarom kicsinyíteni, hisz a valóságban is megélt életeket jegyez le. Minden ellenére egy olyan könyv, amit jó, ha elolvas az ember, de később nem érzi azt, hogy újraolvasná. Sokkal maradandóbb könyveket is találni a holokausztról akár fikció, akár memoár kötetek között.

1 hozzászólás
>!
Fairymysz
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

A II. világháborúról (sőt bármilyen háborúról) és különösen a holokausztról mindig nagyon nehéz könyvet olvasni (filmet nézni). spoiler
Talán még nehezebb, amikor az ember igaz történetet, memoárt, dokumentumkönyvet olvas. Mégis ez a könyv nem volt az igazi. Hiányzott belőle valami, talán az író stílusa miatt – ami nincs – vagy talán, mert nagyon sokszor felszisszentem, hogy ezt nagyon nehéz elhinnem. És nem a borzalmakat, mert borzalmak azok voltak. Hanem Lale és Gita viselkedésében voltak számomra hihetetlen dolgok. spoiler
Nem tudom eldönteni, hogy a könyv mennyire valós és mennyi benne a hozzátett dolog. Ha minden úgy történt, ahogy az meg lett írva, akkor Lale és Gita a világ legszerencsésebb emberei, még úgy is, hogy három és fél évet húztak le Auschwitzban.
Az a nagy helyzet, hogy vannak sokkal jobb könyvek is a holokausztról, mint ez. Ennek ellenére úgy vélem, ezt is el kell olvasni. Sőt igazából mindenkinek el kellene olvasni legalább egy könyvet a holokausztról, hogy soha többé ne történhessen meg ilyen borzalom. Sőt, az én véleményem az, hogy mindenkinek élete során legalább egyszer el kell mennie Auschwitzba.

3 hozzászólás
>!
silverlight78
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Heather Morris ne írjon több könyvet! Csodálatos, érdekes és igaz történet, ezért rendkívül dühítő, hogy egy ilyen tehetségtelen, stílustalan „írónő” ölébe pottyant. A könyv irodalmi szempontból teljes mértékben értékelhetetlen, csak azért adok rá hármast, mert mégiscsak ennek a nőnek köszönhető, hogy megismertem Lale történetét.

>!
kajariildi
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Időről időre úgy érzem, hogy a Holokausztról kell olvasnom valamit, pedig már sok könyvet olvastam a témában, mégis van amikor azt érzem és gondolom, hogy ez az egész nem történhetett meg, pedig tudom, hogy de. E könyv olvasása közben is ez volt az érzésem. Még nem hallottam Sokolovról, de örülök, hogy a kezembe akadt a könyv. Főleg, hogy tudom ez egy igaz történet. Tetszett a könyv, szerelmi történetként is megállja a helyét, de számomra Sokolov túlélésért folytatott harca az ami „megviselt”.

>!
duby
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Egy emberi történet az embertelen körülmények között. Igaz szerelem a pokol bugyraiban, ahol a körülmények ellenére voltak, akik EMBEREK tudtak maradni. Ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasni, hogy ilyen még egyszer ne történhessen meg. Ezek után mindenki értékelheti a saját életét, szerencséjét, hogy nem akkor és ott kellett át-, túlélni.

„Nem is tudnálak szeretni, ha megtennéd. A családod voltak, jól tudom. Tudom, különös, amit mondok, de az ő emléküknek adózol tisztelettel, ha életben maradsz, túléled ezt a helyet, és elmondod a világnak, mi történt itt.”


Népszerű idézetek

>!
Risus P

– Aki megment egy életet, egész világot ment meg – idézte Lale a Taldumot.

43. oldal, Második fejezet (Animus, 2018)

>!
Málnika

– Tudod mit, Tätowierer? Lefogadom, hogy te vagy az egyetlen zsidó, aki valaha besétált egy kemencébe, és aztán ki is jött.

158. oldal, 14. fejezet

>!
Risus P

– Az ember sosem tudhatja, de talán érdemes egy szívességet elrakni talonba, hátha úgy hozza az élet.

97. oldal, Hetedik fejezet (Animus, 2018)

>!
Risus P

– Lelkileg is olyan erős vagy, mint testileg?
Lale belenézett Pepan szemébe.
-Túlélő vagyok.

40. oldal, Második fejezet (Animus, 2018)

>!
Risus P

– Nekünk öklünk van, nekik puskájuk – mondta Lale. – Mit gondolsz, ki nyerné meg a csatát?

10. oldal, Első fejezet - 1942. április (Animus, 2018)

>!
Risus P

Virágok. Már gyerekként megtanultam a mamámtól, hogy a nők imádják a virágokat. Vajon legközelebb mikor adhat virágot egy lánynak?

12. oldal, Első fejezet - 1942. április (Animus, 2018)

>!
Risus P

Tőlük szerezte be az egyetlen lehetséges muníciót: a tudást, amit eltehetek későbbre.

34. oldal, Második fejezet (Animus, 2018)

>!
duby 

De igen, van. Lesz holnapunk. Azon az éjszakán, mikor megérkeztem, megesküdtem, hogy túlélem ezt a poklot. Túléljük, és felépítjük az életünket, amelyben szabadok leszünk, akkor csókolózunk, amikor akarunk, és akkor szerelmeskedünk, amikor akarunk.


Hasonló könyvek címkék alapján

Erica Fischer: Aimée & Jaguár
Anne Frank – Ernst Schnabel: Anne Frank naplója / Anne Frank nyomában
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Karen Levine: Hana bőröndje
Ram Oren: Gertruda esküje
Szántó István: Isten szabadságra ment
Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét
Erik Larson: Fenevadak kertje
Patrick Modiano: Dora Bruder
Diane Ackerman: Menedék