Farkasok ​Ura (MacAuliffe viking trilógia 3.) 90% 63 csillagozás

„Viking, ír, démon, barát, harcos, védelmező.
Férj.
Szerető.”

Kicsit fura volt ez az időbeni ugrálás az elején, de most is egy nagyon jó történelmi romantikust olvashattam. Nagyon hiányozni fog ez az ír-viking família. Szívesen olvastam volna a többi gyerkőc történetét is.

Tetszett, szerettem, ráadásul vikinges is.

Ennek ellenére csak 4 csillag, aminek egy oka van: a történetvezetés. Nem szeretem az ehhez hasonló felépítésű könyveket, nevezetesen, hogy ugrálunk az időben, a történet a jelenben kezdődik lelövik a poént majd a könyv nagy részében visszaugrunk a múltba, hogy megismerjük a jelen helyzethez vezető eseményeket. Viszont pont ez különbözteti meg a másik két kötettől, mert a történet most is nagyon hasonló. Azonban ezzel nincs is baj, ezt a részét nagyon szerettem.

Conar is belopta magát a szívembe. A női főhősök makacskodása, ellenkezése és ellenségessége viszont így a harmadik kötetre elég fárasztóvá és idegesítővé vált. A nagy viking-ír család tagjainak fel-felbukkanása most is nagyon jó volt.

Ha lenne folytatás nem haboznék belevetni magam. Jó kis sorozat volt ez, a történelmi romantikusok közül is kiemelkedő.

Azt hiszem, ez volt a második heather graham-es könyv, amit szívesen olvastam végig.
Viszont borzasztóan zavaró volt a könyv elején, hogy össze-vissza váltogatta az írónő az idősíkokat. Nem tudom mi értelme volt ennek, ugyanis, ha kronológiai sorrendbe lett volna a történet állítva, akkor sem lett volna semmi baj belőle.
Amúgy az alaptörténet nagyon egyszerű volt, és végső soron nem volt benne semmilyen komolyabb csavar. Végtére is csak ez a könyv a két szereplő közötti csatározásnak volt színtere, de ezt sikerült az írónőnek úgy megalkotnia, hogy az már élvezetes volt.

Kihívás miatt ugrottam bele, és valószínűleg megsínylettem hogy kevés időt adtam magamnak, de alapvetően jó volt.
A borító tetszett is meg fura is volt, de jó, a nő a háttérben és a fennhordott orrú szőke izomkolosszus..tetszett de nem tudnám pontosan megmondani mi az ami tetszik benne..
Az összes hasonló és mindet imádtam, de a női nyávogás itt sem lett a kedvencem….
Tetszett a határozott és akaratos Conar és ahogy mindig küzdenek.
Imádtam a családos részeket és amikor összefogtak és „otthon” ugratták egymást, meg amikor megbeszélték az „élet dolgait” a testvérek és míg az egyik fürdött a másik a végén víz alá nyomta, de mindig támogatták egymást, a kisebb lemond dolgokról ha kell, de ami az övé az az ÖVÉ :D
Ami nem tetszett a hibák… és nem szedtem ki mindet, de ami ebbe pl zavart hogy Rhiannon aki az előzőben szerepelt szőke volt, majd újra vörös…pedig akkor még nem volt hajfesték, mint most…
Összességében tetszett és minden jó ha a vége jó, sajnáltam azt ahogy indult a történet és nőként biztos nehéz lehet, de lehetett volna sokkal rosszabb meg egyáltalán…
Kedvencnek nem nevezném, de egynek jó volt, és imádom a vikingeket :)

Amikor a mamád polcán egyszercsak szembenéz veled ez a könyv….
Összességében elég jó kis történet volt, szeretheto hosokkel. Nem ragtam rajta tovig a kormeimet, de pont azt kaptam amit vártam tőle: egy laza, délutáni kikapcsolódást. Az előző részeket nem olvastam, de majd biztos sort keritek rájuk is. :)

Akartam most egy vikinges sztorit, így hát ezt vettem elő. Az írónő egyik védjegye az In medias res kezdés,majd pedig onnan ugrunk vissza a történet kezdetére.
Tudom, hogy ezt szokta csinálni,ám nekem most kissé nehéz volt hozzá alkalmazkodni. Ki támad meg kit? Kit szeretünk és nem? Á csak kapkodtam a fejemet. Aztán valahogy sikerült felvennem a ritmust és semmi baj nem volt tovább.
Az írónő hozta a szokásos formáját, nagyon makacs és hadakozó főszereplőpárost, akik később rádöbbennek, hogy mégis szeretik egymást.
Bár nem volt olyan jó,mint a sorozat második része, de aki szereti Grahamat tudja élvezni ezt a történetet is.

Ugyan az előző kötetekben már megszokott, igencsak szórakoztató szópárbajok s nemek közti csatározások most sem maradtak el, ezúttal inkább a szívet melengető családi összetartás, összefogás miatt olvastam nagy élvezettel a regényt. Igazán megkedveltem e családot, s jó volt újból látni számos eddig szereplőt, még egy kicsit beletekinteni az életükbe, s lassan búcsút venni tőlük. Szép lezárása ez így a trilógiának.

A sorozat leggyengébb része. Kicsit olyan, mintha a két első könyvet összedolgozták volna, nemigen volt benne eredeti ötlet.

A trilógia utolsó része is nagyon jó volt. Mostanában teljesen rá vagyok kattanva a történelmi romantikusokra és ezekkel nem is lövök mellé. Mind nagyon jó. Mellissandrának elég sok idő kellett ahhoz, hogy elfogadja férjének Connart. De amennyire utálták egymást annyira szerették egymást a végére. Nem hiába mondják, hogy a gyűlöletet és a szerelmet csak egy lépés választja el. Örültem neki, hogy az előző két regény főszereplő is aktív résztvevői voltak ennek a regénynek is.
Csodálkozom, hogy egy kiadó még nem vette elő ezeket a regényeket és adta ki újból. Szerintem elég nagy kereslet lenne rájuk. Sokan szeretik Heather Graham történelmi romantikusait. Én biztos a vásárlók között lennék.