A ​lány a Savoyból 17 csillagozás

Hazel Gaynor: A lány a Savoyból

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Van, ​hogy az élet gyapjúharisnyát ad csak az embernek. Van, hogy földig érő Chanelt…
Dolly Lane igazi álmodozó; a kizsigerelt cselédlány minden vágya, hogy egy londoni színpadon táncolhasson, ám életét kettétöri a Nagy Háború. Egykori katonaszerelme után maradt emlékei, eltitkolt szégyene és fájdalmas veszteségei arra ösztökélik, hogy szerencsét próbáljon egy jobb élet reményében.
Amikor London egyik legjobb szállodájában, a Savoyban kap szobalányi állást, egy lépéssel közelebb kerül álmaihoz, a pezsgő, a jazz és a lázadás bűvöletében élő ifjú nemzedékhez. Ám a csillogó életet csak a partvonalról szemlélheti, észrevétlennek, jelentéktelennek kell maradnia.
Egy hirdetés nyomán azonban hamarosan a londoni színházi élet lélegzetelállító nyüzsgésében találja magát, olyan ünnepelt sztárok között, mint Loretta May és fivére, Perry, akiknek bár látszólag mindenük megvan, szintén keresnek valamit.
A valóságos és a megálmodott világ között húzódó szakadék peremén… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Alexandra, Pécs, 2021
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635820665 · Fordította: H. Prikler Renáta
>!
Alexandra, Pécs, 2021
528 oldal · ISBN: 9789635820696 · Fordította: H. Prikler Renáta

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Loretta May (Virginia Clements)


Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

eenca P>!
Hazel Gaynor: A lány a Savoyból

Az első benyomásom az volt, hogy ez egy 5 csillagos olvasás lesz, aztán csalódnom kellett …
Ezt a könyvet simán meg lehetett volna húzni akár 150-200 oldallal is, én alapvetően szeretem a lassabb történeteket, ha úgy érzem van értelme vagy ez a tempó illik a történethez, az elbeszélőhöz. Itt viszont az jutott eszembe, amikor mindjárt elmondjuk, hogy mi a végeredmény, de addig még nézzük meg ezt meg azt, sorsoljunk nyerteseket, továbbá elmondjuk a holnapi időjárás előrejelzést és bla bla bla

Érdekes, hogy itt úgy éreztem az írónő túl sokat akart, pedig visszagondolva nem akart kevesebbet elmesélni, mint amit a Fekete madarak árnyékában olvastam, és mégis ami ott 300 oldalon pazarul megvolt, az itt 500+ oldalban sem jött át.
Nem értettem Dolly karakterét, az rendben van, hogy többre szeretné vinni, de a miért az nekem nagyon érdekes volt. A veszteség átformálja az embert, viszont nem értem, hogy mit akart ezzel bizonyítani, és mégis mindig azt mondta hogy minden amit tesz T&E spoiler miatt van. Továbbá nekem az az üzenet is elég furcsa volt, hogy vagy karrier vagy család. Aztán arról a karrierről nem is tudtunk meg sokkal többet, pedig 50 évet ugrottunk az epilógushoz.

Lehetett volna feszesebb a történet, voltak dolgok amik előbb kiderülhettek volna, mert amikor kiderült már elvesztettem az érdeklődésemet, volt amit ki is találtam és kevesebb Dolly kellett volna, vagy talán egy másmilyen Dolly. Úgy éreztem, hogy folyamatosan meg akarnak győzni, hogy miért különleges és miért kell csodálni. Nekem felszínes maradt a karatere, nem volt élettel teli és nem érződött valósnak, sokszor meg egy papagájnak képzeltem.

A történelmi háttér, a revü világa és a Savoy nagyon jók voltak csak ez kevés volt, hogy szeretni is tudjam, pedig nagyon akartam.

Méá>!
Hazel Gaynor: A lány a Savoyból

Nehéz szavakba önteni A lány a Savoybóllal kapcsolatos olvasmányélményemet. Végül azt hiszem, nem lett a kedvenc regényem.

Mérges voltam, mert az eleje, mit az eleje, a kötet fele borzalom volt, aztán úgy vágott pofán, hogy azt sem láttam, honnan jött az ütés. Végül ismét leült a sztori, és pont a lényeg sikkadt el, a sztárság.

A váltakozó szemszögek miatt már eleve ráncoltam a homlokom. Mostanában ez akkora divat..
Érdekes volt a cselekmény, de vontatottan csordogált a történet.
Kicsit nehézkes volt nyelvezete is, nem tudom, hogy a fordításból vagy az eredeti szövegből eredt-e ez.
180 oldalon át alig történt valami, csak fényképkeret fogdosás meg el nem játszott kottákon ábrándozás.
Szájbarágósan ismételgette magát az írónő, hogy a karakterek személyisége, motivációja hiteles legyen, de szerintem nem érte el ezt a hatást, csak unalmassá vált a cselekmény egy ponton. Muszáj voltam leírni, ez egyszerűen unalmas volt. A fejezetek elején lévő kiragadott idézetek is csak unalmas ismételgetéseknek tűntek.

Szódavíznek se mondanám, nemhogy pezsgőnek. Inkább napon felejtett buborékmentes ásványvíz. Bágyadt … Szerintem a Savoyban rengeteg izgalmas dolog történhetett, de nem igazán nyerünk betekintést a kulisszákba.

Több mint 200 oldal után csak úgy a felszínre bukik, hogy a főhősnőnek spoiler Hát hol rejtegette eddig ezt az információt? …
Loretta May/Virginia történetét szívhez szólóbbnak éreztem, sokkal jobban adagolta az írónő a részleteket, mint Dollynál. Dolly személyisége nekem nem jött át.
Az nem volt hiteles, ahogy Loretta May és öccse felkarolja Dollyt. (Ebben a formában. Szerintem hihetőbb lett volna, ha spoiler) És az intrikák is hiányoztak.

Ez egy borzasztóan túlírt könyvre sikeredett! Az első 200 oldalt úgy húztam volna ki belőle, hogy egy csepp bűntudat nem maradt volna bennem utána. DE utána kibontakozott a múlt a visszaemlékezések által, és érdekessé vált a történet. A 32. fejezet, ez a 349. oldal, szintén nagyon mély nyomot hagyott bennem, Loretta története. A többi terjedelmes baromság. Nem értem, azt hiszik, hogy ha hosszabb egy könyv, attól lesz történelmi? Ezen a sztorin lett volna mit átdolgozni, előnyére vált volna.

silverlight78>!
Hazel Gaynor: A lány a Savoyból

Imádtam. Nem is értem, hogy lehet, hogy csak ennyi értékelés született még erről a könyvről (amikor ezt írom, én vagyok a negyedik). Kifejezetten tehetséges az író, és remek a fordítás is. Izgalmas korszak és helyszín, rendkívül hangulatos leírások, sokféle karakter, hihető párbeszédek, választékos nyelvezet, egyszerűen nincs benne hiba. Akinek bejött Kate Mortontól a Felszáll a köd, vagy nézte a Downtown Abbey-t, az olvassa el ezt is, szeretni fogja!

Aniko_hu I>!
Hazel Gaynor: A lány a Savoyból

„Bárkik lehetünk, csak annak megfelelően kell viselkednünk.”
Nagyon tetszett ez a könyv! Az írónő kiválóan megteremtette a kor hangulatát. A történet izgalmas volt, sok nem várt fordulatot tartogatott. A szereplők szimpatikusak és szerezhetők voltak, mindegyikük erős karakter. Lorettát a szívembe zártam. Csodálatos nő volt! Az élete azt bizonyította, hogy a minőség sokkal fontosabb, mint a mennyiség. Dollynak végig nagyon szurkoltam, hogy váljék valóra az álma. Az ő fejezetei sokszor csaltak könnyeket a szemembe. Teddy teljesen elbűvölt a maga egyszerű, mégis oly tiszta és csodálatos lelkével, amilyen csak nagyon kevés embernek van. Bár nem erre a végkifejletre számítottam, de azt hiszem, elégedett vagyok vele.


Népszerű idézetek

Panka_>!

„A helyek ugyanolyan fájdalmas sebeket tudnak ejteni rajtunk, mint az emberek, akiket szeretünk.”

Panka_>!

„Teddy mindig azt mondta, ha nem tudunk elhatározásra jutni, hagyjuk, hogy az időjárás döntsön helyettünk.”

Panka_>!

„Gyakran csak akkor tudhatjuk meg, hogy mennyire akarunk valamit, ami kedves a szívünknek, amikor hiába próbálkozunk, mégis elveszítjük.”

Panka_>!

„Az élet nem keményített lepedőkből áll és tökéletesre vasalt szegélyekből áll, Dolly. Előfordul, hogy a sima felületeken gyűrődések és ráncok keletkeznek, amiket nem tüntet el sem rángatás, sem egyengetés.”

Panka_>!

„Anélkül, hogy egyszer is fegyvert fogtam volna, be nem gyógyuló sebeket szereztem.”

Panka_>!

„Mit tehetne bármelyikünk, drágám? Tele van az ország feleségekkel és anyákkal, testvérekkel, fiúkkal és lányokkal, akik évente egyszer mást sem tesznek egy napig, csak emlékeznek.”

Panka_>!

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy zárkózott legyen, nem? Nem mindenki ugrabugrál állandóan, mint egy omnibusz, és nem mindenkinek az a fő gondja, hogy naponta tízszer bepúderezze az orrát. Vagy igen?”

Panka_>!

„Az élet szép? Ha az, könnyen megtörténhet, hogy a Halál, bármikor kopogtat is értünk, túl korán érkezik.”

Méá>!

– Nagyon úgy tűnik számomra, hogy bár nem is jöhettünk volna különbözőbb családi háttérből, mindannyian ugyanazt akarjuk. Hogy szeressenek bennünket, és mi is szeressünk valakit. És nem ez az egyetlen, ami számít?

385. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Loretta May (Virginia Clements)
Panka_>!

„A remény veszélyes dolog, drágám. Általában csalódás és túl sok gin követi.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Kimberley Freeman: Vadvirágok lányai
Sarah Jio: Párizs összes virága
Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem
Miranda Cowley Heller: Papírpalota
Colin Falconer: Szabadság, szerelem, Levine
Kate Hewitt: Szerelem a múltból
Leah Fleming: A képeslap
Virginia Woolf: Clarissa
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
Laura Madeleine: Egy francia titok íze