Kik ​vagytok ti? 53 csillagozás

Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv
Háy János: Kik vagytok ti?

"Irodalomtörténet? ​Az is. Izgalmas oknyomozás, hogy valójában kik voltak ezek a valahai alkotók? Az is. Életútfeltárás, életműelemzés? Az is. Kor- és kórrajz? Az is. De legfőképp igazi Háy-próza. Tele humorral, gondolattal, a valahai életművek teljesen újszerű megközelítésével. Olyan könnyedén lép át más korok világába, olyan természetesen beszél a valahai alkotókról, hogy észre se vesszük, hány év választ el tőlük, s lelkesen vetjük bele magunkat ebbe a világba, aminek hősei a tankönyvekből jól ismert, sokszor unalmasnak vagy épp érdektelennek tartott alakok.

„Író vagyok, nem akartam más írókat szobornak látni, nem akartam szobrok közt élni. Ki akartam szabadítani őket ebből a fogságból, mert a vaspáncél csak a középkori lovagoknak áll jól, az íróknak nem. Azt akartam, hogy legyenek újra érinthetők, közvetlenek és megszólíthatók. Hogy olyanok legyenek, mint a barátaink, a rokonaink, az osztálytársaink. Hogy embernek látszódjanak, nagyszerűeknek és esendőeknek, olyanoknak,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

Róluk szól: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Madách Imre, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Reviczky Gyula, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Füst Milán, Szabó Lőrinc, József Attila, Örkény István, Weöres Sándor, Szabó Magda, Pilinszky János, Erdély Miklós, Hajnóczy Péter, Petri György, Víg Mihály

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2019
712 oldal · ISBN: 9789635040636
>!
Európa, Budapest, 2019
706 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040124

Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Petőfi Sándor · Szabó Magda · Ady Endre · Örkény István · Kazinczy Ferenc · Fülep Lajos · Madách Imre


Kedvencelte 6

Most olvassa 48

Várólistára tette 123

Kívánságlistára tette 125

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

robinson>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

700 oldalba sűrített irodalmi tananyag, de több ez, mint szubjektív magyar irodalomtörténet.
Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy olvasás közben végig ott motoszkált a lelkem mélyén: vajon 100 év múlva a mai írósztárok közül ki, vagy kik maradnak meg jelentős alkotónak az utókor számára?

https://gaboolvas.blogspot.com/2020/02/kik-vagytok-ti.html

2 hozzászólás
ppeva P>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Kevés könyv tart ki nálam két hónapig. De ezt nem bírtam volna egy húzásra végigolvasni. Néha olyan hosszú időre abbahagytam, hogy az is felmerült bennem, talán végig se olvasom. De győzött a kíváncsiság, és végigrágtam magam rajta.
Ez egy abszolút szubjektív irodalomtörténet, ezért aztán zavar az alcímben a kötelező szó. Miért kötelező? Kinek? És miért pont ők? És miért pont így kell őket körüljárni?
Tartalmilag túl tömény volt, bár tiszteletre méltó a felhalmozott tudásanyag. A sok tudós anyagot pedig lazította intimpista-szerű életrajzi adatokkal.
A könyv felén is túl jártam már, mikor felötlött bennem a kétely: lehet, hogy Háy szerint az egész magyar irodalomban nincs egy jelentős író vagy költő sem? Mind elmaradott, provinciális, botfülű, öntelt, megélhetési író, kellemkedő, túljátszó, bérdalnok, mesterkélt, stb., maximum „vak tyúk is talál szemet”? Mert mindenkiről rendesen leszedi a keresztvizet. Ha dicsér is egy-egy mondattal, utána gyorsan utánaereszt tíz becsmérlőt. Vagy az a célja, hogy ellensúlyozza mindazt a sok pozitívumot, ami eddig elhangzott a magyar irodalom jeleseiről? És ismét felmerül a kérdés: ezek a kötelezők?! Vagy csak jobb híján?
Mindenesetre Háyról mostantól mindig az jut majd eszembe, hogy ő az, aki kihagyta Radnóti Miklóst a magyar irodalomból. Mert én is szubjektív vagyok.

4 hozzászólás
olvasóbarát P>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

„Nincsenek bebetonozott helyek, az olvasók szavazata folyamatosan alakítja a fellépők névsorát…”

Kötelező magyar irodalom az alcím, abba most nem mennék bele, hogy a kötelezőkkel kapcsolatban mi az álláspontom. Röviden csak annyi, hogy az olvasás megszerettetése kellene, hogy legyen a cél. A szerző értékítéletei mentén szerveződik a kötet, – ahogyan ő is írja Babits irodalomtörténetéről, és persze ez minden irodalomtörténet esetében így van.
Mindenképpen érdekes, ahogyan áttekintést ad, a múlt magyar szerzőiről. Érdeklődéssel olvastam akkor is, ha értékítéletünk több esetben nem azonos. Sok érdekes életrajzi adatok összegyűjtött, műveket értékel, áttekint stílust, nyelvezetet. Érezhető, hogy kiket kedvel és kiket nem. Számomra sem érthető, hogy akik kimaradtak azok vajon mi okból? Persze többeket megemlít másokkal kapcsolatban, olyanokat, akiknek nem szentelt külön fejezetet. Sok igazság van abban, amit leír, de persze ellenpéldákat is lehet(ne) sorakoztatni. Érdekes volt olvasni pár esetben a szerzőkről szóló fejezet előtti szabad ötleteket, pl. Petőfi keletkezéstörténetéről, Hol volt, hol nem volt.
Elég sokat foglalkoztam könyvtárosként a Nyugattal, érdeklődéssel olvastam ahogyan több szerzővel kapcsolatban megemlíti a lappal kapcsolatos eseményeket, Osvát tevékenységét, a szerkesztésben betöltött szerepét, a szerkesztők közötti nézeteltéréseket.
Pár megállapítás a kötetből:
Vörösmarty Mihály „már életében szobor lett.”
Arany János „a briliáns technika, virtuóz rímek, ritmusok” mestere.
„A ritmusdaráló” Babits Mihály, aki „diktatúrákban mérőón volt, világítótorony, viszonyítási pont”. A Jónás könyve „a legszebb, legpontosabb lenyomat.”
Jókai Mór: „ő volt az első magyar sztár.”
József Attila: „ő a magyar költészet megasztárja:”
Hajnóczy Péter, a „közösségből kivetett ember”, „saját valóság és a mű valósága egymásra csúszik.”
Összességében érdekes olvasmány.

cseri P>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Lelkes voltam ettől a könyvtől, meg is vettem, örömmel kezdtem el, a végére már inkább heroikus küzdelemnek tűnt néha az olvasás. Hosszú nagyon. Közben megjelentek eléggé lehúzó kritikák is, amelyekkel hát, nehéz lett volna vitatkozni. Mint szubjektív irodalomtörténet, nekem ez rendben van, akár másoktól is olvasnék ilyet szívesen, de hogy ez a könyv bármit is megújítana, újraélesztene, azt nem hiszem. Vagy az lenne a forradalmi újdonság, hogy kihagyja Radnótit, Babitsot meg lehúzza? Ugyan már. Háynak nem jelent semmit Radnóti, Babitsot meg rühelli, ez így rendben, de azért egyetérteni nem fogunk vele, bocsi. Nem is kellett volna úgy reklámozni, hogy Háy megmondja a tutit a magyar irodalomról, mindenki jobban járt volna.

1 hozzászólás
gabona>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Az irodalomtörténet esete a gyermekfoglalkoztatóval

Tulajdonképpen a töltelékfejezetek miatt nem akartam én öt csillagot nyomni erre a könyvre, de végül mindent mérlegelve mégis muszáj volt, hiszen az a kilencven százalék nem fejezte volna ki, hogy mennyire tetszett. Előre jelzem, alapvetően nem vagyok kibékülve Háy prózájával, bár eddig csak az Otthonunk könyve című, minden kötetéből egy kicsit válogatós szöveggyűjteményt olvastam, az pedig több is volt, mint elég. Azt pedig végképp nem gondoltam volna, hogy majd pont egy ilyen monstre irodalomtörténeti munka révén fogom megkedvelni a pasast.

Azok után, hogy a linkek között is megtalálható, a könyv kapcsán tartott előadását megnéztem, meghallgattam jutottam arra az elhatározásra, hogy márpedig nekem ez a könyv kell. Még szerencse, hogy nemrég egy versenyen nyertem ajándékkártyát, máskülönben biztos csak jóval később jutottam volna ahhoz, hogy elolvassam. Azt is meg kell hagyni, hogy méretéből (kicsit több, mint 700 oldal és majd 1 kiló) adódóan nem egy utazás kompatibilis könyv, így csak otthon tudtam forgatni ezt a már-már lexikont, aminek majdnem minden második oldalán találtam olyan gondolatokat, esetenként komplett bekezdéseket, amiket ilyen vagy olyan könyvjelzővel illettem.

Minden dicsérettel és tisztelettel együtt, hiszen ez tényleg egy mestermunka, ilyen szempontból Szerb Antal Magyar irodalomtörénete óta az utolsó, végig bennem volt a kérdés, hogy érdemes-e egy ilyen munkát forgatni? Mert hát az irodalomtörténet kicsit olyan, mint az előre kitöltött gyerekfoglalkoztató: egyszer megcsinálta, utána azon már kár filozofálni, hogy miért több a hat alma, mint a négy kiskacsa, s hogy miért éppen úgy húzta, görbítette azt a vonalat a gyerek. Háy irodalomtörténete valóban újraélesztő könyv, hiszen rengeteg esetben teljesen új képet rajzol az alkotókról, alkalomadtán közelebb is hozza őket annál, mint hogy a tankönyvek lapjain porosodó, érdektelen rémalakok legyenek, akik megkeserítik a diákok életét. A stílus olvasmányos és szerethető, sokszor mosolyra, nevetésre ingerlő, ami pedig a legérdekesebb, hogy nem retten el attól, hogy egészen mélyre menjen egy-egy alkotó életében és munkájában, aztán mindezt megtűzdeli különféle történetekkel, popkult utalásokkal is. Féltem attól, hogy majd tömény lesz, de kellemesen csalódtam. Míg Szerb Antalt egy hónapja nyújtom, nehezen jutok vele egyről a kettőre, ennek a könyvnek egy hét sem kellett és a végére értem. Az pedig, hogy még Víg Mihálynak (Balaton zenekar) is jutott egy fejezet, ami sokkal inkább egy popzenei kisdoktori, zenerajongó énemnek külön öröm volt.

Megérte a belefektetett időt, minden egyes pillanatot. Köszönöm az élményt!

>!
Európa, Budapest, 2019
706 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635040124
Csilla555 P>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Amit nekem ez a könyv nyújtott az az, hogy üde, friss megközelítésből olvashattam régi magyar szerzőkről. Zsenialitásuk mellet megmutatta, hogy ezek a Nagyok éppen olyan esendő emberek, mint mi. Olvasás közben el is határoztam, hogy beleásom magam néhány szerző életrajzába. A másik elhatározásom pedig az volt, hogy pótolnom kell a mulasztásomat, miszerint nálam Háy János könyveinek olvasása kimaradt, ezen művén kívül még nem is olvastam tőle. Ideje pótolni! Szívesen venném a javaslataitokat: Szerintetek melyik könyvével kezdjem?
Visszatérve a könyvre: elég kemény hangot ütött meg az író. Nem értettem egyet vele mindig, de nem is baj,sőt! Ő is a saját véleményét írta le, a saját megközelítési módját mutatta meg. Nekem pedig végül is tetszett. Azt gondolom, hogy a mai irodalom oktatását és ezen belül a kötelező olvasmányokat is felül kell vizsgálni, modernizálni kell. Vonzóvá kell tenni a fiatalok számára. Ez a könyv pedig egy nagyon jó lépés ebben az irányba.

2 hozzászólás
kaporszakall>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Egy. Nem tudom, hogy az alcímből a Kötelező magyar irodalom kitétel pontosan mit jelent. Ezek a szerzők lennének a mai középiskolás irodalomoktatás tözsanyaga? Aligha. Akkor – Háy János véleménye szerint – ők kéne, hogy legyenek? Ez viszont felveti a szelekció dilemmáját: miért maradt ki Krúdy, Radnóti, Karinthy? Németh László túl mereven református, Déry életműve egyenetlen, Ottliké meg terjedelmileg kevés? A klasszikusok még mind befértek (nincs belőlük túl sok), de a Nyugat utániak csak erős ritkítással.

Kettő. A szakmai zsargon (kritikai magasröpt). A legtöbb írónál/költőnél a szerző egyszerűen, közérthetően szól (ahogy egy bogyósgyümölcskertész fiához illik). Ezek tényleg bármely – az irodalom iránt egyébként érdeklődő – gyakorló vagy egykorvolt gimnazista számára befogadhatóak. Ám egyes esetekben (legerősebben talán a Pilinszky-esszében) olyan szókinccsel és gondolatmenettel találkozunk, amely inkább egy irodalmi folyóirat kritikai rovatába passzolna. Nem egyenszilárdságú a többivel, az olvasó elméleti tudásánál jóval feljebbre céloz. S ha már itt tartunk – a költészetnek általában hosszabb fejezetek jutnak, mint a prózának; meglehet, azért, mivel a versek több magyarázatra szorulnak, mint a regények.

Három. Értem én, hogy ez egy szubjektív gyűjtemény (minden irodalomtörténet szubjektív, akkor is, ha a szerzője tagadja – itt pedig még nem is tagadja), mégis hiányoltam például Krúdyt. Oké, hogy ő a legnagyobb nosztalgikusunk, és a nosztalgia magyar nemzeti hiba, tehát kárhoztatandó, de legalább egy fejezetben kárhoztathatná… (azt se bánnám, ha egy kalap alá venné Zala Gyöggyel, pedig az már gonoszság!)

Négy. Bálványdöntögető ez a könyv, de valljuk be, nem olyan nagyon. Nem avantgarde módra agresszíven (pofonütjük a közízlést), csupán a józan valóság figyelembevételével lépteti le irodalmi bálványainkat a talapzatról, és ha csak most vesszük észre, hogy némelyikük feneke (miegyebe) kilóg a gatyából, az nem a mi hibánk, hanem a hivatalos tankönyveké, akik eddig méltóságteljes, merevgörcsös pózokba szuszakolták őket. Nem újdonság, hogy Vörösmarty munkásságának jelentős hányada üresjárat, és eposzainak zöme emészthetetlen dagály. Azt is tudjuk (pláne aki mást is olvasott tőle), hogy Madách egyfőműves író. Ady személyes hibái, és házastársi szörnyetegsége nem kisebbíti költői nagyságát. És Szabó Lőrinc versei gusztustalan, önző nőfalásai ellenére is jók. A mai középiskolásokat – ha olvasnak még egyáltalán – nem ez a könyv fogja eltántorítani mondjuk Babitstól.

Öt. A vége felé haladva szaporodtak a verstani elmélkedések, amik engem – költészet iránt javarészt érzéketlen bunkót – elszomorítottak. Ugyanakkor élveztem a rövidebb, tömör hangú fejezeteket, mint pl. a Madáchról, Kaffka Margitról, Örkényről, Weöresről, Hajnóczyról írottakat. Személyes gusztusomnak ezek feleltek meg leginkább. És üdítő bonus track az underground popkultúra említése, Víg Mihály kapcsán.

Egészében véve jó (kis) könyv ez, várnék még folytatást is, főleg a prózaírókról. Háy nyugodtan odaírhatná elé mottónak Berzeviczy Gergely mondatát (amit láttam ugyan már valahol mottóként, de az nem baj, az újrahasznosítás manapság progresszív):
Nem fogok tetszeni minden olvasónak, de nekem sem tetszik minden olvasó.

2 hozzászólás
mezei P>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

„Hirtelen nem is tudom, a múltamat vizsgáltam oldalakon át vagy a jelenemet, hogy magamat tártam-e fel, vagy a magyar irodalom alkotóit, akik mindig velem voltak és velem lesznek, akár akarom, akár nem.”

Háy János a barátom. Ritkán találkozunk, de minden különbözésünk ellenére sok mindenben hasonlóan gondolkodunk, hasonlóan látjuk a világot, és szerencsére a humorérzékünk is hasonló. Véleményem szerint ilyen lenne egy jó irodalom tanár: nagyon felkészült, lelkes, észrevételeit mindig adatokkal, idézetekkel támasztja alá, kellő tisztelettel, humorral, és szeretettel kritizál. És nyitott az új iránt. Barátságunk egy újabb könyvvel erősödött.

Sárhelyi_Erika I>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Nagy kíváncsisággal fogtam bele ebbe a könyvbe, mert magam is azon többséghez tartozom, akik szerint rég megérett az irodalomoktatás a felülvizsgálatra a kötelező olvasmányokat illetően. Valami olyasmire számítottam, hogy mit kéne kiiktatni teljesen ebből a körből, milyen olvasmányokat illesszünk be, vagy épp mit olvassunk az iskolai éveink egy későbbi szakaszában – vagy olvassunk, de majd felnőttként, sok mindent megélt és megértett emberként.
Ehhez képest Háy János nem ezt teszi, hanem szinte szisztematikusan végigvonul az általános- és középiskolai kötelező szerzőkön, és tartva az időrendiséget, egyenként bemutatja őket és pályájukat. Azt gondolhatnánk, hogy akkor ennek voltaképpen mi értelme, ha csak az nem, hogy 700 oldalba „sűríti” 8+4 év irodalmi tananyagát. Nos, ez esetben nem lexikális tudásra alapozó, „született/tanult/alkotott/elhunyt” képet kapunk az írókról és költőkről (illetve valahogy ide keveredik Zala György szobrász is), hanem egy teljesen más nézőpontú, az olvasó (illetve jó értelemben vett kritikus) szemszögéből írt értekezést – ami ez esetben cseppet sem száraz és tankönyvízű, hanem szórakoztató és olvasmányos. Háy János nem fél „lehúzni” egykori irodalmi nagyjainkat, de véletlenül sem ez a cél, hiszen minden egyes „átvilágított” alkotó esetében érezzük, hogy H.J. hová helyezi el őt az irodalmi palettán. Persze nem feltétlenül ott, ahol mondjuk nálunk, mint olvasóknál van az illető szerző, azaz nem kötelező egyetérteni a meglátásaival. Mindenesetre tágítja és színesíti azt a képet, amit eddig akár a műveik olvastán, akár az életrajzuk ismeretében eddig gondoltunk kötelező olvasmányaink alkotóiról. Háy János nem szívbajos: Kazinczyt egyenesen lediktátorozza, Madáchról pedig azt állítja, hogy annyira szarul írt, hogy senki nem értette már saját korában sem, hogy aki azt a sok vackot írta, hogy alkothatta meg egyúttal az Ember tragédiáját is. Ahogy mondtam, nem kötelező egyetérteni a véleményével, sőt sok esetben magam is vitatkoztam vele gondolatban, mert például Kaffka Színek és évekét szerintem totál túlmagyarázza, ami pedig egyik kedves olvasmányom volt. De például az általam szeretett Kosztolányi is kap hideget-meleget, de nem tudok eltekinteni attól a ténytől, hogy ő ma, 2019-ben értékel időben jóval visszafelé, egészen más politikai, társadalmi és irodalmi közeg elvárásainak megfelelő vagy éppen nem megfelelő alkotókat és alkotásokat. Viszont minden szerzőt pro és kontra mutat be, nem egyszempontúan, ahogy azt a hivatalos és minden korban éppen aktuális irodalomoktatás teszi. (Nem tudok nem hálával gondolni azokra az irodalomtanárokra, akik munkájuk során nem fásultak bele ebbe, és hagyták, hogy olvasmányaink, érdeklődésünk alapján saját véleményt alakítsunk ki az egyes művekről és szerzőikról – sajnos, nem voltak sokan.) H.J. keményen bánik a szerzőkkel, bár szerencsére nem bulvár stílusban, de mind politikai, mind magánéleti vonatkozásokat is kiveséz, ami persze megint nem függetleníthető Háy Jánostól mint olvasótól. Ebben az értelemben mind háyjánosok vagyunk, hiszen mi is tudjuk, érezzük egy-egy alkotás elolvasásakor, hogy az mennyit nyom a latban – a mi értékítéletünk szerint.
Külön értéke a kötetnek, hogy az egyébként időrendi sorrendben felsorakoztatott szerzők bemutatása nem szigorúan egy szerkesztési elv, egy norma alapján történt, hanem szinte érezni, ahogy H.J. belehelyezkedik az érzésbe/gondolatba, amit neki az adott szerző jelent, és ettől más és más lesz minden egyes jellemzés, ettől lesz érdekfeszítő, izgalmas és fontos olvasmány.
Remélem, az irodalomtanítás valamilyen módon saját értékén kezeli majd a művét, és a többnyire lexikális tudást követelő, unalmas irodalomórákat (bár nekem soha nem volt az!) feldobja mondjuk Háy János „Kik vagytok ti” által felvetett kérdéseivel.

Porcsinrózsa>!
Háy János: Kik vagytok ti?

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Az én generációm számára, amely megszokta, hogy az irodalomban nagyjainkról kellő tisztelettel , főhajtással nyilatkoztak a szintén elismert, kiművelt fők, szóval, az én nemzedékemnek ez a lexikon – szerű olvasmány eléggé formabontó, de legalábbis szokatlan. No, nem állítom, hogy nincs meg benne a tisztelet, csak bujtatva van, néha a szarkasztikus csipkelődés, néha a játékosság, máskor meg a humor morzsái közé, pajtáskodó ,ironizáló hangvétellel.
Az olvasók előtt eddig is ismert, vagy talán ismeretlen, magánéleti vonatkozásokat megmutatva igyekszik a szerző közelebb hozni olvasóihoz az általa leginkább szeretett írókat, költőket. A rivaldafényben nem annyira a nagyságot láttatja, sokkal inkább az esendő, hibázó, tökéletlen, hétköznapi embert. Lehull valamennyiükről az utókor által rájuk testált máz, s állnak előttünk pőrén, sebezhetően, olyanokként, amilyenek mi magunk is vagyunk. Nem tudom, hogy ez jó – e nekik, nekünk, nem is tisztem megítélni, mérlegelni.Mert hiszen mégis csak különböznek tőlünk. Azzal a plusz tálentummal többek, melyet kegyelmi ajándékul kaptak. Mindenképpen színes, szórakoztató olvasmány, rendhagyó irodalomtörténet.


Népszerű idézetek

robinson>!

Az utolsó messiás 1905-ben született, épp a költészet napján, április 11-én.

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Kapcsolódó szócikkek: 1905
2 hozzászólás
sophie P>!

Minden szerző magát írja így vagy úgy, mindannyian anyaga vagyunk a létrehozott műveknek.

648. oldal - (33. A vérfarkas - Hajnóczy Péter)

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Sárhelyi_Erika I>!

Minden alkotó sérültségből dolgozik. (…) Az alkotás a sérült és a sérültséget kordában tartó alkotó én birkózása. Addig van mű, míg az utóbbi jön ki győztesen.

545. oldal

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

sophie P>!

Az Egyperces novellák (első megjelenés, 1968) mindezek ellenére az életmű máig legsikeresebb könyve. (…) S bár Örkény már eleve felhívja a figyelmet ennek a rövidségnek a hasznosságára (Használati utasítás), nem gondolta volna, hogy ezek a novellák az SMS-generáció számára tulajdonképpen még így is regények.

557. oldal - Egypercnyi öröklét (Örkény István)

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

pável >!

(…) akinek nagy könyvtára van, annak nagyobb a hazája.

MORZSAMAGYAROK HAZÁJA

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár
robinson>!

A legmélyebb megaláztatás, hogy megfosztják a nevétől. Az öcsödiek nem értik, milyen név az az Attila, és az érthetőség kedvéért Pistának nevezik a kislegényt.

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

robinson>!

Hisz Ady valójában a romantikát melegíti fel, sőt felforralja újra, fűszerezi szecessziós életburjánzással és szimbolikus világépítéssel, s ez az attitűd tud hatni a kor olvasóira.

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

fióka P>!

Ha születése, mondjuk, kétszázadik évfordulójáról megemlékezik a magyar parlament, mindenki meghatottan fog felállni, de belül mindenki mást és mást gondol. Veletek végezne először, ti röghöz kötött, konzervatív csürhe, gondolnák a liberálisok. Ti kerülnétek a pallosa alá, ti, internacionalista hazaárulók, a nép nevében, s a nép mégiscsak mi vagyunk, gondolnák a konzervatív párt képviselői. Ne aggódj, Sanci, mondanák a szélsőjobbosok, visszafoglaljuk, nem lesz egy nemzetnek két, vagy fene tudja hány hazája, pláne ha abból az egyik Románia. Csak a szélsőbalos képviselő nem gondolna effélét, egyedül van a parlamentben, s meg van róla győződve, hogy valójában ő maga Petőfi Sándor.

98. oldal, A lángoló oszlop

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · Petőfi Sándor
robinson>!

A nyugatosok körében, különösen Babits és Kosztolányi között, a kapcsot az Ady iránti ellenszenv tovább erősítette. Az ellenszenv mögött a legmélyebb irigység rejtezett.

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

fióka P>!

(…) Weörest örökösen elérte az idegenség vádja. Hogy nem fakad szervesen a magyar költészeti hagyományból. Szokatlan téma, szokatlan gondolatok, s persze szokatlan a versben megszólaló én. Látványosan kerüli a magyar lírikusoktól megszokott közösségi szerepvállalást, a közéletiséget.

577. oldal, Aki perzselő szomjat kelt a jóra

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Balázs Mihály – Vati Papp Ferenc: Írók, képek II.
Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek
Kádár Judit: Engedelmes lázadók
Takács Tibor: Móra igazgató úr
Horváth János: Petőfi Sándor
Varga Virág – Zsávolya Zoltán (szerk.): Nő, tükör, írás
Csűrös Miklós: Színképelemzés
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek
Tóth Béla: Móra Ferenc betűösvényein