A ​mélygarázs 143 csillagozás

Háy János: A mélygarázs Háy János: A mélygarázs

Három ​szereplő. Egy történet. Mindhárom áldozat, mindhárom elkövető, és azok is ők hárman, akik véletlen keverednek az eseményekbe. Egy, ki a mesék világa felől szemlél, egy, ki az okokat kutatja, egy, ki vádakat olvas a világra, hogy mért olyan, amilyen. Egy férfi és két nő. Mindhárman ki akarnának keveredni a napvilágra, mégis ott bolyonganak valahol a mélygarázsban. Három, szerelem utáni élet és egy valahai szerelmi viszony három sarka, s egy készülődő titokzatos bűntett. Mit jelent élni, érezni, kötődni, sorsot építeni? Mit jelent egy olyan világban lenni, ahol minden élet egyedi és autentikus, de az életek közös világa telis-teli van hamissággal? Számvetés azzal, ahogy élünk és éltünk, s egyben sors és korkritika A mélygarázs. Sodró monológok, meghökkentő gondolatfutamok, a múlt és az életépítés kendőzetlen feltárása. Szembesítés képzeteinkkel és tévképzeteinkkel.

Három ember különálló és közös sorsa, három monológ, ami egy pillanatra sem idegen tőlünk, mert rólunk… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Titis, 2014
ISBN: 9786155157189 · Felolvasta: Györgyi Anna, Mucsi Zoltán, Ráckevei Anna
>!
Európa, Budapest, 2013
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630796279
>!
Európa, Budapest, 2013
272 oldal · ISBN: 9789630797443

Enciklopédia 1


Kedvencelte 15

Most olvassa 23

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Háy János: A mélygarázs

Nagyon rossz. Üres, ostoba és hazug közhelyek gyűjteménye. A fülszöveg szerint három ember monológja, ebből én kettőt olvastam, de élő emberrel nem találkoztam. Csak egy monoton és hamis írói hanggal, amely felmondja a pesszimista sztereotípiákat az emberről, az emberi kapcsolatokról és a világról. Az első ráadásul egy túlfeszített metaforával, egy bugyuta mesével. Amikor azt olvastam, még azt gondoltam, a forma idegesít. De nem, a második monológot olvasva egyértelmű lett, a végtelen üresség és primitívség zavar. Olyan, mint egy ócska életmód-tanácsadó könyv, de kifordítva, negatívan.
Az előítéletek addig működnek, amíg nem megy elég közel az ember. Abban a regényben, ahol élet van, ott megjelenik a véletlen, a kiszámíthatatlanság, a részletek, a színek-formák-gondolatok gazdagsága. Ez a könyv szürke és csak azért nem unalmas, mert idegesítő.

35 hozzászólás
DaTa P>!
Háy János: A mélygarázs

Hat Háy könyvet olvastam korábban, amiből négyet kedvenceltem, így nagy elvárásokkal indultam neki közös utunknak most abba a bizonyos mélygarázsba, hogy aztán ne találjak ott mást, mint egy nagy rakás közhelygyűjteményt. Mindazt, amit el szeretett volna itt mondani ő, megírta már máskor, máshol, ettől sokkal jobban. Kár.

3 hozzászólás
egy_ember>!
Háy János: A mélygarázs

Benne van minden, amiért szomorúan ugyan, de Háyat növeszt maga köré az ember.

2 hozzászólás
Stendhal>!
Háy János: A mélygarázs

Hogy milyen a mélygarázs? Hát mély. És sötét is. Mondták, hogy ez nehéz lesz, hogy magvas, hogy odaüt és lehúz utana pedig még bele is rúg az emberbe néhányat, hogy érezze a törődést.
Tény, ami tény, hogy ez egy egyáltalán nem vidám történet(?). Igaz történet, szembesülünk minden nap hasonlóval néha saját életünk döntésein keresztül, néha a legjobb barátunk, a szomszéd, munkatárs, alkalmi ismerős históriájában.
Néha tényleg fogjul ejt mindenkit a mélygarázs. Én azonban eltökéltem, hogy nem hagyom magam magam által bezárva tartani ott és inkább megküzdök önnön kicsinységemmel, azzal, hogy porszem vagyok a gépezetben, nem firtatom a „mi lett volna ha?” kérdést. Elfogadom, hogy nem vagyok más, mint mások, de nem is másokon keresztül próbálom meghatározni önmagam. Vagyok, aki vagyok, döntök, ahogy döntök, eztán úgyis ezzel kell együtt élnem. Na meg persze azzal, hogy minden mindegy, csak egyféle vége lehet az én történetemnek is. Aztán az sem baj, ha a következő generáció kidobja az összekuporgatott emlékeimet, de addig, amíg az utánam következők még megkérdezhetik, hogy éltem, hát elmondhatom és megmutathatom. És szólhatok, hogy ne, ne menjenek le a mélygarázsba.
Update: és ha a gyermek kirepült és tényleg rám szakad egy halom idő, hát ezzel is megbírkozom majd. Ha mást nem, elmegyek és lefutok egy maratont, ha ahhoz lesz kedvem. :)

2 hozzászólás
gabona P>!
Háy János: A mélygarázs

„Az író, legalábbis az olyan, mint én vagyok, úgy tesz, mintha a színtiszta igazságot mesélné, az olvasó pedig úgy tesz, mintha a színtiszta igazságot olvasná. Amíg az író nem követ el valami nagy hibát, amikor az olvasó úgy érzi, a szentségit, hazudik, addig ez a játék megy. Attól kezdve viszont semmit nem hiszek el.” (Kertész Ákos)

Lehet hajigálni a köveket, de ez nekem most nagyon tetszett. (Persze kicsit elfogult is vagyok a szerzővel, de lehet, pont erre a könyvre volt szükségem, ki tudja…) Amíg nem ismertem személyesen Háyt, mindig is úgy képzeltem, mint egy kicsi, zilált hajú – és külsejű – tudós-fazont, aki áll egy random korlátnál, miközben körülötte ezerrel járnak a kocsik, buszok, gyalogosok, s mintha csak ő állna, az élet pedig menne tovább, megfigyel és fejben jegyzetel, ki tudja, lehet, hogy tényleg így van.

Mert hogy ennek a pasasnak megvan az a jó – vagy rossz, ezt ki-ki döntse el maga – tulajdonsága, hogy veszettül ismer mindent és mindenkit maga körül. És hiába nem tanárnő vagy biztonsági őr, úgy tudja megírni életüket, gondolataikat, hogy elhisszük neki és egy pillanatig sem akarjuk megkérdőjelezni. Nekem legalábbis eszembe sem jutott és végig együttéreztem ezekkel az alakokkal, sorsukkal, szenvedésükkel.

A formával, elbeszélésmóddal pedig nem volt különösebb bajom, igaz, meglehet, egy darabig valóban olcsó közhelyparádét kapunk, de ezen felül kell emelkedni és kész, plusz ügyes bújtatás a mese-allegória is, ez annyira jellemzi Háyt, hogy felesleges is pörölni miatta. Ha kicsit többet szeretnénk tudni a körülöttünk levő világról, Háy elméjén keresztül másokéba is belemászhatunk, büntetlenül. Lehet, hogy irgalmatlanul fájni fog, de megéri.

>!
Európa, Budapest, 2013
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630796279
ddani P>!
Háy János: A mélygarázs

Ezt nagyon nem vártam, mondjuk: ettől a szerzőtől. Egy boldogtalan, komoly és humor nélküli könyvet, ami borzalmasan, kollektívan, sztereotipikusan igaz. Kín volt végigolvasni, leginkább a közhelyes, unalomig ismert, végtelenségig szétfilézett és össze-visszatükrözött életérzés miatt, hogy ez mennyire saját. Cinikus nihil, okos ostobaságok önmagába csavarodó örömtelensége. Hogy az én sajátom is ez a pszeudovalóság, és hogy tényleg mennyire utálom. Milyen lehetett ezt megírni, pfff. Meg hogy ha mégis volna ebben nyoma bármi humorra emlékeztetőnek, az is már milyen vaksötét, mint egy mélygarázs tükrös fülkéjében valami kikapcsolt iparikamera monitor. Ezt strandra ne, amúgy terápiás.

1 hozzászólás
makitra P>!
Háy János: A mélygarázs

"Háy regényének legnagyobb ereje nem abban rejlik, hogy újdonságokat mond, hanem abban, kimondja azt, amit mi is gondolunk titokban, vagy éppen kimondva. Bemutatja, hogy a hétköznapi taposómalomban hogyan halunk meg kicsit minden egyes nap, hogyan veszítünk fényünkből, hogyan kötünk rengeteg apró, rossz kompromisszumot, amit aztán nem tudunk feldolgozni, megmagyarázni, és csak sok kicsit tüske marad bennünk utána, amik végül megmérgeznek minket. Amikor már nem tudunk sem magunknak, sem másnak igazat mondani, mert a hazugságokból újrateremtődünk. Amikor már nem látjuk sem a boldogságot, sem annak a reményét.

Az áradó sorok, gondolatok ismerősek, gördülékenyen haladnak át rajtam, zenéjük van, melyet hol hamisan, hol egyetértően dúdolok magamban. A regény nagy erénye, hogy hiába van tele pesszimista, negatív merengéssel, mégis felszabadulsz tőle, mert megmutatja azokat a rejtett ellentmondásokat is, amik mentén fel lehet fejteni ezt a sok rosszat, és megtalálhatjuk a jót, a boldogság ígéretét.

A mélygarázs nem valós hely, hanem a bennünk élő mélység, amely visszanéz ránk. És ha nem vigyázunk, mi is ott ragadunk, mint a regény főhősei és akkor már sosem látjuk meg a napfényt, a jobb élet reményét. Nem revelációval, hanem csendes felismeréssel tehetjük le a könyvet és talán minden olvasó kicsit jobban fog igyekezni, hogy ne rejtse el tőle a világot ez az eldugott helyiség. "

Bővebben: http://tubicacezar.blogspot.hu/2013/05/hay-janos-melyga…

2 hozzászólás
tgorsy>!
Háy János: A mélygarázs

A hétköznapiságot emeli irodalmi szintre Háy.
Három gondolatfolyam, három társtalan magány. Hol egyik, hol másik jön előtérbe, s mindig mindegyiknek igaza van. Mindegyikkel tudok azonosulni. Mindenkinek fájó, igaz tragédiája van.

DTimi>!
Háy János: A mélygarázs

Nehezen tudtam eldönteni az elején, hogy baromság vagy zseniális ez a könyv, de aztán úgy gondoltam inkább zseniális. Minden negatívitásával és közhelyével együtt egy nagyon éles tükröt emel a ma emberének. Háy Jánostól csak egy verses kötetet ismerek még, tehát nem tudom a többi írásához viszonyítani, de nekem, személy szerint, ez egy remekmű.

2 hozzászólás
nyerw>!
Háy János: A mélygarázs

nagyon szubjektív értékelés lesz – nem is ide szántam eredetileg.

vannak azok a könyvek, melyeket bár elolvasol, olvasás előtt nem veszel annyira komolyan. de a közepén vagy a vége felé kénytelen vagy bezárni a villamoson, mert túl erősek lettek az érzéseid, és kicsit imádkozol is, hogy jöjjön már a megváltás.

(én sokszor bezártam)

ennek a jelenségnek leginkább az az oka, hogy ráismersz a magad életére, amely – kimondtad vagy nem – igenis pont annyira szegény, mint ami a papíron írva van. talán nem a szegény a legjobb jelző, hanem az eredendően elhibázott.

ami ott írva van, egyszerre igaz is meg nem is. a szereplők nézőpontjából mindenképpen, tiedből meg szintén, csak legfeljebb letagadod. sajnos olyan rétegekig ás le és kérdőjelezi meg azokat a dolgokat, amelyekről nem hogy nem beszélsz szívesen, de nem is gondolsz rájuk, mert van rajtad valami máz. a csinált, életet könnyítő optimizmusé, vagy csak az önismeret hiányáé. tudod, hogy így nem lehet élni, mint azok ott a könyvben, mégis pont azt teszed. ugyanazok a nézőpontjaik, mint bárkinek.

“Semmit nem tudsz magadról, az egész életed arra épül, hogy ne juss oda, ahol a létezésed magja van, mert rettegsz, hogy kiderül: nincs ott semmi. És tényleg nincs, csak az ösztönök, semmi más. Az ösztön körül meg a véderőművek, hatalmas falak, óriási bástyák. Van ott minden, szeretethimnusz és technikai találmány, ott van a család mint szentség, a haza mint közös otthona azoknak, akik olyanok, mint te, és a magántulajdon. Vannak ott szentek és a múlt hősei, hadvezérek, feltalálók, itt-ott egy-egy szerencsétlen sorsú gondolkodó, aki receptet adott neked, hogy miképpen ne juss el a létezésed magjához. A maghéjtermelők. Az összes maghéjtermelő ott van benned, s olyan csontos héjak ezek, amiket a legnagyobb hatású pokolgépekkel sem lehet majd szétrobbantani.”

ez a könyv nem az én korosztályomnak és nem is arról szól, de a tudatom mélyén megbúvó, attól az időtől való félelmem ebbe a tükörbe belenézve kissé felegyenesedik, az árnyéka meg megnő. tíz év múlva újra előveszem, és megnézem, mi maradt belőle.


Népszerű idézetek

noee_mii>!

Várok, mondtam, én arra várok, aki épp az lesz, akire várok.

24. oldal

robinson P>!

Nem egy mesekönyv az élet, hogy bármi megtörténhessen benne.

128. oldal

2 hozzászólás
Róka P>!

Az semmit nem ér, hogy a közelében voltál valaminek, ha más jut el a végeredményig.

76. oldal

Krimedika>!

De most más volt, egész éjjel ott volt velem, úgy, hogy nem volt velem. A hiánya volt velem.

37. oldal

robinson P>!

A nő a magány felől jött, a férfi pedig a szoros együttlétből. A nő a magányt akarta felszámolni, a férfi a szoros együttlétet.

251. oldal

robinson P>!

A házasságból kikerült férfiak halálozási rátája sokkal rosszabb képet mutat, mint a házasságban maradottaké. Bár számos házasságban maradott férfi cserélne ezzel a rövidebb élettel, mint hogy előbb megszabaduljon attól a biológiai adottságai szempontjából pozitív, ám lelkileg rettentő negatív hatású környezettől, amit az ő házasság jelent.

56. oldal

madárka>!

Én meg úgy voltam,hogy nagyon vártam már rá, nem is tudom, mennyi időt, mintha mindig is rá vártam volna, mióta várok, s ez olyan volt, hogy örök időktől fogva, mert az idők akkor kezdtek lenni, amikor én elkezdtem várakozni.

18. oldal

Batus>!

Olyan volt az ő szíve, mint egy lehorzsolt térd, mint egy lehorzsolt könyék, amikor biciklizés közben elesett a gyerek.

27. oldal

munuum>!

Ma ugy keltem fel, hogy azt hittem, a torkomon at kifordulok magamból.


Hasonló könyvek címkék alapján

Herold Ágnes: Még ma velem leszel
Erlend Loe: Elfújta a nő
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk
Sławomir Shuty: Bomlás
Margaret Atwood: Fellélegzés
Okszana Zabuzsko: Terepvizsgálatok az ukránok szexuális életéről
Márai Sándor: A sziget
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Az őrült naplója
Janikovszky Éva: A lemez két oldala