Dalmácia 1 csillagozás

Havass Rezső: Dalmácia Havass Rezső: Dalmácia Havass Rezső: Dalmácia

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1906

Tartalomjegyzék

>!
Eggenberger, Budapest, 1910
84 oldal · puhatáblás
>!
Eggenberger, Budapest, 1909
84 oldal · puhatáblás
>!
Divald Károly Műintézete, Budapest, 1906
130 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Albánia · Dalmácia


Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Havass Rezső: Dalmácia

„Bocche di Cattaro, a Gödöllő-hajó fedélzetén.
Harminc esztendeje járom Dalmáciát s csodálatával nem tudok betelni. Most is itt vagyok az én kedves Dalmáciámban s a Gödöllő-hajóról élvezem a Bocche di Cattaro páratlan panorámáját.
A hajón sok az utas. Magyar is szép számmal van közöttük s csaknem mindenkinek a kezében ott látom a vöröskötésű német Baedeckert.
Legfőbb ideje, hogy magyar utikönyvünk is legyen Dalmáciáról s ezért hazánk utazó közönsége csak örömmel üdvözölheti az Eggenberger-féle könyv-kiadóvállalatnak amaz elhatározását, hogy az általa megindított utikönyv-sorozatba Dalmáciát is fölvette.”

Mindössze hat mondat a könyv elejéről. De mennyi információ van bennük!
Elsőként itt az a bizonyos Gödöllő-hajó, amiről az író jó száz éve a Kotori-öbölre láthatott:
http://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/godollo/1078
A Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Rt. Fiume – Cattaro (ma Rijeka – Kotor) útvonalán egykoron menetrendszerűen közlekedő hajóról van szó. A magyar hajóregiszter mindent megőriz! Bizony, ilyen is volt! :D (Gyorsan megnéztem, hogy a saját városom, EGER nevével volt-e hajó! Volt! :D Érdemes ezen az oldalon nézelődni!)

Aztán azok a magyar utasok, akik az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban, az 1900-as évek elején az egykori európai birodalom kedvelt nyári pihenőhelyére, Dalmáciába utazva német nyelvű baedeckereket szorongatnak kezükben, mert még nincs magyar nyelvű útikönyv erről a vidékről!
https://www.zvab.com/buch-suchen/titel/dalmatien-und-di…
No és ott van az a kiadóvállalat, amelynél úgy döntöttek, a fenti, „német baedeckeres” mondatot múlt időbe teszik, hiszen 1908-ban, az olasz Velencze-ről szóló kiadványukkal elindult az első magyar nyelvű útikönyv-sorozat, az Eggenberger-féle Utikönyvek!
A sorozat kialakulásáról és érdekességeiről majd később írok, most csak annyit, hogy az első részt (Velencze) nem fogadták valami lelkesen, ellenben ezt korrekt munkának tekintették. Valószínűleg azért, mert a kor elismert Dalmácia-szakértőjének, Havass Rezsőnek az 1906-os munkáját fazonírozták át a német Baedecker-szabvány szerint, persze, magyar nyelven.
Látszik, hogy több mint 100 éve készült, mert pl. ilyen tanácsok vannak benne:
„Nyáron lehetőleg könnyű gyapjúruhát, nagy karimájú szalmakalapot, gyalog-kirándulások céljaira jó erős bőrcipőt, szeges botot, fekete védő-szemüveget vigyünk magunkkal, jó szolgálatot fog tenni az ismert turista zsák is és nem árt, főleg Albániába átrándulóknak, ha valami zseb-revolvert visz magával az utas, bár a közbiztonság, kivéve Albániát, mindenütt a lehető legjobb s az utazónak nincs mitől tartania.” Aha, próbálj ma pisztollyal a zsebedben egy határt átlépni! :D
A horvát tengerpart, vagyis Dalmácia – még – kimaradt az életemből. Komolyan mondom, kedvem lenne ez alapján a százegynéhány éves könyv után felkeresni a helyeket, hogy mi van még meg belőlük!
A kor kívánalmainak – és az akkori lehetőségeknek – megfelelően a felkeresendő látnivalók zömét a templomok, egyházi építmények, erődök, várak teszik ki, de szerencsére akadnak természeti érdekességek is. No meg, az akkori utazónak elmaradhatatlan szállók, éttermek, kávézók, posta- és távírdák, kikötők, vasútállomások ismertetése.
Mai szemmel kicsit talán túlzó, hogy – a könyv szerint – szinte csak akkor volt itt fejlődés, amikor a Magyar Királyság része volt ez a terület és lényegében önként és dalolva adták magukat a dalmátok a Szent Korona fennhatósága alá. Az viszont tény, hogy a magyar érdekességeket mindenütt jól számba veszi.
Hogy is mondták akkoriban ezt az egészet? Békebeli Monarchia. Ez még valóban az volt…
* * *
Igyekszem a többi könyvet is beszerezni, elvégre, ez volt az első magyar útikönyv-sorozat! :D

>!
Eggenberger, Budapest, 1910
84 oldal · puhatáblás
2 hozzászólás

Népszerű idézetek

pwz I>!

Kerüljük a föltünő angolos turista-öltözéket, mert elidegenítjük magunktól a népet, mely legott felismeri bennünk az idegent.

19. oldal, Az utazás ideje, éghajlati viszonyok, szállók, vendéglők, kávéházak, nyelvismeret, pénznem, közlekedő-eszközök (vasút, utak, gyalog-kirándulás, bárkák, gőzhajó)

Kapcsolódó szócikkek: turista
pwz I>!

Bocche di Cattaro, a Gödöllő-hajó fedélzetén.
Harminc esztendeje járom Dalmáciát s csodálatával nem tudok betelni. Most is itt vagyok az én kedves Dalmáciámban s a Gödöllő-hajóról élvezem a Bocche di Cattaro páratlan panorámáját.
A hajón sok az utas. Magyar is szép számmal van közöttük s csaknem mindenkinek a kezében ott látom a vöröskötésű német Baedeckert.
Legfőbb ideje, hogy magyar utikönyvünk is legyen Dalmáciáról s ezért hazánk utazó közönsége csak örömmel üdvözölheti az Eggenberger-féle könyv-kiadóvállalatnak amaz elhatározását, hogy az általa megindított utikönyv-sorozatba Dalmáciát is fölvette.

3. oldal, Előszó

Kapcsolódó szócikkek: Dalmácia · hajó
pwz I>!

Nyáron lehetőleg könnyű gyapjúruhát, nagy karimájú szalmakalapot, gyalog-kirándulások céljaira jó erős bőrcipőt, szeges botot, fekete védő-szemüveget vigyünk magunkkal, jó szolgálatot fog tenni az ismert turista zsák is és nem árt, főleg Albániába átrándulóknak, ha valami zseb-revolvert visz magával az utas, bár a közbiztonság, kivéve Albániát, mindenütt a lehető legjobb s az utazónak nincs mitől tartania.

19. oldal, Az utazás ideje, éghajlati viszonyok, szállók, vendéglők, kávéházak, nyelvismeret, pénznem, közlekedő-eszközök (vasút, utak, gyalog-kirándulás, bárkák, gőzhajó)

Kapcsolódó szócikkek: Albánia · szalmakalap
2 hozzászólás
pwz I>!

Talán sehol sincs annyira a gyalogszerre utalva az utas, mint ép Dalmáciában. A hegyes-völgyes Bocche, Cattaro körül, csakis gyalogosan járható be, de a kényszerű gyaloglást éppen nem bánja meg az ember, a változatos és festői vidék és a szép kilátás bőven kárpótol a fáradságért.

22. oldal, Az utazás ideje, éghajlati viszonyok, szállók, vendéglők, kávéházak, nyelvismeret, pénznem, közlekedő-eszközök (vasút, utak, gyalog-kirándulás, bárkák, gőzhajó)

Kapcsolódó szócikkek: Dalmácia

Hasonló könyvek címkék alapján

Reich Milton Oszkár: Erdély
Bodnár Gyula (szerk.): Eger
Bodnár Gyula (szerk.): Pécs
Szemlér Lőrinc (szerk.): A Balaton és vidéke
Siklóssy László: Róma
Fehér György: Észak-Dalmácia
Szemlér Lőrincz (szerk.): Velencze
Thirring Gusztáv: Budapest részletes kalauza
Dombi József (szerk.): Esztergom
Reich Milton Oszkár: Bécs