Gaszner ​és Rihmer főorvos elmeosztálya 35 csillagozás

Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

„Különös világ ez, meg fogják látni. A segítségre szorulók mintha egyre többen lennének, a segíteni tudók meg mintha egyre kevesebben. Diplomás ápolók egész évfolyamai szerződnek külföldre, az orvosok egy része pedig a jobban jövedelmező magánpraxist választja, vagy szintén a távoli boldogulást. A százötven éves főépületről jószerével mindenütt mállik a vakolat, a technikai feltételek igen szerények. Mégis, mindennek ellenére is a Lipóton folyó gyógyító munka, nem túlzás ezt állítani, világszínvonalú. Magyarországon körülbelül hatszázezer ember szenved agykárosodásban. A Lipóton egyebek mellett negyven hektár erdő, tizenkét épület, hatszáz fős személyzet, évi négymilliárd forint segíti közülünk néhány ezer ember gyógyulását. Meg persze nem egy labor, amelyek mellett én is hajlamos vagyok unottan elmenni. Pipetták, kémcsövek. Kit érdekel? Pedig még ezeken a kémcsöveken is emberéletek múlnak.”

>!
Alexandra, Pécs, 2003
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633685133

Enciklopédia 22


Kedvencelte 3

Most olvassa 8

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Gyula_Böszörményi IP
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Nem csalódtam Havasban – sajnos. Ez a könyv bizony felületesre sikeredett – írt már sokkal jobbat, mélyrehatóbbat is –, mert itt csupán a felszínt karcolgatja, érinti. Jobb lett volna, ha komoly időt szán rá, akár évekig kutat, riportozik, esetleg benn él néhány hetet a Lipóton – ha nem ő, akkor egy arcról nem beazonosítható kollégája, tanítványa, persze inkognitóban. Így azonban alig tudunk meg valamit a lényegről: magáról a helyről és az emberekről, akik ott dolgoznak, gyógyulnak, élnek.
A leginformatívabb része a könyvnek a Lipót története, és még arról is mennyi érdekességet, drámát lehetett volna mesélni!
A legmegrázóbb viszont az igazgató főorvossal készült interjú volt. Olvasni, hogy milyen gyógyászati eredményeket, „csodákat” vittek végbe a Lipóton – hogy micsoda küzdelem árán, pénz és elismerés nélkül, puszta hivatástudatból, szívből-lélekből hoztak létre világszerte elismert eredményeket felsorakoztató dolgokat – hogy mennyi, de mennyi tervük, ötletük volt még – hogy már készült a teljes felújítás terve – hogy az az épület a magyar ideg- és elmekórtan, a pszichiátria fellegvára volt – hogy az erdővel, csodás ősparkkal körülvett „sárgaház” maga volt a nyugalom és lelki gyógyulás szigete az őrülten pörgő város kakofóniájában..
Mindezt olvasva, és tudva, hogy végül az egészet szétverték, a betegeket és orvosokat szétszórták különböző kicsi, a célnak nem megfelelő kórházak pszichiátriai osztályaira, emberi sorsokat, gyógyulásokat törve derékba, csak mert a politikusaink idióták, a csodás Lipót pedig azóta is üresen áll és rohamosan megy tönkre… Mindezt tudva mondom: a Lipót Magyarország – a sorsa sem lesz más, ha így folytatjuk.
Olvasni pedig inkább a Téboly, terápia, stigma c. könyvet ajánlom e témában.

>!
fukszia
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Nagyon érdekes volt. Az orvosok, ápolók mindennapjain kívül élettörténeteket ismerhettünk meg belőle. Ez volt az első Havas Henrik könyvem, amit olvastam.

>!
szuzii
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Sajnos a fény már kialudt a házban. Bezártak egy nagyszerű intézetett, ahol nagyon jó szakemberek dolgoztak.

>!
BoneB P
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Nagy kár, hogy egy ilyen intézményt bezártak, szerintem nagy szükség lenne rá. Jó volt, hogy egy-egy eset után az orvos is elmondta, hogy valójában mi van a beteggel, különben egy-két betegnek bedőltem volna.
(Ez a rorschach teszt kíváncsivá tett.)

>!
Carmilla 
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Kár, hogy már csak „emlékkönyv”, múlt idő ez is… Pedig az OPNI egy legendás intézmény volt, most viszont csak pusztulásra ítélt kísértetkastély: https://youtu.be/N4vn57vfREI
    Havas munkatársai ezúttal is ügyesen a keze alá dolgoztak, ebből csupán Görög László lepett meg, akit erről az oldaláról még nem ismertem. Hangulatosan ír, ahogyan a Tibor naplója c. fejezet is kiemelkedik színvonalával a riportok közül. (Tibor egy gyógyulni vágyó szenvedélybeteg írásos önéletrajza, aminek köszönhetően kicsit megismerhetjük annak hátterét, hogy mi sodorhat valakit a játékszenvedély örvényeibe. Őszinte és önreflektív vallomás. Szívből remélem, hogy azóta egyenesbe jött az élete!)
    Összességében tehát tetszett a könyv.

>!
Gróf_Barbara
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Nem tudom más jelzővel illetni, csupán azzal, hogy DÖBBENET. Igen így nagy betűkkel. Mindenesetre az biztos, hogy eddig még csak a sejtéseimnek sem volt alapja, hogy mik is történnek egy ilyen helyen….

>!
maneki_neko
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Érdekes, tárgyilagos, jó.
A Lipótot már bezárták ugyan, de legalább azt megtudhatjuk, hogy milyen volt…

>!
Péter_Szombati
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

Megrázó és mélyen megrendítő, bár annyira nem, mint amire számítottam. Az első pár oldal, ahol a random pillanatképet adja Havas arról, hogy mit lát, miközben várakozik az osztályon, az valami elképesztően intenzív és borzalmas, de azt a szintet később nem sikerül megközelítenie a könyvnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a könyv többi része nem értékes, csak épp nem annyira hatásos.

Az osztály napi rutinja, az orvosok portréja, teleszórva a betegek élettörténeétnek villanásaival – ez így együtt egy sokoldalú és kimerítő képet ad az ottani állapotokról. Havas remekül szerkeszti az első száz oldalt és tárja az olvasó elé a szükséges információmorzsákat. Különösen jó és érdekes a Csernusról és az általa vezetett foglalkozásokról szóló rész, csak rövid, ebből igazán lehetett volna több. Utána egy „Tibor naplója” című, számomra felfoghatatlan szegmens következik, amit igazából nem értek, hogy miért került ide, de pláne, hogy miért került egyáltalán a könyvbe. Inkább függeléknek vagy ilyesminek lett volna jó, a színvonala rendkívül alacsony, amolyan „futottak még” érzésem volt végig vele kapcsolatban.

Sajnos az egész könyvben csak pár oldalnyi az analizáló, általánosan mélyelemző rész, amiben Havas megkérdezi, hogy valóban agyi kémiai folyamatok rejlenek-e a pszichiátriai betegségek hátterében, minden gyógyítható-e gyógyszerrel, ami igen, az miért igen, ami nem, az miért nem, mennyiben felelős a társadalom, a beteg környezete, stb – s bár ez egy riportkönyv, mégis szerettem volna erről az általános részről kicsit többet olvasni, így kicsit üres lett a könyv, s bár a „Tibor naplója” szegmensen kívüli részek nagyon jól vannak szerkesztve, nekem mégis pont a lényeg hiányzik.

Összességében random életképeket (időnként megrendítő kis passzusok szerepelnek bennük), a szakmaibb részeket (bár azokból kevés volt) a Csernusos részt és egypár orvossal készült rövid interjút említenék, mint a könyv legjobb részeit – a teljes könyvnek ez kb. a 60%-át teszi ki, a többi, a betegekkel való beszélgetés valahogy sehogy nem talált be. S mivel ezekből a jó részekből is ki lehetett volna még hozni jóval többet, három csillagot adok.

>!
R_Kata__
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya

még csak olvasom de eddig tetszik pedig maga Havas Henrik ellenszenves figura de a könyvei bejönnek :)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

Ma Bach Goldberg-variációi lesznek műsoron. Kellemes történet kerekedik a szerzőről, akinek ez a darabja különös ritkaság, zeneterápiás célból készült muzsika. Azért írta Bach, hogy egy álmatlanságban szenvedő grófon segítsen. Olyan sikeresen, hogy a gróf a zenét hallgatva minden alkalommal elaludt. Nagy boldogságában egy aranyserleget küldött Bachnak, tele aranydukátokkal.

233. oldal, A koncert - Fellegi Ádám (Alexandra, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: álmatlanság · Johann Sebastian Bach
2 hozzászólás
>!
Carmilla 

A lelket úgy definiálja a Biblia, hogy olyan, mint a szél: fú, ahová akar, nem tudjuk, honnan jön és hová megy. Ilyen a lélek.

82. oldal, Jenő (Alexandra, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: lélek
>!
Carmilla 

Erzsike szerint csak annak van esélye a gyógyulásra, aki jobb körülmények között él. Nem feltétlenül a pénzről van szó, inkább a környezetről. Van-e segítőkész család, várja-e munka, nem hagyják-e magára. Aki az utcáról jön, és oda megy vissza, szinte menthetetlen.

173. oldal, Nagyvizit Rihmer tanár úr osztályán (Alexandra, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: gyógyulás
>!
Carmilla 

…Mert ha egyáltalán van értelme az életnek, hogy ne önmagunkért éljünk, hanem másokért.

235. oldal, A koncert - Fellegi Ádám (Alexandra, 2003)

>!
Carmilla 

Nem minden szomorú hangulat jelent depressziót. A depresszió abban különbözik a szomorúságtól, hogy a depressziós ember képtelen valaminek örülni, és nagyon nehezen hoz döntéseket. Gyakran egyáltalán nem képesek bármit eldönteni, és már reggel nem tudják, hogy felkeljenek, vagy ágyban maradjanak.

290. oldal, Mi nem depresszió? (Alexandra, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: depresszió · szomorúság
>!
Carmilla 

• A depressziós betegek nem tudnak „akarni” és azért értelmetlen az akaratukra apellálni. Ilyen elvárások akár az állapoton is ronthatnak, mert a betegek csak akkor lesznek tudatában annak, hogy nem tudnak „akarni”, amitől aztán különösen szenvednek. Annak sincs értelme, hogy felszólítsuk ezeket az embereket arra, hogy szedjék össze magukat, vagy különféle tevékenységekre biztassuk őket. Mindezt csak szenvedésként élnék meg.

295. oldal, A depressziós beteggel való együttélés (Alexandra, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: akarat · depresszió
>!
Carmilla 

Van olyan betegünk, aki kifejezetten azért került ide, mert csatlakozott a Hit Gyülekezethez, és nagyon erős befolyás alá került. A saját unokanővérem vált például diagnosztizált mániás depresszióssá, a Hit Gyülekezet hatására.

213. oldal, Haraszti Gábor főápoló (Alexandra, 2003)

>!
Carmilla 

A legszegényebb rétegből kerülnek ki a betegeim. A pszichiátriai betegek közel fele munkanélküli vagy rokkantnyugdíjas.

38. oldal, Gaszner Péter professzor (Alexandra, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: munkanélküliség
>!
Carmilla 

Az alkoholistákat általában nem szabad lebeszélni, mert felidegesíti őket, és még inkább isznak.

248. oldal, Emőke (Alexandra, 2003)

>!
Bi_bi_bi

Nem hiszek abban, hogy az ember arra született, hogy rossz legyen neki. Az ember azért szültett, hogy jó dolgokat csináljon,hogy örömet okozzon magának.

94. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója
Corinna Ann Jay: Amikor éjfélt üt az óra
Pierre Lemaitre: Téboly
Stephen King: Das Spiel
Joyce Carol Oates: Pikk Bubi
Stephen King: Bilincsben
Patrick Holford: New Optimum Nutrition for the Mind
Babits Mihály: A gólyakalifa / Kártyavár
Feldmár András – Büky Dorottya: Útmutató tévelygőknek