Urak ​és emberek I-II. 9 csillagozás

Hatvany Lajos: Urak és emberek I-II. Hatvany Lajos: Urak és emberek I-II. Hatvany Lajos: Urak és emberek I-II.

"A ​gazdagság éppoly állapot, mint az egészség, a betegség, a fiatalság vagy a szegénység…
A szegénység… irodalmilag minden oldalról meg van világítva. Ellenben a gazdagság, kevés lévén a kapitalista író, még alig kiaknázott irodalmi érték. Ezért anyagilag független ember, ha ír, ne adja a műszegényt, hanem vigye bele írásába kivételes helyzete összes dokumentumait."
Hatvany Lajos: Válaszok. Nyugat, 1910

1790 körül Morvaországból Magyarországra érkezik Náthán fia Simon. Egy szegény, árva, magyarul nem beszélő, pajeszos-kaftános-szakállas zsidó fiú.

És valamikor az 1930-as évek derekán dédunokája, az ország egyik legnagyobb iparmágnása, a legdivatosabb ruhákba öltözött, művelt pesti zsargonban beszélő Bondy Zsigmond elveszi feleségül arisztokrata menyasszonyát, és beköltözik ősi nemesi kastélyába.

Közben háborúk, forradalmak, tőzsdekrachok, iskolai balhék, szerelmek, esküvők és temetések váltogatják egymást, megismerjük a pénzcsinálás, a gazdasági… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Anno

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2007
884 oldal · ISBN: 9789632541211
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
728 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631516903 · Illusztrálta: Borsos Miklós
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1963
758 oldal

1 további kiadás


Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
imrekati
Hatvany Lajos: Urak és emberek I-II.

Hú nekem ez a könyv nagyon tetszett. Azért vettem le fél pontot, mert a második kötet néha összecsapottnak tűnt, untatott…sajnos ilyenkor félre is tettem pár napig, hétig, de az első kötetet szenzációsnak tartom. A másodikban meg visszaköszönnek ugyanazon problémák, melyek a mai politikai életben ugyanúgy megvannak. A korrupt magyar ember a politikában.


Népszerű idézetek

>!
bgea

Amíg van föld, és a földben búza terem, és míg a legelők füvét harapdálja a birka, amíg búzára, gyapjúra pénzt lehet adni, amíg számolni lehet a napokat, amelyeknek mindenike, akár meleg van, akár hideg, akár perzselő aszály, akár szakadó eső, amíg számolni lehet a napoknak mind a huszonnégy óráját és a huszonnégy órának kamatot hozó minden percét, amíg éjszakánként, mikor Simon a szakállát paplan alá takarja, még a sötétben is hallja, hogy az óra üt: ka-mat, ka-mat – minek addig kamathozó, nyugalmas pénzek helyett nyugtalanító portékákkal bíbelődni? Simon tehát nem űzött kereskedést, és megmondta szóval, megírta levélben mind a nyolc gyermekének:
– Szolid ember nem vesz árut, és nem nyit boltot!

Ulpius, 2007. I. 18. old.

>!
bgea

Amikor a párizsi forradalom híre eljutott Pestre, Hermann első gondolata a Rotschildok felé fordult, akik tudvalevően szintén háborús-zavarosból halászták ki a milliókat. Az előrelátó Hermann tehát mindenekelőtt nagy árukészleteket halmozott föl, majd amikor a sok szabadságból sok háborúság lett, boltjainak áruin kívül lovat is szállított, meg bakancsot a negyvennyolcas hadak részére. Ezt a jóhiszemű üzér nem csupán sivár érdekhajhászatból, hanem szent meggyőződésből s a szabadság ügyéért való lelkesedésből is cselekedte. Mert nincs szabadság posztó, bakancs és ló nélkül. A jó ügyet ki-ki úgy szolgálja, ahogy legjobban tudja. Márpedig Hermann a hadiszállítást tudta legjobban.

Ulpius, 2007. I. 24-25. old.

>!
bgea

Még a híres Löw rabbi is addig izgat a császár ellen a szegedi szószékről, míg bevonul tábori papnak, s háborúba-halálba sodorja magával a szabadságtól megrészegült zsidókat.

Ulpius, 2007. I. 25. old.

>!
bgea

Bondy Hermannak meg kellett tanulnia, hogy az ember bármilyen szépen ossza is be az életét, van az úgy néha, hogy az egész világ fölfordul, és ilyenkor nem használ sem elővigyázatosság, sem óvatosság, mert a mindennap rendjéből még a legjózanabb ember életét is mintha tövestül tépné ki a forgatag.

Ulpius, 2007. I. 27. old.

>!
bgea

Látszott rajta, hogy amit mond, őszintén mondja, s hogy boldoggá teszi a szabadság, testvériség, egyenlőség hajótöréséből egyedül kimentett egyenlőség, mely legalább az adóbehajtó előtt egyenlővé teszi a mágnást a polgárral, s eltünteti ember s ember közt a megalázó különbségeket. Igaz, hogy Hermann nem fizetett adót, vagy csak igen keveset, mert a legzaklatóbb osztrák adóbehajtók követelései elől is ravaszul ki tudott bújni, mindazonáltal a Heinét, Börnét szavaló gabonaügynök lelkivilága oly tökéletes rugalmassággal volt berendezve, hogy érzelmei szerint tudott beszélni s érdekei szerint cselekedni, szóval Hermann nem hazudott, midőn az adóívre írott hamis adatokról s a zord hivatal előtt tett hamis esküről megfeledkezve kijelentette, hogy ő szívesen fizet adót, akármennyit: „De az Esterházy is fizessen!”

Ulpius, 2007. I. 38. old.

>!
bgea

Vannak emberek, akiknek ráncain, bajszán, szakállán keresztül kimosolyog a gyermekarc. És vannak gyermekek, akiknek elcsenevészedett és elbúsult arcából rémlik elő a későbbi felnőtt, komoly ember, az eladósodott családapa, az agyonhajszolt börziáner, vagy az orcátlan zsaroló. Vannak pólyás államférfiak. Vannak bölcsőben ringó pénztárnokok és bankárcsecsemők.

Ulpius, 2007. I. 79. old.

>!
bgea

Az én fiamnak pénzt kell csinálni. Sok-sok pénzt. És ő azért csak érezze itt magát idegennek. Mert az ember könnyebben vesz el pénzt idegentől, mint a jó ismerősétől vagy a rokonától. Ezért van egy Rotschild Bécsben, és ott ő a jó osztrák – és van egy Párizsban, és ott ő a legjobb francia –, és van egy Londonban, és ott ő a legislegjobb angol, szóval hát ha az én fiamnak sok-sok pénze lesz Magyarországon, akkor az én fiam egy legis-legis-legjobb magyar ember lesz Magyarországon.

104. oldal, I. (Ulpius, 2007)

>!
bgea

Amikor a zsidók József császár rendeletéből családi nevet kaptak, Náthán fia Simonból Bondy Simon lett. A családi szájhagyomány nem jegyez föl róla semmit, hogy Simon mért kapta vagy választotta épp a Bondy nevet. Csakis annyit sikerült megállapítani, hogy Simon 1790 körül Morvaországból származott be Magyarországba, s hogy batyuval a hátán járta be a városokat, falvakat és pusztákat mindaddig, míg egyszer, sátoros ünnep napján, Miskolcra be nem tévedt.

Ulpius, 2007. I. 11. old.

>!
bgea

Ez az üzlet abból állt, hogy Stern – vagy a miskolciak nyelvén Csillag zsidó! – tavasszal kölcsönt adott a gazdáknak, hogy mérföldes legelőiken legeltessék a birkát, s hogy ősszel, birkanyírás után vagy a kölcsönösszeg dupláját fizessék vissza Stern Ábrahámnak, vagy pedig szolgáltassák be mind az egész kincset érő gyapjút. Így történt, hogy bár a törvény értelmében nem volt Csillag zsidónak joga házhoz, mégis a mindenes cselédjének, Vaka Jóskának nevére írott házban úgy lakott Stern Ábrahám, mint a magáéban. S bár a zsidónak földhöz sincs joga, mégis Csillag zsidó hasznára legel a birka a miskolci határban, sőt mi több,az egész megyében, az összes uraságok földjén.

Ulpius, 2007. I. 12. old.

>!
bgea

A pesti, a bécsi, a frankfurti fiúk, de még a lembergi és milánói lányoknak férjei is üzleteket bonyolítottak az öreg Bondy Simon számára. Mint ahogy a Sarkcsillag mindig mozdulatlanul, mindig egy helyről ontja fényét, úgy ontotta a miskolci üzlet a pénzt, amit a jó és buzgó gyerekek igen magas kamatra adtak ki a világnak minden tájain.

Ulpius, 2007. I. 16. old.


Hasonló könyvek címkék alapján

Laczkó Géza: Rákóczi
Jaroslav Hašek: Švejk
E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete
Muraszaki Sikibu: Gendzsi regénye I-III.
Muraszaki Sikibu: Gendzsi szerelmei I-III.
Örkény István: Babik
Déry Tibor: Felelet I-II.
Mikszáth Kálmán: Az amerikai menyecske
Szomory Dezső: A tudósok I-II.
Székely Mózes: Egy régi udvarház árnyékában / A térkép