Feleségek ​felesége 3 csillagozás

Petőfi mint vőlegény
Hatvany Lajos: Feleségek felesége

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia megismerkedésének, szerelmük születésének története ez a könyv, amely 1919-ben jelent meg először és azóta is utoljára. Levelekből, naplórészletekből és a szerző mély emberismereten alapuló finom megfigyeléseiből bontakozik ki a magyar irodalom egyik legérdekesebb, legsajátosabb szerelmi regénye. Hatvany szinte napról napra kíséri végig a két fiatal megismerkedése és házasságkötése között eltelt egy év történetét, és megpróbál választ adni az önmagának feltett kérdésre: lelki kaland volt csupán, vagy igazi szenvedély a magyar irodalom leg-cszményibbnek tartott szerelmi egymásra találása ?

Eredeti megjelenés éve: 1919

>!
Magvető, Budapest, 1983
372 oldal · ISBN: 9532718046

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Papusz SP
Hatvany Lajos: Feleségek felesége

Hatvany Lajos: Feleségek felesége Petőfi mint vőlegény

Nemnemnemnemnem.
Lehet, hogy a tények stimmelnek, nem vagyok Petőfi-szakértő (még csak nem is igazán szeretem), de a stílus, amiben a szent, zseni Petőfin kívül nagyjából mindenkiről ír, „irodalomtörténeti könyvben” szerintem elfogadhatatlan.

>!
Eszter_28
Hatvany Lajos: Feleségek felesége

Hatvany Lajos: Feleségek felesége Petőfi mint vőlegény

Nem is tudom, mit mondhatnék erről a kötetről. Az előnye, hogy mindenképp egy más szemszögből mutatja be Petőfi és Júlia kapcsolatát, főleg a házasságkötést. A hátránya az a rengeteg kitaláció, amit nem teljesen tudok komolyan venni (párbeszédek, ki mikor pirult el vagy ráncolt a ahomlokát stb). Néha megnevettetett, néha pedig erősen felháborított -főleg, mikor felülbírálja Júlia saját gondolatait, mert hogy „bár ezt írta, de nem ezt gondolta”. Ezt a könyvet csak úgy lehet biztonságosan olvasni, ha az olvasó tudja, hogy mindent Hatvany Lajos szemüvegén keresztül lát.


Népszerű idézetek

>!
Horváth_Szabó_Angéla

Mire ez a fenhéjazás? Még eddig sem hasznát, sem szépségét nem láttuk s mégis oly mereven tartja magát, mintha itt köztünk nem jó helyen volna. No bizony zúgnak a szomszédfák (a Csapó Mariskák), – neki ez a nap nem elég meleg? Az áldott fekete föld nem elég kövér? Be kényes! Fának szeretné magát kiadni. Pedig bokornak is silány.

26. oldal

Hatvany Lajos: Feleségek felesége Petőfi mint vőlegény

>!
Horváth_Szabó_Angéla

De végül a vad fiú megenyhül. Ilyen a művész mindég, sért, bánt, goromba, de viszont nem tűri, hogy haragszik reá, akit megharagított. A hirtelen haragok jogát csak önmaga számára követeli, valamint az igazságtalan bántalomét is. Ellenben sértett embertársaitól megbocsátást, sőt mi több , barátságot és szeretetet követel, s fölöttébb csodálja, ha ez megtagadtatik tőle.

151. oldal

Hatvany Lajos: Feleségek felesége Petőfi mint vőlegény

>!
Horváth_Szabó_Angéla 

Mert Goethe már tudta, amit Petőfi még nem tudott, hogy e világban nincs helye az igazságnak, és hogy nem érdemes érte lázadozni.

172. oldal

Hatvany Lajos: Feleségek felesége Petőfi mint vőlegény

>!
Horváth_Szabó_Angéla 

Petőfi sokat író író volt, mint minden magyar író. És hevenyészve író. Ez így volt mindig, így is lesz, mert a kis olvasóközönség rosszul fizetett munkása kénytelen a drága életért túlfeszíteni a munkát.

178. oldal

Hatvany Lajos: Feleségek felesége Petőfi mint vőlegény


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Fábri Anna: A szép tiltott táj felé
Bölcsics Márta – Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz
Török András: Oscar Wilde világa
Henry Troyat: Dosztojevszkij
Benedek Marcell: Világirodalom I-II.
Antal Sándor: Ady és Várad
Mihail Mihajlovics Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái
Szabó László: Athenaeum
Schéda Mária: A líra és a Tragédia párbeszéde