Arany János szerzői vonásait már életében megrajzolta a korabeli kritika. A későbbi befogadástörténet pedig átvette és megszilárdította e karakterjegyeket, úm. alkotói bizonytalanság, emberi szemérmesség, a nagyszalontai (vidéki) származás, életművének népies, epikus, reflexív, nemzeti („mandátumos") jellege. Létrejött az az értelmezési keret, mely hosszú időre megszabta, miként olvassuk az Arany-műveket. Ehhez jöttek még egyes irodalom- és kritikatörténeti vélekedések, miszerint Arany költészete kevésbé volt modern a korabeli világirodalomhoz képest, és csak részlegesen tudott a kortárs világirodalmi irányzatok magaslataira emelkedni.
Az utóbbi néhány évtizedben, különösen a kritikai kiadás munkálatai óta próbálják kiemelni az Arany-olvasatokat e rögzült perspektívából és a dedukció hálójából. Mostani kötetemmel nekem is ez a célom. Kilenc tanulmányban vizsgálom Az elveszett alkotmány műfaji és intertextuális sajátosságait, az 1856-os Kisebb költemények narrativitását, A… (tovább)
„…hogy kegyed észre nem vette, csodálom” 0 csillagozás
Tanulmányok Arany Jánosról
Hasonló könyvek címkék alapján
- Friedrich Nietzsche: A tragédia születése 85% ·
Összehasonlítás - Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd 94% ·
Összehasonlítás - Buda Attila – Nemeskéri Luca – Pataky Adrienn (szerk.): „…mi szépség volt s csoda” ·
Összehasonlítás - Alföldy Jenő (szerk.): Irodalmi fogalomtár A-Z ·
Összehasonlítás - H. Szász Anna Mária: A modern regény mesterei ·
Összehasonlítás - Kovács Endre – Szerdahelyi István: Irodalomelméleti alapfogalmak ·
Összehasonlítás - Mezei József: A magyar regény ·
Összehasonlítás - Komlós Aladár: Gyulaitól a marxista kritikáig ·
Összehasonlítás - Kroó Katalin: Irodalmi szövegfolytonosság ·
Összehasonlítás - Zsávolya Zoltán: Elágazó ösvényen ·
Összehasonlítás